Magyarország GDP-jének a volumene 2026 II. negyedévében a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakét. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Mindkét adat elmarad az elemzői várakozásoktól: a Portfolio felmérése szerint az elemzők negyedéves alapon 0,7, éves alapon 1,8 százalékos növekedést vártak. Igazából annyi a meglepetés, hogy nincs meglepetés.
Az elemzők arra számítottak, hogy az erős lakossági fogyasztás mellett a növekedési adatokban is megjelenik az a bizalom, amely látszik az üzleti bizalmi indexek javulásában a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. Ám miközben a pénzpiacok megelőlegezték a bizalmukat a magyar gazdaság felé – ez látszik a forint 10 százalékos felértékelődésében és az államkötvénykamatok jelentős csökkenésében –, a reálgazdaság még nem reagál.
Véget ért a gazdasági stagnálás, a KSH szerint az év első három hónapjában 1,7 százalékkal nőtt a GDPAkár 15 milliárd eurónyi élőmunkát válthat ki a magyar gazdaságban a mesterséges intelligenciaA KSH rövid közleménye szerint – egyelőre még csak előzetes adatok jelentek meg, a részletekre még egy hónapot kell várni – az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második negyedév alatt a gazdasági növekedéshez továbbra is hozzájárult hozzá az ipar teljesítménye, a mezőgazdaság viszont fékezte azt. A növekedéshez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá.
Vagyis a magyar ipar magához tért, ez látható az termelési adatokból is,
a legfrissebb májusi adatok alapján az első öt hónapban 2,6 százalékkal nőtt a hazai ipar kibocsátása, így három év csökkenés után már nem lehúzza, hanem növeli a GDP-t. A mezőgazdaság csökkenő teljesítménye nem szorul különösebb magyarázatra az országos aszály kellős közepén. A közlemény harmadik mondata szerint még a szolgáltatások növekedése húzta a gazdaságot – ez egyrészt összefügg a növekvő lakossági fogyasztással, másrészt a titokzatos „szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek” is részben a választásokkal vannak összefüggésben, annyiban, hogy az ágazat bevételtermelő képessége leginkább a közvélemény-kutatással foglalkozók felfutó aktivitása dobta meg.
A második negyedéves adatok részben csalódást keltők – elmaradt a pozitív meglepetés –, ugyanakkor a magyar gazdaság 3–4 év stagnálása után lassú növekedési pályára állt.
A növekedést támogathatja az uniós pénzek hazahozatala és elköltése, ha nem is idén, de jövőre már érezhető hatással járhat a beruházásokon keresztül a növekedésre.
Októberben megkezdődik a fővárosban a budai fonódó villamos építése, több száz milliárd forint értékben indulnak szélerőmű-projektek még az idén, hogy csak két példát említsünk az uniós pénzek rövid távú növekedésserkentő hatásával kapcsolatban. Jövőre egyre több projekt indulhat be, amihez a cégek beruházásai is csatlakoznak, miközben vélhetően fennmarad a fogyasztásvezérelt növekedés is, amit az emelkedő reálbérek támogatnak.
Ezzel együtt idén még nem várható kirobbanó növekedés,
a GDP idei bővülése az 1,5–2 százalékos tartományban várható, az, hogy megközelítjük-e a 2 százalékot, az az év második felének teljesítményétől függ.
Csordogálnak az uniós pénzek, de így is brutális a hiány, ezer milliárd forinttal nagyobb a tavalyinálA külpiaci körülmények nem a legoptimálisabbak, az uniós gazdaság lassan – egy százalék alatti ütemben bővül –, eközben az iráni háború folyamatosan magasan tartja az energiaárakat, amely fékezi a világgazdaság növekedését. Ebben a környezetben a magyar gazdaság 2027-től tartó nem túl élénk, de mégis szemmel látható három százalék körüli növekedési pályára állhat, ami lényegesen meghaladja az elmúlt négy év stagnálását, ám nem közelíti meg a gyors felzárkózáshoz szükséges 4-6 százalék feletti növekedést. Ilyen gyors növekedésre a magyar gazdaság a jelenlegi szerkezetében nem is lenne képes az elemzők, közgazdászok egyöntetű véleménye szerint, a gazdaság növekedési potenciáljának emeléséhez komoly gazdasági (termelékenységi fordulat) és társadalompolitikai (oktatás, egészségügy) reformokra lenne szükség.
