„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” Most itt nem királynéről van szó.
Midőn Bánk bánék komplottot szőttek, hogy megnyuvasszák Gertrudis királynét, előbb kikérték az esztergomi érsek tanácsát, mintegy előzetes normakontrollként és megkérdezték, mit gondol arról, hogy a főurak, ugye Bánk meg Petúr kinyuvasztanák a királynét. Ő kétértelmű választ adott – Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico –, amit lehetett úgy is értelmezni, hogy hajrá, nyírjátok ki.
A válaszból szállóige lett a korabeli Európában, de minket most csak az az olvasata érdekel, hogy nem kéne tovább késlekedni az előző főmonszter vezetőszárra vételével, durwára ideje volna, mert a népeknek kezd az az érzése lenni, mintha az aktu főminiszter ódzkodna attól, hogy lekapcsolja az előző főminisztert, hajdani bálványát. Fejét ugyan nem kéne venni, mint Cromwell I. Károlyét, aki eléggé meg volt lepődve ettől, mert ez volt az első eset, hogy egy királyt lefejezett a saját parlamentje. Mely ugyan helytelenítette a király abszolutizmusát, de először nem akarta kivégeztetni, ám Cromwellnek volt annyi esze, hogy lássa: a rendszerváltásból nem lesz lóvas se, ha csak helyteleníti, de nem fejteleníti a királyt. Nem arra buzdítunk tehát, hogy vegyék a fejét a Don Véreshurkának, úgysincs benne semmi némi pacalon, néhány nyilaskereszten, egy kopott tömjénfüstölőn, egy leeresztett focilabdán és egy vibrátoron kívül, de el kéne kapni a skrótumát azokért a gazdasági bűncselekményekért és jogi visszaélésekért, amikkel megfogható.
Nem szabad futni hagyni; egyetértek ama megfigyelőkkel, akik szerint Orbán Viktor Magyarország legnagyobb problémája.
Épp deklarálta, hogy most bent, itthon lesz a bráner a küllők között és a szélsőjobb felé túr és lázít, mert azt hiszi, ez a győztes opció: a magyarok legalantasabb érzelmeire és képviselőire kell most bazírozni, az antiszemita, buzizó, versenytől rettegő, Európa-ellenes rendes magyar emberek milliós táborára.
A másik, hogy kamaszos póznak tűnik a főminiszter úr nem-kell-nekem-személyi-védelem dumája, azóta a TEK átvette az őrzését, de MP tolta ezt a rizsát, hogy továbbra is „ember maradna az emberek között”, ami egy elég lüke póz sztem. MP amúgy is láthatóan élvezi a rivaldafényt és lubickol a szerepében, mint Honthy Hanna, de legalább nem hazudik folyton-folyvást, mint az előző főmonszter, aki egyszerűen már nem is tud igazat mondani, ez ugye btw a Fidesz fundamentális politikai paradigmája első pillanattól fogva, hogy hazudni nemcsak lehet, de kell is, mert a cél szentesíti az eszközt, mi vagyunk a nemzet, a jók, a haza, ők a rosszak, hazátlanok, a poloskák, azaz nem is emberek.
Végtelenül fontos lenne, hogy az új gabinetto (olaszul a.m. WC) csak annyit szerkesszen a valóságon, amennyit nagyon muszáj, ha az igazság kommunikálása egyértelműen árt a közösségnek, egyébként csak az őszinte és szüntelen és a mostaninál ezerszer intenzívebb kommunikációval kéne élni, pl. világosan elmondani, hogy miért is késik és miért ilyen lassú a számonkérés folyamata, beismerni, mit csesztek máris el, nem szabad hülyének nézni és infantilizálni a publikumot, ami mély és sok évtizedes tradíció errefelé. Mármost az előző főmonszter, Don Nyál Béla zsákutcaharcos még százszor szaharabb ripacs volt, mint MP: tessék megnézni a képeit. Ahogy mindig hazudik, úgy mindig pózol is; ha érzi, hogy ráirányul egy objektív, egyből ilyen igazi cowboypózba vágja magát, lebiggyeszti nyálzó ajakát és elnéz a messzeségbe, a távoli jövőbe, letöröl egy vödör csulát a csókos ajakáról, hunyorít, megpróbálja beljebb húzni hihetetlen mindenórás mangalicahasát, tisztára Marlon Brando az utolsó éveiben, nézzék csak meg, már ha van bárkinek kedve az ő képeit nézegetni.
Az a helyzet ugyanis, hogy durwára irreleváns, hogy MP kis ember akar maradni a sok kis ember között, hogy szeretne közvetlen kapcsolatban maradni a választókkal, és nem tartja szükségesnek a komolyabb izolációt vagy rendőri védelmet. Ő ugyanis nem csak, sőt, elsősorban nem önmagáért felelős.
A pozíciója az, ami miatt védeni kell: kiiktatása totális sokkot és káoszt idézne elő, emlékezzünk csak a 2006-os puccskísérletre; az utcára tódulnának a kopaszok a béközépről, a külföldi tőke visszahőkölne, az uniós támogatások újra befagynának, az eddigi hideg polgárháború viszont átcsaphatna forró polgárháborúba, a közbiztonság összeomlana, totális belpolitikai bizonytalanság szakadna az országra, amely tovább tolódna jobbra és elveszne a vértelen áprilisi forradalom teremtette lehetőség az ország európaizálódására, felszabadítására és modernizálására – csak ennyit kockáztatott ezzel a kamaszos pózzal Magyar Péter.
Márpedig ha egy olyan kretén vén szahar, mint aki minap hátulról leköpte, fogja, és hátulról nem leköpi, hanem lepuffantja, akkor szabhatjuk. Ez abban az országban, ahol ekkora a gyűlölet izzása, ahol ennyi tajtékzó proli ugatja, hogy aki tiszás, az hazaáruló, és bő ezernyi konkrét őrült kering a pesti utcákon, ez ma már abszolúte lehetséges opció.
