Átfogó, mintegy 50 millió eurós beruházási programot indított el a firenzei Uffizi Képtár vezetése, amely a híres múzeumi együttes teljes egészét megújítja az elkövetkező két évben. A fejlesztési terv részeként teljesen átalakul és kulturális rendezvények helyszínévé válik a Boboli-kertekben található amfiteátrum, miközben a Palazzo Pitti legfelső szintjén egy új, ezer négyzetméteres kiállítótér létesül. Az Uffizi központi épületében emellett új fogadó- és biztonsági zónát alakítanak ki. Simone Verde múzeumigazgató szerint a projekt egyes elemei már elkészültek, több munkálat jelenleg is zajlik vagy a napokban indul el, a teljes program pedig várhatóan két éven belül fejeződik be.
A tavaly több mint 5,2 millió látogatót fogadó múzeumkomplexum a fejlesztésekkel tovább javítaná a látogatói élményt, miközben a műtárgyak és a történelmi terek védelmét is korszerű technológiával szolgálják. A következő hónapokban megújulnak a kiállítási koncepciók, restaurálják a műtárgyakat és a történelmi termeket, valamint modern LED-es világítási rendszereket építenek ki. Ennek részeként a második emeleten található, flamand művészetet bemutató termek is új megvilágítást és átgondoltabb elrendezést kapnak.
A fejlesztések jelentős része a Palazzo Pitti épületegyüttesét érinti, ahol a nagyhercegek kincstárának korszerűsítése mellett a Galleria Palatina termeit is restaurálják. A Boboli-kertekben helyreállítják az amfiteátrumot és a Neptun-kutat, a teljes múzeumegyüttesben pedig megújul a látogatók tájékozódását segítő információs rendszer.
A látványos átalakítások mellett olyan technikai beruházások is megvalósulnak, amelyek ugyan a látogatók számára rejtve maradnak, a műtárgyak megőrzése szempontjából mégis alapvető fontosságúak. Korszerűsítik a klímarendszert, új hűtőberendezéseket építenek be, és befejezik az Uffizit a Palazzo Pittivel összekötő Vasari-folyosó légkondicionálását is. A most bejelentett projektektől függetlenül folyamatban van az Uffizi előtti tér rendezése is; az évek óta álló állványzatot a tervek szerint 2027 első felében bontják el.
A most kezdődő felújítás egy közel ötszáz éves intézmény történetének újabb fejezete. Az Uffizi múltja legalább annyira különleges, mint a gyűjteménye.
Közigazgatási központnak épült
Az Uffizi Képtár a világ egyik legjelentősebb és leglátogatottabb művészeti múzeuma, amely elsősorban páratlan olasz reneszánsz gyűjteményéről ismert. Falai között Sandro Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello és Caravaggio remekművei láthatók. Az intézmény neve az olasz uffici („hivatalok”) szóból ered, mivel a 16. században eredetileg a Toszkán Nagyhercegség közigazgatási központjaként épült Giorgio Vasari tervei alapján. A Medici-család gazdag műgyűjteményére épülő együttes ma már az Uffizi főépületét, a Palazzo Pittit és a Boboli-kerteket is magában foglalja.
A múzeum története szorosan összefonódik Firenze és a Medici-dinasztia felemelkedésével.
I. Cosimo de' Medici 1560-ban bízta meg Giorgio Vasarit a közigazgatási központ megtervezésével, hogy egyetlen épületbe költözzenek a városállam legfontosabb hivatalai. A jellegzetes U alakú épület közvetlen kapcsolatot teremtett a Palazzo Vecchióval. Vasari halála után Bernardo Buontalenti és Alfonso Parigi folytatta az építkezést, amely 1581-re fejeződött be.
Az eredeti hivatali funkció mellett a Medici-család már a kezdetektől helyet biztosított műgyűjteménye legértékesebb darabjainak. I. Francesco de' Medici az épület legfelső szintjén kialakított galériában helyezte el szobrait, festményeit és antik ritkaságait, itt jött létre a híres, nyolcszögletű Tribuna is, amely a gyűjtemény legértékesebb műkincseit őrizte. Ezzel indult el az a folyamat, amely a hivatali épületet fokozatosan a világ egyik első modern múzeumává alakította.
Az előrelátó Medici
A gyűjtemény fennmaradásának szempontjából meghatározó volt Anna Maria Luisa de' Medici 1737-es Családi Paktuma. A Medici-ház utolsó egyenes ági leszármazottja azzal a feltétellel hagyta a teljes műkincsvagyont a Lotharingiai-házra, hogy annak egyetlen darabja sem hagyhatja el Firenzét, és a gyűjtemény a nyilvánosság művelődését, valamint a városba érkező látogatók javát szolgálja. Ez az előrelátó rendelkezés akadályozta meg, hogy Európa egyik leggazdagabb művészeti gyűjteménye szétszóródjon.
A 18. század második felében Pietro Leopoldo nagyherceg hivatalosan is múzeummá nyilvánította az intézményt, Luigi Lanzi művészettörténész pedig korszerű elvek szerint rendezte át a gyűjteményt.
Az általa kialakított kronologikus és művészeti iskolák szerinti elrendezés számos későbbi európai képtár számára is mintául szolgált.
A 20. és 21. században az Uffizi a második világháború, az 1966-os firenzei árvíz és az 1993-as Georgofili utcai maffiamerénylet pusztításait is túlélte. Az intézmény minden alkalommal megújulva nyitotta meg újra kapuit, miközben folyamatosan bővítette kiállítási tereit az Új Uffizi program keretében. A mostani, 50 millió eurós beruházás ennek a több évszázados fejlődéstörténetnek a legújabb fejezete.
