Több lett a hűtőtáska és kevesebb a vendég a balatoni strandokon. Nem most, hanem már tavaly és tavalyelőtt is így volt, csak akkoriban még az Orbán-kormány rendületlenül hangoztatta, hogy sikerévet újabb rekord követ a turizmusban, szinte menetrendszerűen jött a bejelentés, hogy rekordszámú vendéggel rekordforgalmat értek el. Ha sokszor mondják, elhisszük, legalábbis elhitték, akik mondogatták, hogy minden jó, és mindennel meg vannak elégedve, de a valóságot egyre kevésbé lehetett eltitkolni. Vagy megmásítani.
Láthatóan nem lett négy évszakos turistaparadicsom a Balaton, ősszel ugyanúgy bezárt a sarki közért és a büfés, és ki sem nyitott májusig. Vagy júniusig. Újabban meg már inkább csak júliusban és augusztusban üzemel, mert elképesztően drága a munkaerő, és a lakossági energiatarifa sokszorosáért mérik a gázt és az áramot a vállalkozóknak.
Már a szakácstanonc is milliós havi gázsit kér a balatoni vendéglőstől, akinek akkor is fizetnie kell a rezsit, ha épp elmossa az eső a hétvégét vagy - amire most több példa van - a hőkupola a klimatizált lakásában marasztalja a potenciális vendéget. Jobb esetben a közeli szállodában, ahol van wellnessrészleg, és a félpanzió mellé ebédre elég egy szendvics is.
Tavaly még egész hihetőnek tűnt, hogy lakásra spórolnak a magyarok, hiszen épp július elején jelentették be az Otthon Start Programot - igaz, közben özönlöttek a magyarok a horvát tengerpartra nyaralni, pedig az sem olcsó. A magyar tengernél mindeközben még pénteken is lehetett és lehet idén is az aktuális hétvégére szállást foglalni, leginkább a magánszálláshelyeken, apartmanokban.
A KSH legutóbbi adatközlése nyomán elsőként mutattunk rá a szerkezeti változásra: a szállodák pluszban, a magánszállások mínuszban zárták az első fél évet.
A dinamikus szállodai árazás nyomán a két kategória árai nagyon közel kerültek egymáshoz, helyenként össze is értek, a vendég pedig ugyanolyan jól számol, mint a vendéglátó: oda megy, ahol többet kap. Még akkor is, ha ezért egy-két éjszakával rövidebb lesz a nyaralás. Ez persze már egy másik kérdést nyit meg, ami korántsem költői. Hova vezet, ha a magas árak nem a kirobbanó keresletet, hanem a túlélésért küzdő vállalkozók drasztikus költségeit tükrözik.
A feladat most mindkét oldalon adott: az új kormány részéről végre kiszámítható, fenntartható vállalkozói környezetet kell teremteni, miközben a balatoniaknak, illetve más belföldi turisztikai szolgáltatóknak is rugalmasan alkalmazkodniuk kell a megváltozott vendégigényekhez és a reális piaci viszonyokhoz.