Az európai üzemanyagpiacon kialakult feszültségek és a finomítói árrések látványos megugrása miatt ismét napirendre került a fosszilis energiaszektor extraprofitjának megadóztatása. Németország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Portugália és Spanyolország pénzügyi, illetve gazdasági miniszterei közös kezdeményezéssel fordultak az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéhez.
A hat tagállam egy közösségi szintű adó vagy kötelező szolidaritási hozzájárulás bevezetését sürgeti, amellyel a közép-keleti konfliktusok és az ellátási láncok akadályai miatt meredeken emelkedő olajipari nyereségeket vonnák el.
A pénzügyi tárcavezetők álláspontja szerint az európai finomítók és nagykereskedők bevételei messze gyorsabb ütemben emelkedtek, mint maga a nyersolaj piaci ára. Ez a jelenség a fogyasztói árakban is gyorsan meglátszott, súlyos terhet róva a háztartásokra és a gazdasági szereplőkre. A javaslattevők a befolyó forrásokból közvetlen támogatást nyújtanának a lakosságnak és a vállalkozásoknak a megélhetési és működési költségek enyhítésére.
A mostani kezdeményezés nem előzmény nélküli az Európai Unió történetében, hiszen a 2022-es energiaválság idején az Európai Tanács már elfogadott egy rendkívüli rendeletet. Az akkori szabályozás értelmében a fosszilis szektorban működő vállalkozásokra legalább 33 százalékos szolidaritási hozzájárulást vetettek ki arra a nyereségrészre, amely több mint 20 százalékkal meghaladta a 2018 és 2021 közötti évek átlagos adózás előtti profitját. A tagállamok többsége átvette vagy nemzeti hatáskörben alkalmazta az intézkedést, aminek révén több tízmilliárd eurós bevételeket sikerült összegyűjteni a lakossági energiaszámlák kompenzálására.
Az energiahordozók árának későbbi mérséklődésével a rendkívüli adók fókusza átmenetileg a banki szektorra tolódott el, ám az újabb piaci sokkok most ismét az olajcégek felé fordították a politikai figyelmet.
A kezdeményező hatok meglátása szerint az energiaipari szereplők nem használhatják ki a geopolitikai válsághelyzeteket az árak indokolatlan feltornázására.
Visszatérne a 2022-es válságadó
Olaszországban különösen kiélezett a helyzet, mivel az üzemanyagok kiskereskedelmi ára ismét átlépte a lélektaninak számító két eurós literenkénti határt. A gazdasági minisztérium hivatalos adatai alapján az önkiszolgáló benzin átlagára a közutakon eléri a 2,008 eurót, míg az autópályák mellett működő töltőállomásokon 2,085 euróra emelkedett. A gázolaj esetében még ennél is magasabb értékeket regisztráltak: a normál úthálózaton 2,128 eurót, az autópályákon pedig 2,200 eurót kell fizetni literenként. A lakossági felháborodást fokozza, hogy augusztus 25-én lejár a dízelre korábban bevezetett jövedékiadó-kedvezmény, ami azonnali további áremelkedést von maga után.
A kormányzati mozgástér szűkös, a költségvetési hiány csökkentése és az uniós adósságszabályok betartása miatt a kabinet habozik a kedvezmények meghosszabbításával.
A drágulás az olasz belpolitikában is jelentős feszültségeket generál, és az ellenzék egyik legfontosabb támadási felületévé vált. Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom vezetője a megélhetési válságot állította politikai stratégiájának középpontjába. A politikus a tarantói lakossági fórumán tapasztalt füttykoncert és éles kritikák után azonnal az üzemanyagárakra, valamint a családok elszegényedésére terelte a lakossági vitát. Conte határozottan szorgalmazza az energiaipari vállalatok extraprofitjának elvonását, az ebből származó bevételeket pedig a dolgozók és a kisvállalkozások közvetlen megsegítésére fordítaná.
Az Öt Csillag Mozgalom álláspontja szerint a kormányzati tétlenség elfogadhatatlan abban a helyzetben,
amikor a lakosság alapvető megélhetési gondokkal küzd, miközben a nagy olajvállalatok rekordszintű árréssel dolgoznak.
Olaszországban már politikai ügy
A hat uniós tagállam fellépése az uniós döntéshozókra is nagy nyomást gyakorol. A brüsszeli egyeztetéseken a tagállami tárcavezetők azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzügyminiszterek következő hivatalos ülésén kiemelt napirendi pontként szerepeljen a kérdés. A közös uniós fellépés hívei azzal érvelnek, hogy a nemzeti szintű különadók könnyen piaci torzulásokhoz vagy jogi vitákhoz vezethetnek, míg egy egységes európai keretszabályozás hatékonyan akadályozná meg az adóelkerülést és a profitszivattyúzást.
A gazdasági elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a túl szigorú különadók visszavethetik az energiaipari beruházásokat, beleértve a zöld átálláshoz szükséges fejlesztéseket is. Az Európai Bizottság vizsgálja a benyújtott javaslatot, mérlegelve a piaci stabilitás és a fogyasztóvédelmi szempontok egyensúlyát.
A finomítói árrések alakulása döntő tényezővé vált a mostani vita kirobbanásában. Az iparági adatok szerint a nyersolaj hordónkénti árának emelkedését messze meghaladó mértékben nőtt a feldolgozott üzemanyagok ára a nagykereskedelmi piacokon. Ennek hátterében a finomítói kapacitások szűkössége, a karbantartási leállások és a logisztikai útvonalak átalakulása áll. A hat kezdeményező ország pénzügyminiszterei szerint ez a szerkezeti eltolódás megalapozza az állami beavatkozást, mivel a vállalatok nem hatékonyságnövelésből, hanem a piaci torzulásokból érnek el rendkívüli jövedelmet.
Az intézkedés támogatói úgy vélik, hogy az elvont források célzott elosztásával megelőzhető a széles körű inflációs hullám felerősödése, ami a teljes európai gazdasági növekedést veszélyeztetné.
