Csütörtök este hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárait. Sokan izgulhatnak: az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen 140 427-en jelentkeztek a 2026 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre, ami az elmúlt több mint tíz év legmagasabb jelentkezői száma, tavalyhoz képest pedig több mint 10 ezerrel több felvételizőt jelent. A jelentkezők 68 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 11 százaléka osztatlan szakokra, 1 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
A felsőoktatásba jelentkezők száma 2012-ben meredeken visszaesett: a 2011-es 141 ezer főről 110,6 ezer főre, majd 2013-ra 95,5 ezer főre, amihez az akkori Orbán-kormány intézkedéseinek is köze volt (férőhelyek csökkentése, szakok megszüntetése és összevonása, központi ponthatárok). Ezt követően a felvételizők száma hullámzóan alakult, majd 2020-ban újabb mélypont következett (91,5 ezer fő).
Az érdeklődés azután kezdett ismét növekedni, miután a Fidesz-kormány könnyített a bejutási feltételeken: eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét, valamint változott a pontszámítás is, az egyetemek már maguk határozhatták meg, milyen eredményekért, követelményekért adnak pluszpontokat. Minderre azután került sor, miután az állami egyetemek nagy része a kormány által létrehozott alapítványokhoz került.
Idén a legtöbben (26,3 ezer fő) a gazdaságtudományok képzési területre jelentkeztek, de nőtt a műszaki és informatika (26 ezer fő), valamint a pedagógusképzés (25 ezer fő) iránt érdeklődők aránya, illetve száma is.
Az elmúlt évekhez hasonlóan most is az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett a legnépszerűbb: az ELTE-re a tavalyinál 7 ezerrel több, összesen 73 ezer jelentkezés érkezett, első helyen pedig 20,3 ezren jelölték meg az egyetem valamelyik képzését. A Debreceni Egyetemre 11,4 ezren, a Szegedi Tudományegyetemre 9,3 ezren jelentkeztek első helyen.
Bár az Orbán-kormány szeretett eldicsekedni a pedagógusképzésbe jelentkezők növekvő számával, a hivatalos adatokból mindig kiderült, hogy az osztatlan, ötéves tanári képzésekre (ahol a közismereti tárgyakat, mint például magyart, történelmet, természettudományokat tanító általános és középiskolai tanárokat is képzik) jelentkezők száma továbbra is alacsony. Megírtuk: az ötéves tanárképzésre idén is alig 3 ezren jelentkeztek első helyen. Ennél sokkal népszerűbbek a különböző alapképzések (például gyógypedagógia, óvodapedagógia), valamint a kétéves, illetve a rövidített egy- vagy másfél éves tanári mesterszakok, amelyeken az első helyes jelentkezők száma idén 6,5 ezer fő volt.
Érkeznek az egyetemi ponthatárok, mintegy 130 ezer fiatal tudhatja meg, felvették-e valamelyik felsőoktatási intézménybeTovább nőtt az idősebb pedagógusok aránya az iskolákban, a fiataloké a 10 százalékot sem éri el