A második feljelentés a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt 126 milliárd forintos afrikai projektjét érinti.
Magyar Péter felidézte, hogy 2025 novemberében, nem sokkal a választások előtt a Duna Aszfalt afrikai projektje 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott az állami tulajdonú Eximbanktól és a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól.
Miközben itthon a gyermekvédelemre, az oktatásra, az egészségügyre vagy éppen a nyugdíjak emelésére nem nagyon jutott pénz, a Szijjártó Péter alá tartozó Eximbank egy afrikai beruházást finanszírozott. A cél az volt, hogy a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között gyorsforgalmi autóút, híd és határátkelő épüljön.
A kormányfő szerint ez annak fényében is érdekes, hogy az Orbán-kormány évek óta egy fillért sem költött a magyarországi hidak felújítására, miközben több közülük egészen katasztrofális állapotban van. Ennél is érdekesebbnek nevezte, hogy a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság egyaránt az Eximbank legmagasabb kockázati kategóriájába tartozott. Ez bóvli kategória, vagyis befektetésre semmiképpen sem ajánlott.
Magyar Péter jelezte: a projekt tulajdonosi háttere jelenleg is nemzetközi jogvita tárgya, miután összevesztek a zambiai, kongói és Szíjj Lászlóhoz kapcsolódó felek. Egyes biztosítékok érvényesítéséhez pedig a kongói kormány hozzájárulása szükséges, amellyel kapcsolatban a politikus felvetette, hogy ezt előre leegyeztették-e.
A finanszírozás 80 százalékára, vagyis a 126 milliárd forintból nagyjából 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet.
Magyar Péter hangsúlyozta: ha ne adj’ isten Zambiában vagy Kongóban nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan azt Szíjj László, a Puskás Akadémia egykori, azóta visszalépett szponzora tervezte, akkor ezt a 101 milliárd forintos veszteséget a magyar emberek fizetik ki és nyelik le.
A politikus szerint érdekes módon az az ügylet, amelyet az Eximbank korábban finanszírozhatatlanul kockázatosnak tartott, Szijjártó Péter megjelenése után hirtelen támogatható üzletté vált. „Ilyen egy igazi jó NER-es üzlet” – fogalmazott. Kifejtette: ha az üzlet sikeres, a koncessziós bevétel várhatóan Szíjj Lászlót gazdagítja. Ha viszont ne adj’ isten megbukik a hídépítés, az autóút-építés és a határátkelőhely építése a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között, akkor a veszteség négyötödét a magyar emberek, illetve a magyar állam viseli.
Magyar Péter ezt úgy összegezte, hogy a kockázatokat államosították, azok a magyar embereké, a hasznot viszont, ha van, zsebre teszik. Ennél az ügyletnél is hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Gazdasági és Energetikai Minisztérium.
