Sulyok Tamás;Pillantás a kilencedikről;

Sulyoktalanul

Pillantás a kilencedikről

Ha jól számolom, akkor ma letelik az az öt nap, amit ultimátumként meghatározott Magyar Péter Sulyok Tamás számára. Vagyis mostanra végképp elfogy a türelem, a köztársasági elnöknek le kell mondania. Ez egyébként már a második határidő, Sulyok egyet már átlépett, nagy eséllyel fideszes biztatásra. Arról már írtam, hogy a módszer, mármint a többszöri ultimátum, számomra nem túl szimpatikus, de mit se számít ez ahhoz képest, amit az elnök az eddigi működése alatt elkövetett, illetve amit nem tett meg. Nem sorolom most föl, a miniszterelnök elégszer megtette, álljunk meg most tehát ott, hogy letelik az újabb határidő is.

Most azonban Sulyok szempontjából rosszabbá vált a helyzet, és ezúttal talán nem is a saját hibájából. A Fidesz ugyanis április 12., a számára tragikusan végződő választás után a legrosszabb hetét futotta. És, jegyezzük meg, másnak nem is kellett ezért semmit tennie. Elindult a hét Gulyás Gergely lemondásával, folytatódott Orbán Viktor futball-vb-s utazásával, majd bekövetkezett Szijjártó Péter talányos átigazolása az üzleti szférába. Mondhatom, igazán méltó befejezése lenne a hétnek, ha Sulyok „magától” távozna. (Azért tettem idézőjelbe, mert már sem a méltó, sem a magától nem fejezi ki kellő alapossággal a helyzetet.)

Egyébként az ATV-ben feltette a kérdést Szöllősi Györgyi Gulyásnak, hogy a Fidesz, illetve ő maga biztatta-e a köztársaság elnökét, hogy álljon ellen Magyarnak, és ő azt válaszolta, hogy ilyet ők nem tettek. Szeretnék hinni Gulyásnak, de már régen nem hiszek; hiába az ártatlan tekintet, sajnos nagyon is megtanult hazudni. De mindegy is: a Fidesz immár kijátszotta minden kártyáját, és mindegyikről kiderült, hogy hamis volt.

S ha már ehhez a hamissághoz értem, hadd meséljem el azt a történetet, amelyről már többször írtam, de eddig korrektségből nem árultam el, ki is volt a főszereplője. A történet még azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Szijjártó még a Fidesz ifjú szóvivőjeként szolgált. Hárman beszélgettünk vele: az azóta elhunyt Gyenes Bandi, Székely Ferenc, aki, ha jól emlékszem, akkoriban szerkesztője volt az adott műsornak, és jómagam. Azt kérdeztük Szijjártótól, miért vállal egy ilyen nemtelen szerepet. Szijjártó megejtő őszinteséggel válaszolt: nem tiltakozott a hazugságok miatt, egyszerűen csak annyi mondott: „mert nem akarok egyciklusos képviselő lenni”.

Ez az egy mondat nagyon jól jellemzi Szijjártó karriervágyát és későbbi karrierjét is. Mint ahogy azt, ahogy most lelépett – több ciklus után – a parlamentből. Voltaképpen minden stimmel, legfeljebb az nem, hogy Orbán Viktort ezért a húzásáért még meg is dicséri. Illetve tévedek. Hogyan is ítélkezne Orbán, ha maga is pont ezen az erkölcsi nívón működik. Mint ahogy másfél évtizede az egész párt, amit Fidesznek hívnak. És ez a párt a legtermészetesebb módon torkollott bele Sulyokba, lett ennek a pártnak a köztársasági elnöke Sulyok Tamás. És lett, lesz most ennek a pártnak az áldozata is, vált belőle félciklusos elnök. Igaz, ez is soknak bizonyult.