Akik rendszeres vendégei ennek az eseménynek, tudják jól, akik pedig most vannak itt először, majd megtanulják, megtapasztalják, meglátják, hogy ez az államalapítás ünnepe idejére időzített néhány nap az élő hagyomány igazi, csodálatos ünnepe. Régi, el nem feledett mesterségek, szakmák és képességek sokadalma ez, amely azt bizonyítja most már négy évtizede mindannyiunknak, hogy a hagyomány az olyan tudás, amelyet nem lehet pusztán könyvekből elsajátítani – mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter beszédében a 40. Mesterségek Ünnepe ünnepélyes megnyitóján a Szentháromság téren felállított színpadon, a Budai Várnegyedben.
A politikus kiemelte, hogy az idei fesztivál középpontjában a népi fazekasság áll, és őt mindig megragadta, hogy az agyagból egyszer csak formát ölt valami a mester keze nyomán. – Ahogy a mesteremberek saját kezükkel formálják ezt az anyagot, úgy a magyar emberek is történelmünk során megannyiszor vették saját kezükbe saját sorsuk alakítását. Ez történik ebben a sorsfordító esztendőben is, mikor bár sok a nehézség, mégis ismét magunk formálhatjuk hazánkat, Magyarországot. Nagy lehetőség egyben, nagyon nagy felelősség is ez, amelyről megtiszteltetés épp nemzetünk ünnepén beszélni – mondta Tarr. Hozzátette, hogy a kultúráért felelős miniszterként az a feladata, hogy mindent megtegyen a szabad alkotás, a szabad formálás biztosításáért. – A politikának, a mindenkori kormánynak nem lehet más dolga, mint hagyni és lehetővé tenni, hogy az alkotó alkothasson és a mester mesterkedhessen – mondta Tarr Zoltán.
Ezután Caroline Savage, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője mondott beszédet, melyet azzal kezdett, hogy idén az USA díszvendégként csatlakozik a 40. Mesterségek Ünnepéhez, az Egyesült Államok pedig idén a függetlenségének kétszázötvenedik évfordulójáról emlékezik meg. – Tizennyolc amerikai művész és kézműves érkezett Budapestre, hogy megossza velünk munkáját és hagyományait. Pontosan itt, a színpad bal oldalán található az amerikai kis házikó, találkozhatnak fazekasokkal, faművesekkel, grafikusokkal, textilművészekkel és más alkotókkal, akik megmutatják, hogy a hagyományos kézművesség nem valami, ami a múltban megkövült. Ez egy élő dolog, ami változik, alkalmazkodik és új formákat talál, miközben továbbra is kapcsolódik a gyökereihez – mondta Caroline Savage.
Az ügyvivő kedvence az az amerikai fali szőttes projekt, amely elkészítésében amerikai és magyar művészek, valamint a fesztivál látogatói is közösen vesznek részt. A Benjamin Franklin híres csörgőkígyó-ábrázolása által ihletett szőttes az amerikai egység szimbólumát értelmezi újra, és a két ország embereinek keze és gondolatai által új jelentéssel ruházódik fel.
– Idén negyvenedik alkalommal találkozunk itt, a Budai Várban, most közel nyolcszáz mester hozza el közénk a tudását. Bőrművesség, csipkekészítés, faművesség, kovácsmesterség, hímzés, szövés, fonás, kékfestés, ötvösség, mézeskalácskészítés, népi fazekasság és még számtalan más mesterség – mondta beszédében Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A politikus kiemelte, hogy az eseményen résztvevő amerikai mesterek nemcsak bemutatkoznak nekünk, hanem együtt dolgoznak a magyar mesterekkel, megnézik egymás technikáit, kérdeznek, tanulnak egymástól, és közösen alkotnak. – A kulturális diplomácia egyik legfontosabb feladata éppen ez, hogy legyenek helyek és alkalmak, ahol ezek a találkozások létrejöhetnek. Magyarország ezért is tart fenn magyar kulturális intézeteket a világ számos pontján, például New Yorkban. Ezek az intézetek nemcsak a diaszpórában élő magyaroknak segítenek abban, hogy megőrizhessék és ápolhassák kapcsolatukat a magyar kultúrával, hanem azért is dolgoznak, hogy a magyar kultúra eljusson más országok közönségéhez, és hogy közben mi is közelebb kerüljünk azoknak az országoknak a kultúrájához – fogalmazott Velkey.
A megnyitón Péterfy László a Népművészeti Egyesületek Szövetségének első elnöke, a Mesterségek Ünnepe egyik alapítója és Kolozsvári István a Népművészeti Egyesületek Szövetségének mostani elnöke is beszélt. – Én azt kívánom mindannyiunknak, hogy a négy évtized alatt már valóban nemzetközivé vált népművészeti fesztivál éljen, és bár a terek már egyre szűkösebbek, sokasodjon, gyarapodjon tovább mind résztvevőkben, mind látogatókban, és leginkább azt kívánom, hogy a látogatókból sem csak látogatók maradjanak, hanem valamilyen szinten megélői és részesei ennek a hihetetlen gazdag kultúrának, amit mi a tárgyi anyanyelvünknek vallunk. És hiszem, hogy nemcsak mi, magyarok, hanem a részt vevő nemzetek tagjai is, akik elhozták a saját népművészetüket – mondta Kolozsvári István.
