A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hiába vette revízió alá a szegénység magyarországi helyzetéről publikált adatait, szakmai szervezetek közös állásfoglalása szerint azok továbbra sem alkalmasak a magyarországi jövedelmi viszonyok megbízható vizsgálatára. Pedig számos tudományterület számára ez az egyik legfontosabb, sok esetben az egyetlen rendelkezésre álló adatforrás. A hibás adatok közlése – hangsúlyozta közös állásfoglalásában több tudományos szervezet – jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak és a tényeken alapuló szakpolitika kidolgozásának. Emellett a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és állapotáról.
Reagálásában a KSH azzal érvelt, hogy több alkalommal folytatott konzultációt a témával foglalkozó kutatókkal, a tudományos élet szereplőivel, és a jövőben is elkötelezett a nyílt szakmai párbeszéd mellett. A statisztikai hivatal ezúttal is személyes szakmai egyeztetést kezdeményez, abban a meggyőződésben, hogy a „felmerült kérdések részletes áttekintése, az eltérő szakmai álláspontok közvetlen megvitatása és a módszertani tapasztalatok megosztása egyaránt hozzájárulhat a közös célhoz: a hivatalos statisztika minőségének és a felhasználói bizalomnak a további erősítéséhez”.
Valami nincs rendben, a volt elnökhelyettes szerint manipulálhatták a KSH szegénységi mutatóitEzzel azonban aligha kerül nyugvópontra az ügy. Arra, hogy valami nem stimmel a KSH szegénységi számaival, Tátrai Annamária, az ELTE statisztikusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója irányította rá a közfigyelmet a Válasz Online-on tavaly áprilisában megjelent tanulmányában. Szóvá tették, hogy a statisztikai hivatal adatai alapján feltűnő és megmagyarázhatatlan módon javultak a szegénységi mutatók, indokolatlanul sokan kerültek a szegénységi küszöb fölé.
Gyanújuk szerint ez szakmai hibák sorozata vagy szándékos manipuláció következtében történhetett meg.
A szakmai kifogások hatására a KSH revíziót hajtott végre, javította az adatokat – idézte fel lapunk kérdésére Tátrai Annamária. A tanulmányban jelzett hibák megszűntek, helyette viszont mások jelentkeztek – állapította meg.
Az adatrevízió során – folytatta – a KSH visszamenőlegesen megváltoztatott jövedelemértékeket. A munkanélküli juttatásokat például utólag egész egyszerűen megemelte 2021-re vonatkozóan: mindenkinél, aki ebben az évben munkanélküli ellátásában részesült, a revízió után valamiért 30 százalékkal magasabb érték szerepelt.
A 2023-as nyugdíjaknál a magas nyugdíjakat a KSH egy szorzószám alapján 40 százalékkal csökkentette, míg a legalacsonyabbakat majdnem két és félszeresére növelte. A KSH ezekre a szorzószámokra nem adott indoklást, Tátrai Annamária számára nem kétséges, hogy az eljárás csakis önkényes lehetett.
„Megmagyarázhatatlan jelenségek keletkeztek” – fogalmazott. Ha megnézzük azt, hogy az emberek hány százaléka él olyan háztartásban, ahova családtámogatás érkezik, akkor évek óta stabilan 40 százalék körüli eredményt kapunk. Ennek ellenére a családtámogatásban részesülők aránya – a KSH adatai alapján – 2022-re hihetetlen mértékben, majdnem a negyedére (12 százalékra) visszaesett, a következő évben aztán újra 40 százalékra nőtt. Közben Magyarországon nem változtak a jogszabályok – jegyezte meg Tátrai Annamária.
„A KSH szegénységi adataival kapcsolatos aggályokat megerősíti, hogy azok nem mutatnak összefüggést a hivatal saját jövedelmi adataival sem”Az ELTE statisztikusa hozzátette: rejtély, hogyan fordulhat elő, hogy a dokumentáció, amit a KSH a számításokhoz mellékelt, ellentétben van a megvalósítással. Tavaly szeptemberben, amikor a statisztikai hivatal és a tudományos élet szereplői konzultáltak egymással, „mi nem láthattuk az új adatokat, azokat csak hónapok múlva kaptuk meg”.
„Ekkor tudtuk ellenőrizni, hogy az, amit a KSH állított, megfelel-e a valóságnak: több szempontból kiderült, hogy nem.”
Tátrai Annamária szerint a KSH korábban a ténylegesnél kisebbnek tüntette fel a hazai szegénységet, most pedig a mundér becsületét igyekszik védeni, nem túl ügyes eszközökkel. Változatlanul használhatatlanok a szegénységi adatok – jelentette ki –, valójában 2014 óta nem lehet tudni, mi a helyzet Magyarországon a jövedelmi szegénységgel.
Kirívó problémák
Az adatok felülvizsgálatának lezárásáig a hibás jövedelmi adatokon alapuló magyarországi mutatók eltávolítását javasolja az Eurostat és a KSH adatbázisaiból, publikációiból az a közös állásfoglalás, amelyre cikkünkben utaltunk. Szintén fontos lenne a hibák keletkezési körülményeinek részletes feltárása, valamint az: legyenek olyan intézményi keretek és szakmai kontrollmechanizmusok, amelyek biztosítják a már publikált adatok szakszerű revízióját, garanciát jelentenek arra, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló, kirívó problémák a KSH adatközléseiben. Az állásfoglalást az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottság, az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület, továbbá a Magyar Szociológiai Társaság elnöksége jegyzi.
