Évek óta visszatérő téma lapunk hasábjain is, hogy a klímaváltozás hatására egyre erősebbé váló ultraibolya-, azaz UV-sugárzás hogyan károsítja a bőrünket, sőt az egész szervezetünket. Mégis mintha pusztába kiáltott szó lenne a figyelmeztetés: 11 és 15 óra között lehetőleg senki ne menjen napra. Bármelyik strandon megszokott látvány, hogy míg a felnőttek jellemzően napoznak, a gyerekek ebben az időszakban is a vízben játszanak. A Népszava kérdéseire dr. Baltás Eszter, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja magyarázta el, miért kiemelten fontos már kisgyerekkorban is komolyan venni a védekezést a nap káros sugárzásával szemben.
„A gyermekkori napvédelem nem azért fontos, mert minden erősebb napsütés azonnal látható betegséget okoz, hanem mert az UV-sugárzás DNS-károsodásokat és tartós biológiai változásokat indíthat el a bőrsejtekben.
Ezek egy részét a szervezet kijavítja, más részük azonban megmaradhat, és további károsodásokkal együtt évtizedek múlva daganat kialakulásához járulhat hozzá” – fejtette ki. Hozzátette: a WHO a gyermekeket és serdülőket az UV-sugárzás hatásaira különösen érzékeny csoportként kezeli, hiszen már az első nyarak során megkezdődhetnek az UV okozta bőrelváltozások.
A szakember felhívta a figyelmet arra: az UV-halmozódás nem teljesen úgy működik, mint egy egyszerű számláló. Két, részben különböző mintázat számít: az egész élet során összegyűlő UV-dózis különösen fontos a laphámrák, az aktinikus keratózisok és a bőr korai öregedése szempontjából, míg
az intenzív, időszakos UV-terhelés és a leégések – például nyaraláskor vagy többórás déli játék során – különösen erősen kapcsolódnak a melanoma kockázatához.
Dr. Baltás Eszter arról is beszélt lapunknak, hogy a gyermek- és serdülőkori leégések későbbi, melanomával való kapcsolata következetesen megjelenik az epidemiológiai vizsgálatokban. A kockázat nagyságát természetesen sok minden befolyásolja: bőrtípus, haj- és szemszín, szeplősség, anyajegyek száma, genetikai hajlam, családi előzmény, a leégések száma, az UV-terhelés intenzitása és a későbbi élet során kapott UV-dózis.
A gyermekkori UV-terhelés természetesen nem indít el egy meghatározott idejű „visszaszámlálást”, tehát azt nem lehet megmondani, mikor „várható” bármilyen probléma megjelenése a gyermekkori kitettség okán. A bőrgyógyász elmondta: a melanoma gyermekkorban nagyon ritka, fiatal felnőttkorban már megjelenhet, de a leggyakrabban felnőttkorban alakul ki. Tehát a gyermekkori expozíció után gyakran több évtizedes lappangási idővel jelentkezik.
„A kutatások legerősebb következtetése tehát nem az, hogy pontosan hány éves korban következik be, hanem az, hogy a nagy gyermekkori UV-terhelés és a leégések megnövelik az egész életre vonatkozó kockázatot.”
A bőrgyógyász szerint általánosságban ugyan nem lehet kijelenteni, hogy ma magasabb lenne az UV-sugárzás, mint mondjuk 20-30 éve, a tényleges veszély mégis növekedhet amiatt, hogy több a forró, napos időszak, hosszabb ideig tartózkodunk a szabadban, többet utazunk magas UV-terhelésű helyekre, továbbá a meleg és az UV-erősség nem mindig jár együtt, ezért hűvös vagy szeles időben is le lehet égni.
A kockázat megítélésére ezért a napi UV-indexet érdemes használni. A WHO szerint 3-as UV-indextől már indokolt a védekezés; nyáron a déli órákban Magyarországon gyakran ennél lényegesen magasabb értékek fordulnak elő.
Sok szülő gondolja, hogy ha UV-szűrős ruhában, naptejjel alaposan bekenve engedi ki a gyerekét a napra, akkor nincs semmi veszély. A bőrgyógyász azonban felhívta a figyelmet arra: bár a naptej jelentősen csökkenti a leégés veszélyét és az UV-dózist, de nem teszi veszélytelenné a déli napsütést, és nem arra szolgál, hogy segítségével a gyermek korlátlanul tovább maradhasson a napon. „A gyakorlatban az emberek jellemzően túl kevés krémet használnak, kimaradnak területek – a fül, tarkó, lábfej, kézfej, váll, térdhajlat és a ruházat széle különösen gyakran kimarad –, a készítmény pedig izzadás, víz, homok, törölközés és dörzsölés miatt lekopik. Gyermeknél célszerű széles spektrumú, vagyis UVA- és UVB-védelmet nyújtó, legalább SPF 30-as, erős nyári napsütésben inkább SPF 50/50+, vízálló készítményt választani, ezt indulás előtt körülbelül 15-30 perccel felvinni, és nagyjából kétóránként, valamint fürdés, erős izzadás és törölközés után újrakenni. Az UV-ruházat általában megbízhatóbb védelmet ad az általa ténylegesen lefedett bőrfelületen, mert nem kell újrakenni. Az UPF 50-es anyag a ráeső UV-sugárzás körülbelül 98 százalékát blokkolja. Ugyanakkor az UV-ruha sem védi meg az arcot, kézfejet, lábszárat vagy más, fedetlen területeket, és nem akadályozza meg a túlmelegedést, a kiszáradást vagy a hőártalmat.”
Dr. Baltás Eszter összefoglalásként megismételte: 11–15 óra között a legfontosabb szabály, hogy erős nyári UV-index mellett a naptej és az UV-ruha csak kiegészítő védelem, nem a déli nap kerülésének helyettesítője.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemrégiben független laboratóriumban tesztelte a gyerekeknek szánt UV-szűrős pólókat, valamint naptejeket.
Vizsgálatuk alapján a pólók jelentős része nem biztosítja a címkéjén ígért védelmet, a termékek közel fele nem nyújtott megfelelő UV-szűrést, miközben több esetben hormonkárosító vegyi anyagokat is kimutattak. A teszt további fontos eredménye, hogy a hagyományos pamutruházat – különösen a sötétebb színű darabok – bizonyos körülmények között, például nedvesen – hasonló UV-védelmet biztosíthat, mint a kifejezetten UV-szűrősnek jelölt termékek. Ez arra utal, hogy a védelem mértékét nem kizárólag a termékkategória határozza meg. A termékek összehasonlítása alapján az is kiderült, hogy az ár és a minőség között nincs egyértelmű összefüggés. A legjobban teljesítő pólók között alacsony árkategóriájú termékek is szerepeltek, míg drágább darabok nem minden esetben nyújtottak jobb teljesítményt.
Egy másik, kapcsolódó vizsgálatban 50, Magyarországon kapható gyereknaptej összetevőit elemezték, és azt találták, hogy sem az ár, sem a márka nem jelent garanciát a biztonságra ezen termékek esetében sem. Több termékben potenciálisan egészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentő összetevők is előfordultak, például a hormonrendszert zavaró UV-szűrők, amelyek az esetek több mint felében jelen voltak. „A gyereknaptejekben leggyakrabban előforduló kockázatos összetevőnek a tesztünk alapján az etilhexil-szalicilát (Ethylhexyl Salicylate) tűnik, amely az 50 vizsgált termékből 27-ben szerepelt a termékek címkéjén. Emellett oktokrilént, parabént, BHT-t, allergén illatanyagokat és környezetkárosító összetevőket is találtunk egyes készítményekben. Ami pedig ezen anyagok jelenléténél is ijesztőbb, hogy bizonyos termékekben több kockázatos összetevő is lehet, növelve a koktélhatást” – mutatott rá Dénes Júlia, az egyesület vegyianyag-szakértője.
A tesztek eredményei az egyesület honlapján elérhetők:
https://tesztek.tudatosvasarlo.hu/uv-szuros-gyerekpolok/
https://tudatosvasarlo.hu/gyereknaptej-teszt-2026-magyar-boltok/?tvesource=sajto
