A krškói atomerőmű egyelőre elkerülte azt, ami a Duna mentén már több helyen megtörtént: augusztus 5-én hajnalban még üzemben volt, és a szlovén híradások szerint a reaktor teljesítményét sem kellett visszavenni. A helyzet azonban gyorsan romolhat. Az erőmű saját, óránként frissülő adatai szerint 1.29-kor a Száva vízhozama mindössze 49,4 köbméter volt másodpercenként, a folyó hőmérséklete 25,4 Celsius-fok, az erőmű által okozott hőmérséklet-emelkedés pedig 2,5 fok volt. Ez még a megengedett három fok alatt marad, de kevés tartalékot hagy.
Magyar Péter: Két centimétert emelkedett a Duna vízszintje Paksnál, stabilan működik az utolsó turbinaA Nuklearna elektrarna Krško, röviden NEK ezért már napok óta maximálisan használja a kiegészítő hűtőtornyokat. A szlovén előírások szerint a Száva napi átlaghőmérséklete a brežicei vízerőmű alatti teljes keveredési ponton nem emelkedhet 28 fok fölé, és az atomerőmű legfeljebb három fokkal növelheti a folyó napi átlaghőmérsékletét. Alacsony vízhozamnál ugyanaz a hőmennyiség kisebb víztömeget melegít, ezért egy hosszabb hőhullám gyorsan elviheti a még meglévő mozgásteret.
A krškói helyzet sajátossága, hogy egyelőre nem a reaktor biztonságos hűtésének közvetlen hiánya fenyeget, hanem a harmadik hűtőkör és a környezetvédelmi korlátok szűkítik az üzemeltetést.
A reaktor primer köre zárt rendszer, a Száva vizére főként a turbinából kilépő gőz kondenzálásához és a hő elvezetéséhez van szükség. A hűtőtornyok csökkentik a folyó terhelését, de több saját villamos energiát fogyasztanak, és a melegebb hűtővíz rontja a másodlagos kör termodinamikai hatásfokát. Emiatt a hálózatba adott teljesítmény már akkor is mérséklődhet, ha a reaktor maga még teljes teljesítményen működik.
A hűtőtornyok most időt vásárolnak
A NEK névleges bruttó villamos teljesítménye 730 megawatt, a hálózatba adható nettó teljesítmény mintegy 696 megawatt, miközben saját üzemi fogyasztása akár 35 megawatt is lehet. A forró, száraz időben ennek a belső fogyasztásnak egy része tovább nő a hűtőtornyok intenzív működtetése miatt. A szlovén üzemeltető már augusztus 3-án jelezte a hatóságoknak, hogy ha a Száva tovább apad vagy melegszik, előbb a reaktor teljesítményét kell csökkenteni, a legrosszabb esetben pedig fokozatos leállítás következhet.
Magyarország egyelőre a paksi atomerőmű nélkül is elvan, ellátási zavarok láthatóan nincsenek, a költségek viszont jóval magasabbakA szlovén rendszerirányító, az ELES azért kezeli különösen érzékenyen a kérdést, mert Krško kiesése nem pusztán energiapiaci probléma lenne. Aleksander Mervar vezérigazgató szerint egy teljes leállás a nagyfeszültségű hálózat feszültségi profiljaiban is gondot okozhat. Az ELES ezért azt javasolta a hatóságoknak, hogy szélsőséges helyzetben vizsgálják meg a környezetvédelmi korlátok ideiglenes enyhítésének lehetőségét. A környezetvédelmi tárca augusztus 4-én még azt közölte, hogy a szakmai szolgálatok értékelik a javaslatot, döntést addig nem jelentettek be.
A hálózat sebezhetőségét már az is megmutatta, hogy augusztus 3-án este be kellett indítani a brestanicai gázerőművet a rendszer stabilizálására.
Napközben a napenergia még jelentős termelést ad, napnyugta után azonban eltűnik ez a forrás, miközben a légkondicionálók fogyasztása magas marad. A vízerőművek sem tudnak úgy segíteni, mint normális nyáron: a szlovén erőművek a Dráván, a Sočán és az alsó Száván az év első felében 31 százalékkal kevesebb áramot termeltek, mint egy évvel korábban, és 38 százalékkal maradtak el az előző öt év átlagától.
Krškónál még nincs visszaterhelés, Európában már van
Magyarországon a Duna rekordalacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű augusztus elejére már névleges teljesítményének töredékére esett vissza, augusztus 4-én négy turbinából csak egy működött. Romániában Cernavodă egyik reaktorát leállították, és rendkívüli vízügyi beavatkozásokkal próbálják elegendő dunai vizet juttatni a másik blokkhoz. Franciaországban pedig több atomerőmű termelését a túl meleg folyók miatt kellett csökkenteni vagy átmenetileg leállítani. Krškóban augusztus 5-ig még nem rendeltek el ilyen reaktorteljesítmény-csökkentést, de ugyanaz a meteorológiai helyzet közelíti a műszaki és környezetvédelmi határokhoz.
A kiszáradó Duna már az európai atomerőművek biztonságos működését is veszélyeztetiA szlovén erőmű jelentőségét az eredeti anyagnál pontosabban érdemes megadni. Krško fele-fele arányban szlovén és horvát tulajdonban van, a termelést is egyenlően osztják meg a két ország között. A NEK saját adatai szerint éves szinten Szlovénia villamosenergia-igényének körülbelül 20, Horvátországénak 16 százalékát fedezi. Vagyis nem igaz, hogy önmagában a szlovén fogyasztás több mint felét biztosítaná, de egy közel 700 megawattos, folyamatosan termelő blokk kiesése a viszonylag kis szlovén rendszerben így is rendkívül nagy veszteség lenne.
A legfrissebb szlovén közlések egyelőre nem ellátási válságról, hanem egyre szűkülő tartalékról szólnak.
Az energiaügyi minisztérium szerint az országban van elegendő villamos energia, és az összekapcsolt európai hálózat, a hazai termelés, valamint a tartalék erőművek biztosítják az ellátást. A tartalék azonban szűkül: a vízerőművek gyengék, a hőség növeli a fogyasztást, Krško pedig egyre több hűtési tartalékot használ.
A következő napokban ezért Krškónál nem önmagában a Száva vízszintje lesz a döntő, hanem három tényező együtt: a vízhozam, a folyó hőmérséklete és az, hogy a hűtőtornyok mekkora többlethőt képesek elvezetni. Ha a folyó tovább melegszik, az első lépés várhatóan a teljesítmény visszavétele lesz. Ha ez sem elég a 28 fokos, illetve a háromfokos környezetvédelmi korlát betartásához, a blokk fokozatos leállítása következhet. Augusztus 5-én hajnalban ettől még egy lépésre voltak, de a szlovén üzemeltető már nem elméleti lehetőségként beszél róla.
