Az Amerikai álom című kiállításon az Egyesült Államokba emigrált magyar politikusok, katonák, tudósok és művészek életébe nyerhetünk betekintést. A tárlaton számos hozzájuk kapcsolódó relikvia is látható: Karády Katalin aranyozott ezüst cigarettatárcája, Márai Sándor Remington írógépe vagy Szent-Györgyi Albert bőr utazótáskája. Emellett megismerhetjük azoknak a magyar emigránsoknak a történetét is, akik szabadságot, munkát és jobb megélhetést remélve indultak az Újvilágba.
A kiállítás egyik központi alakja Kossuth Lajos, akinek emigrációban töltött éveiről számos érdekesség derül ki. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után előbb az Oszmán Birodalomba menekült, majd az Egyesült Államok kongresszusának meghívására Amerikába utazott. Körútjának két célja volt: köszönetet mondani a kiszabadításáért, valamint az Egyesült Államokat aktívabb európai szerepvállalásra ösztönözni, és támogatást szerezni egy új magyar szabadságharchoz. 1851 decembere és 1852 júliusa között bejárta az ország jelentős városait, több mint ötszáz beszédet mondott, politikai céljait azonban nem érte el. Kossuth személye ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy a szabadságszerető magyar nemzet képe bekerüljön az amerikai köztudatba, kultusza pedig az ottani magyar identitás egyik meghatározó elemévé vált.
A tárlaton több, az Egyesült Államokban kapott vagy szerzett tárgya is látható: egy többlövetű forgótáras puska, egy irokéz jellegű indián lábbeli és egy tomahawk is.
Szó esik az 1956-os forradalom utáni magyar politikai emigrációról is, amely tüntetéseket, szolidaritási akciókat és segélyprogramokat szervezett. A kiállításon megtekinthető a Time magazin 1957. január 7-i számának felnagyított címlapja, amelyen Az év embere a magyar szabadságharcos lett. Látható egy eredeti, Chicagóba kimenekített lyukas zászló, valamint annak az ötvenhatos emlékműnek a makettje is, amelyet 1986-ban állítottak fel Bostonban.
A tárlat az Egyesült Államokban sikert aratott magyar művészeket és tudósokat is megidézi. A filmiparban Cukor Adolf (Adolph Zukor) és Fried Vilmos (William Fox) a hollywoodi stúdiórendszer megteremtői közé tartoztak, míg Zsigmond Vilmos és Kovács László operatőrként írták be nevüket a filmtörténetbe. Andy Vajna munkásságára Rónaszéki Zoltán újrahasznosított fémből készített Terminátor-szobra utal, amely a Terminátor 3. – A gépek lázadása című filmre emlékeztet. Mellette Gábor Zsa Zsa fehér koktélruhája idézi fel Hollywood csillogó világát.
A tudósokat elsősorban munkásságukhoz kapcsolódó emlékek jelenítik meg. Kiállították Szent-Györgyi Albert élettani-orvosi Nobel-díjának, valamint Harsányi János közgazdasági Nobel-emlékdíjának másolatát is. Egy külön tárló Pavlics Ferenc munkássága előtt tiszteleg: az Apollo-program holdjárójának makettje arra emlékeztet, hogy a Boeing fővállalkozásában és a General Motors Pavlics Ferenc vezette csapatának közreműködésével négy holdjáró készült, amelyek közül három eljutott a Holdra. Az első, az 1971. július 31-én szolgálatba állított LRV–1 volt az emberiség első, Földön kívül használt járműve.
Az Amerikai álom nem csupán ismert magyar emigránsok pályáját idézi fel, hanem azt is megmutatja, hogy a szabadságot, új lehetőségeket vagy tudományos kibontakozást kereső magyarok milyen sokféleképpen járultak hozzá az Egyesült Államok történetéhez.
Infó
Amerikai álom – Magyarok az Egyesült Államokban 1776–2026. Kurátor: Radnóti Klára, Orgona Angelika. Magyar Nemzeti Múzeum, megtekinthető 2026. november 1-ig
