„A parlamenti kormánytöbbség mai döntése a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről túlmutat egyetlen intézmény sorsán. Nem pusztán egy szervezet felszámolásáról van szó, hanem olyan politikai és alkotmányos jelentőségű döntésről, amely Magyarország önrendelkezési képességét és demokratikus önvédelmének intézményrendszerét csorbítja” – közölte kedd délelőtt Lánczi Tamás a Facebook-oldalán.
Mint arról beszámoltunk, az Országgyűlés keddi ülésén a képviselők 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadták el Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese által benyújtott, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló jogszabályt, amely a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
A törvényben rögzítették, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált, valódi célja pedig az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. A 2024. február 1-jétől működő hivatal megszüntetését az alaptörvény tizenhatodik módosítása alapozta meg, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés.
Döntött a parlament, megszűnik a Szuverenitásvédelmi HivatalA hivatal elnöke röviddel a szavazás után a közösségi oldalán reagált a döntésre. Bejegyzésében azzal érvelt, hogy akik ma nem szavaztak a törvényjavaslat ellen, azok nem csupán egy intézmény megszüntetéséről döntöttek, hanem a magyar szuverenitás intézményes védelmét gyengítették.
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése egy szélesebb folyamat része, amely a nemzeti önvédelem intézményeinek fokozatos leépítéséhez vezet. Ebbe a körbe tartoznak mindazok a törekvések, amelyek gyengítik a magyar állam cselekvőképességét, csökkentik a demokratikusan létrejött nemzeti intézmények tekintélyét, vagy megkérdőjelezik azok létjogosultságát és a magyar érdekek képviseletében betöltött szerepét” – magyarázta Lánczi.
„E folyamat részei azok a kezdeményezések is, amelyek a választott képviselők megbízatásának időtartamát jelentősen lerövidítenék, korlátoznák az emberek választójogát, semmibe veszik a választópolgárok korábbi döntéseit, vagy megfosztják hivataluktól a törvényesen megválasztott vezetőket” – folytatta, utalva az országgyűlési képviselői mandátum hosszának maximálására, illetve a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők elmozdítására vonatkozó tervekre.
Hozzátette, szerinte azok a „globális gazdasági és politikai érdekkörök, amelyek évtizedek óta rombolják a magyar állam tekintélyét, az intézményekbe és a vezetőkbe vetett bizalmat”, valójában a nemzeti szuverenitást támadják. „Azok, akik álságos érvekkel járatták le a nemzeti szuverenitás védelmül szolgáló jogi intézményeket, most szó nélkül nézik, vagy lelkesen ünneplik a nemzetállami intézmények lebontását. Így a küzdelem tétje nem egyszerűen a politikai verseny. A tét az, hogy lesz-e a jövőben szuverén Magyarország, és lesznek-e olyan bátor polgárai, akik megvédik. Isten óvja Magyarországot!” – zárta posztját.
Az Európai Bizottság üdvözli a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, mint a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépést