Az Európai Bizottság szeretné minél hamarabb – lehetőleg még a nyáron – elfogadni a Magyarországnak nyújtott SAFE uniós védelmi hitelről szóló tervet, értesült a Népszava. A Bizottság sietségének az oka, hogy a fel nem használt összegeket az év végéig kellene kiosztani más tagállamoknak.
Az EU még tavaly döntött arról, hogy 150 milliárd euró kedvezményes hitelt vesz fel a piacokról, amit aztán az ezt igénylő tagállamok számára ad tovább, ezzel segítve a katonai rendszerek és védelmi infrastruktúra fejlesztését. Arra a Tisza-kormány többször utalt, hogy a Magyarországnak járó eredeti 16,2 milliárd eurós keretből jóval kevesebbet akarnak lehívni. Egy brüsszeli forrásunk szerint nagyságrendileg 10 milliárd eurót fogunk igényelni.
A SAFE hitel fő célja a tagállamok közös védelmi beruházásainak támogatása és az ipari kapacitások fejlesztése, például drónok, rakétarendszerek, légvédelmi és egyéb katonai eszközök vásárlásával. Emellett van lehetőség bizonyos kereteken belül a kettős felhasználású – vagyis egyben katonai és civil – infrastruktúra fejlesztésére is. Ahogy Ukrajna katonai támogatását is segíti a program, a 19 igénylő tagállam többsége együttműködik Kijevvel bizonyos projektekben.
17,4 milliárd eurót kértek Orbánék
Bár a program meghirdetésekor, 2025 tavaszán az Orbán-kormány még hevesen ellenezte az „újabb eladósítást”, végül megjött az étvágy: miután tavaly nyáron versenyeztetés nélkül a kormány privatizálta a magyar védelmi ipar jelentős részét a Fidesz-közeli 4iG cégcsoportnak, év végén már a Magyarországnak szánt keretnél is többre, 17,4 milliárd euróra adott be kérvényt az akkori kormány.
Idén, az év első negyedévében Magyarországon kívül minden tagállam tervét elfogadta a Bizottság, amit utána a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is jóvá kellett hagynia. Egyedül a magyar terv maradt parlagon.
Ennek az egyik oka az volt, hogy a keretnél is többet kért a kormány, amit le kellett volna faragni, és erről voltak is tárgyalások. A másik, politikai indok viszont egyértelműen az volt, hogy a választások előtt Brüsszelben senki nem akarta, hogy sokmilliárd eurót adjanak az EU ellen kampányoló Orbánnak, akiről egyébként az EU többszörösen is kimondta, hogy nála kétséges az uniós pénzek szabályszerű felhasználása.
Az abszurd tervek korrigálása
A választások után az új kormánynak így lehetősége nyílt felülvizsgálni az Orbán-féle projekteket. Magyar Péter miniszterelnök vasárnap Facebook-videójában is említette a programot, és hangsúlyozta, hogy az előző kormány „abszurd terveket” nyújtott be a Bizottságnak azért, hogy ellopják a pénzt. Szerinte ezt felelősségteljesen és szakmai alapon fogják felülvizsgálni, és csak a szükséges mértékben igényelnek a hitelből. A miniszterelnök szerint bizonyos kereteken belül vasúti infrastrukturális, egészségügyi és civil fejlesztésekre is lesz lehetőség.
A Népszava kérdésére a Gazdasági és Energetikai Minisztérium azt írta, hogy a SAFE-hitelhez kapcsolódó korábbi kormányzati tervek felülvizsgálata folyamatban van. „Jelentős módosításuk indokolt, ez több tárca szoros együttműködését igénylő, idő- és munkaigényes feladat. A magyar álláspont kialakítása során figyelembe kell venni a tényleges honvédségi fejlesztési szükségleteket, a védelmi kiadások növelésére vonatkozó kötelezettség teljesíthetőségét, a civil hasznosítási lehetőségeket, ahogy a költségvetés valós helyzetét, távlati teherbíró képességét is. Az érintett minisztériumok közösen dolgoznak a tervek áttekintésén, az infrastruktúrafejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló új javaslatok beépítésén. Végleges döntés még nem született a hitelkeret ügyében” – írta a minisztérium.
A SAFE programban részt vevő országok közül mások is vannak, akik kevesebbet kérnek az eredeti tervnél. Sajtóhírek szerint Olaszország a 14,9 milliárd helyett végül kevesebb mint 5 milliárd eurót fog lehívni. Bár a tavaly év végén leadott olasz terv még kitöltötte volna a keretet, amit jóvá is hagyott a Bizottság, de a súlyosan eladósodott költségvetés miatt inkább visszavágná az egészet az olasz kormány. A védelmi kiadások növelése a koalíciós kormányon belül is feszültséget okozott, de végleges döntés még ott sem született. Az Európai Bizottság viszont Rómára is egyre nagyobb nyomást helyez, hogy véglegesítse az igényeit. Emellett információnk szerint a francia és a cseh keretből is maradt még fel nem használt pénz.
Ami így a magyar, olasz és más keretekből megmarad az eredeti 150 milliárd euróból, azt a Bizottság szeretné kiosztani azok között a kormányok között, akiknek volna még kapacitásuk több védelmi fejlesztésre. A jogszabályi kikötések miatt legkésőbb idén év végéig meg kell hirdetni a felhívást a tagállamok számára, éppen ezért fontos, hogy tudják, pontosan mekkora szabad összegről beszélhetünk. A magyar terv esetében amint a magyar kormány véglegesíti az igényt, a Bizottság elfogadja a tervet. Ezután néhány hét átfutási idő után a tagállami kormányok a Tanácsban is rábólintanak a hitelre. Ezt követően a Bizottság a kormánnyal megkötheti a hitelszerződést, először csak egy előleg fog érkezni, a többit csak szakaszosan fogják utalni.
„Jelenleg is folynak a tárgyalások az akár 5700 milliárd forintos uniós hitelről, amit a védelmi kiadásokra lehetne költeni”