A magyar gazdaságban felettébb ritkán fordulnak elő kellemes meglepetések, különösen egy olyan országban, ahol a bukott kormány nemzetgazdasági minisztere, egykor a jegybank második embere arról híresült el, hogy egyetlen általa közölt, várható adat sem stimmelt.
Az viszont tény, hogy már a Nagy Márton működését megelőző időszakot is az jellemezte, hogy a hazai piac a világgazdaság kedvezőtlen jelenségeit túlreagálta, míg a pozitív tendenciák átvételével kivárt. Most mintha alapvetően megváltozott volna a helyzet. Mifelénk már az is szokatlannak mondható, hogy a KSH legfrissebb, júniusi inflációs adata, ami évesítve 1,7 százalékos lett, megegyezik a jegybankéval. A külpiaci jelenségekből és a hazai folyamatokból ugyanazt a következtetést vonják le. A kormány (a Pénzügyminisztérium) és a jegybank egy irányba, a gazdasági stabilitás felé húz. Ez már csak azért sem lehet könnyű, mert a kedvező folyamatokra, a globális energiaárak csökkenésére, a forint tartós erősödésére, a mérsékeltebb élelmiszerárakra aközben kell reagálni, hogy a megelőző másfél évtized hibás döntéseit s azok piacgazdaság-torzító hatásait is egyidejűleg korrigálni kell.
A megváltozott politikai irány már a gazdaság egyes területein, rövid két hónap múltán, kézzelfogható eredményeket tud felmutatni.
Napjainkban elképzelhetetlen lenne, hogy a továbbra is kedvezőtlen geopolitikai környezet és az év elején felfutó nyersanyagárak ellenére olyan drasztikus infláció sújtsa a magyar gazdaságot, mint évtizedünk elején. Ehhez az új hazai légkörhöz alkalmazkodott az MNB is, amely tavasszal még 3,8 százalékos pénzromlási mutatóra számított, amit azóta kevesebb mint a felére módosított.
Még az év elején is a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásai jelentősek voltak, amelyeknek árfelhajtó hatásuk volt. Manapság ennek már jele sincs. Bizonyos, hogy az idei aszály, amelynek a végét sem lehet látni, növelni fogja az élelmiszerárakat, de ennek mértéke reális keretek között marad, s legfeljebb csekély mértékben mérsékli majd a lakossági fogyasztást. Az állam szerepe a piaci folyamatokba való beavatkozással az árrésstop szándékolt kivezetésével megszűnik. Ennek időpontja közeli lehet. Ha emelkednek is majd egyes termékek árai, az csaknem észrevétlen marad.