Jarosław Kaczyński, az Orbán Viktorral szövetséges lengyel radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vezetője bejelentette, hogy egy keserű hatalmi harc után több mint 30 képviselő kilépett a pártból. Ez az elmúlt több mint két évtized legnagyobb szakítása Lengyelország fő ellenzéki pártjában - írja az Euronews.
A 2027-es parlamenti választások közeledtével bekövetkezett szakadás a PiS jövőbeli irányáról szóló, hetek óta tartó viták nyomán történt, ugyanis a pártot évtizedek óta meghatározó Jarosław Kaczyński szembekerült a korábbi miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel. Az Euronews szerint Jarosław Kaczyński a PiS-t egy, a korábbinál is konzervatívabb irányba vitte el a 2023-as választási vereség után, míg Morawiecki és szövetségesei amellett érveltek, hogy a pártnak a tágabb jobbközép választói réteget kell megszólítania, ha növelni akarja esélyeit a hatalomba való visszatérésre.
A nézeteltérések miatt Morawieckiék megalapították a Rozwój Plus (Fejlődés Plusz) nevű csoportot, amelynek Kaczyński a feloszlatását követelte, továbbá azt, hogy a szakadár politikusok írjanak alá egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy nem tartoznak belső politikai frakciókhoz. Mateusz Morawiecki azonban az általa „lojalitási nyilatkozatnak” nevezett dokumentumot nem volt hajlandó aláírni, helyette azt a kompromisszumot javasolta, hogy lemond a párt alelnöki tisztségéről, s egyszerű PiS-tagként marad a pártban. A tárgyalások végül eredménytelenek maradtak.
Jarosław Kaczyński szerint a távozók pontos száma még nem ismert és azt sem volt hajlandó konkrétan megmondani, hogy Mateusz Morawiecki is a kilépők között van-e, de úgy fogalmazott: Mindennek vége.
A szakadás bár kétségtelenül a Donald Tusk vezette lengyel kormánykoalíciónak kedvez, elemzők szerint nem szünteti meg a versenyt, sőt, az is lehet, hogy hárompólusúvá válik a lengyel politika. Mateusz Morawiecki vezetésével ugyanis önálló politikai erő jelenhet meg a jobboldalon, amely a mérsékelt konzervatívokat és az üzletorientált szavazókat szólíthatja meg.
A nézeteltérésekhez feltehetően hozzájárult, hogy a PiS egyre konfrontatívabb álláspontot képvisel az Európai Unióval szemben, s a párt miniszterelnök-jelöltje várhatóan az a Przemysław Czarnek lenne, aki azt állítja, hogy Lengyelországnak ki kellene lépnie az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből, mert szerinte a szén-dioxid-piac aláássa az ország gazdasági versenyképességét. A párt számos kiemelt uniós politikát elutasít, különösen az Európai Zöld Megállapodást, bár azt tagadják, hogy magából az EU-ból is ki akarnának lépni.
Magyarország visszavonta a menedékjogot az Orbán-kormány által befogadott lengyel politikusoktól