kenyér;Semmelweis Egyetem;dietetikus;teljes kiőrlésű liszt;

Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is – Legyen a teljes kiőrlésűé!

A kenyérről alkotott vélemény egyike a legmegosztóbbaknak: van, aki mindenhez eszi, míg más csak szénhidrátot lát benne, és attól fél, hogy hizlal. A Semmelweis Egyetem dietetikusa új nézőpontból ad választ a kritikus kérdésekre, szerinte érdemes akár egy nap többször is teljes kiőrlésű kenyeret enni. 

A jó minőségű, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérben sok értékes makro- és mikrotápanyag van, emellett rostforrásnak sem utolsó – mondja Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa. A szakember ezzel cáfolja azt a tévhitet, hogy a kenyér egészségtelen és hizlal, mert szénhidrátot tartalmaz.

A kenyér az egyik legalapvetőbb táplálékunk, ezért érdemes tisztázni egyrészt, hogy energiaforrás szempontjából a szénhidrátok alapvető fontosságúak az ember számára, a nemzetközi ajánlások szerint az a jó, ha a napi energiaszükségletünk nagy része – 40-60 energiaszázalékban – szénhidrátból származik.

Másrészt fontos tudni, hogy önmagában nem a szénhidrát hizlal, hanem az, ha rendszeresen a napi szükségletünknél több energiát viszünk be a szervezetünkbe. A magyarokra pedig sokkal inkább a túlzott zsír-, mint a túlzott szénhidrátfogyasztás jellemző.

A kenyér nem egyszerűen szénhidrát, mint a cukor, tartalmaz mikrotápanyagokat, például cinket, szelént, magnéziumot, B-vitaminokat, emellett pedig nagyon fontos rost- és növényi fehérjeforrás is.

Ez azonban elsősorban a teljes kiőrlésű változatokra igaz. Hazai szabályozások szerint pedig nemcsak azt lehet így nevezni, ami 100 százalékban teljes gabonából áll, hanem mindazokat, amelyek minimum 60 százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, azaz amiben a gabonaszemnek a korpa- és a csírarésze is benne van – tájékoztat a dietetikus.

A teljes kiőrlésű gabona, így a belőle készült kenyér bizonyítottan szerepet játszik olyan civilizációs betegségek rizikójának csökkentésében, mint a metabolikus szindróma, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, a vastagbéldaganat. 

Ezért akár naponta többször is érdemes lehet teljes kiőrlésű kenyeret enni.

A Semmelweis Egyetem dietetikusa kiemeli: sokkal fontosabb, hogy a kenyér miből, mint hogy milyen eljárással készül, hisz a klinikai vizsgálatokban sem a készítés módja, hanem a gabona minősége az, ami a kedvező hatásokért felel. A vadkovászos verziók a gyorskelesztett élesztős változatoknál valóban egészségesebbek, mert a kovász érése közben egyes komponensek könnyebben emészthetővé, egyes mikrotápanyagok pedig jobban hasznosíthatóvá válnak. A gyorskelesztett kenyerek állítólag tele vannak adalék anyagokkal. Azonban ha az a kérdés, melyik egészségesebb, egy egyszerű élesztős vagy egy vadkovászos kenyér, akkor a válasz az, hogy amelyik magasabb arányban tartalmaz teljes kiőrlésű gabonát, és mesterséges adalékoktól mentes. Jó tudni, hogy a félbarna kenyerekben nem 50 százalék teljes kiőrlésű liszt van, hanem gyakorlatilag félfehér búzalisztből (BL112) készülnek.

A dietetikus azt javasolja, hogy a teljes kiőrlésű kenyereken belül próbáljunk ki minél többfélét, például rozsból vagy tönköly- és tönkebúzából készültet, mert ezek mikrotápanyag-összetételben kissé különbözőek.

A táplálkozásunkat azzal is változatosabbá és egészségesebbé tehetjük, ha a kenyeret szó szerint az étkezés alapjának tekintjük. Mondjuk egy szeletre zöldfűszeres cottage cheese-t kenünk, és paprikát, paradicsomot eszünk hozzá, vagy a kenyeret magas omega-3-tartalmú makrélához fogyasztjuk ahelyett, hogy a hagyományos „két vastag karéj fehér kenyér között egy szelet párizsi és zsíros sajt” szendvics lenne a vacsoránk.

A megmaradt kenyeret ne dobjuk ki, hanem fagyasszuk le – javasolja a szakértő. Ezt azért is hasznos megfontolni, mivel az élelmiszer-hulladék legnagyobb része Magyarországon kenyérből származik. A fagyasztás az egészségesebb választás az ugyancsak sok adalék anyagot tartalmazó tartós kenyerekkel szemben.

Európai összehasonlításban az átlagnál a magyarok kevesebb kenyeret esznek.

Az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) alapján körülbelül 44,5 kg. Egyes korábbi vagy alternatív piaci felmérések alacsonyabb, 35-37 kg körüli értéket mutatnak.

Az európai átlag nagyjából 50 kg fejenként évente, vagyis a magyar lakosság valamivel kevesebbet fogyaszt a kontinens középértékénél.

A kenyér mellett egy átlagos magyar évente mintegy 10 kg egyéb péksüteményt is megeszik, de ez egyéb országokban sincs másként.

Minden éjjel planktonok milliárdjai jönnek fel az óceánok sötétebb mélyéről a felszíni zónába, hogy viszonylag biztonságos körülmények között táplálkozzanak, majd a nappali fény elől menekülve visszatérjenek a mélybe. Közben az autók kibocsátásának megfelelő szénmennyiség több mint kétszeresét viszik magukkal.