A Csupasz pisztoly című amerikai filmvígjáték óta vált szállóigévé, hogy „nincs itt semmi látnivaló”, s ez a mondás eredetileg az angol rendőrségi zsargonból ered. A hatóságok használják a bűntények vagy balesetek helyszínén a bámészkodók eloszlatására. A célja pedig nem más, mint hogy megnyugtassa a tömeget, és biztosítsa a folyamatos forgalmat.
A széles körben elterjedt szállóigét joggal használhatná a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is, mert a 2023. januári 25,7 százalékos inflációs csúcsot figyelembe véve a jelenlegi 1,7 százalékos évesített pénzromlási ütem valóban olyan alacsony, hogy szinte már nem is látszik. Viszont az egykori, 13 százalékon tetőző jegybanki alapkamathoz képest a legfrissebb kamatvágás utáni 5,75 százalékos új ráta még mindig nagyon látványos, mivel a jelenlegi átlagos árnövekedés több mint háromszorosa. A kettő különbözetét adó reálkamat is tekintélyes, ami jót tesz a fogyasztásnak, a pénzügyi stabilitásnak, az ország finanszírozásának. A kamatcsökkentési folyamat Varga Mihály jegybankelnök szerint a nyáron még akár tovább is folytatódhat.
Az áprilisi kormányváltást követően jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, az elmúlt hónapban ugyanakkor ebből mintegy 2 százalékot elvesztett a magyar deviza. Ennek elsősorban geopolitikai okai lehetnek. Bár az újabb közel-keleti feszültség kezdetén elszabadulni látszó olajár egy darabig jelentős mértékben emelkedett, ezt követően konszolidálódott kissé a helyzet. Az Irán körüli bizonytalanság elhúzódása miatt most ismét a drágulás jelei mutatkoznak, amit megérez a forint árfolyama is. Ugyanakkor ezt némileg ellensúlyozza, hogy
a piacok távlatokban is hitelesnek tartják a Magyar-kormány euróbevezetési szándékait és azt, hogy a felelőtlen költekezés megszüntetését követően a költségvetés pozícíója szintén javulni fog.
A másfél évtizedet meghaladó Orbán-kormányzás csaknem egészét végigkísérte a lakosság és emellett a vállalkozások folyamatos inflációs várakozása. 2026 nyarára viszont azt is megértük, hogy ez megszűnt. Ami azért is hasznos, mert ezzel szerencsére búcsút inthettünk az ár-bér spirálnak.
Az inflációs várakozások ugyanis önbeteljesítő jóslatként hatnak a pénzromlásra: ha a lakosság és a vállalatok tartós áremelkedésre számítanak, a cégek előre emelik az áraikat, a munkavállalók magasabb bért követelnek, a fogyasztók pedig előbbre hozzák a vásárlásaikat. Ez a folyamat közvetlenül felgyorsítja a tényleges pénzromlás ütemét. Most ettől nem kell tartanunk. Magyarország a világ szemében kevésbé kockázatos, mint amilyen az év elején volt. Vagyis beválni látszik a politikai rendszerváltás által generált papírforma.