A Donald Trump elnök által 2025-ben elkezdett építkezés először brutális rombolással kezdődött. Pillanatok alatt szétverték a Fehér Ház keleti szárnyát, amit az elnök a bálterem sürgős szükségességével magyarázott. Majd egyre gyakrabban hivatkozott a biztonsági szempontokra, amit – szerinte – mindmáig nélkülöz a Fehér Ház. Az ellene szervezett merényletekre és merényletkísérletekre terelte a figyelmet, s a legutóbbi eset valóban mellette szólt.
Az újságírók bálját egy olyan szállodában rendezték meg az elnök részvételével, amely nem bizonyult biztonságosnak, mert egy merénylő át tudott törni a biztonsági őrökön. Hogy ez mennyire volt az őrök vagy a szálloda felkészületlenségének a hibája, az vita tárgyát képezi. Az eset viszont kiváló alkalmat adott az elnöknek arra, hogy ismét a legkorszerűbb biztonsági szempontoknak megfelelő létesítményt propagálja.
Névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztviselők a Washington Postnak azonban elmondták, hogy van már ilyen, a biztonsági szempontokat minden tekintetben kielégítő létesítménye a Fehér Ház épületegyüttesének.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt a szövetségi kormány egy rendkívül védett bunkert épített mélyen a föld alá, amely szükséghelyzet esetén menedéket nyújthat az elnöknek és legfontosabb tanácsadóinak – állította a lapnak három volt tisztviselő.
Nagy titokban készült el a létesítmény az Obama-kormány (2008–2016) idején az ikertornyok 2001-es lerombolása után született tervek alapján. Az elnökön kívül többtucatnyi embernek nyújt biztonságot akár több héten keresztül. A Fehér Ház komplexuma alatt több mint 18 méter mélyen húzódik a titkos folyosó és számos helyisége, és úgy tervezték, hogy egy nukleáris robbanást is kibírjon. Az elnök és stábja bármilyen, az életét fenyegető helyzetben, rendkívüli nemzetbiztonsági válság idején is biztonságos parancsnoki központból képes irányítani az országot.
A bálteremnek titulált monumentális építmény már a kezdetektől jogi hercehurca tárgya, s az ügy az alkotmánybíróság asztalán landolt, mert a kormány – élén Davis Ingle fehér házi szóvivővel – azt állítja, hogy a létesítményt nemzetbiztonsági jelentősége miatt feltétlenül be kell fejezni.
A mintegy 600 millió dolláros bálteremkomplexum építése kapcsán az érvek felsorolásakor most már drónbiztos szerkezetekre, drónkikötőkre és más kritikus biztonsági fejlesztésekre hivatkozik a Fehér Ház.
John G. Roberts, az alkotmánybíróság elnöke, aki a konzervatívok jelöltjeként foglalta el a székét, most pénteken Trumpnak kedvező végzést adott ki, amely rövid távon lehetővé teszi a bálterem építésének folytatását. Viszont a pár hete benyújtott fellebbezés nyomán vizsgálnia kell mindeközben azt is, hogy valóban szükség van-e az építéshez a kongresszus jóváhagyására.
Egy szövetségi kerületi bíró és egy fellebbviteli testület korábban ugyanis az építkezés leállítását rendelte el a törvényhozási jóváhagyás híján. A bírák azonban kivételt tettek: a nemzetbiztonsági célokat szolgáló építkezések folytatódhatnak, értve ezen például a bálterem alá tervezett katonai létesítmény építését.
A bírósági beadványokban Trump emberei az egyre növekvő külföldi fenyegetésekkel (lásd: iráni fenyegetések) és a dróntechnológia rohamos fejlesztéseivel érvelnek.
Dan Driscoll, a hadseregért felelős államtitkár többször is azt állította, hogy a bálterem megépítése segítene kezelni azt a „vészhelyzetet”, amelyet a katonai drónok elterjedése jelent a Fehér Ház védelmi rendszerére.
Nem mellesleg Trump az utóbbi hetekben egyre gyakrabban nevezi a projektet „katonai komplexumnak”, s olyan látványterveket mutogat a sajtónak, amelyeken drónok, katonák, sőt üzemanyag-szállító tartálykocsik is láthatók az épülő keleti szárny tetején.
Az építkezés mintegy 65 százalékban elkészült, és körülbelül 250 munkás dolgozik napi 20 órában, szünnap nélkül. Az épület öt szint mélységig nyúlik a föld alá, és a föld alatti munkálatok jelentős része már elkészült. Egyes részeken az építmény 70 láb, vagyis több mint 21 méter magasan emelkedik a felszín fölé.
Rekordot döntött Donald Trump a szupergazdag kormánytagokkalTrump ellen a pert elsőként a Történelmi Örökségvédelmi Nemzeti Alap (National Trust for Historic Preservation) indította el, s a szervezetet most azzal vádolja az elnök, hogy miatta kerültek ki az építkezés tervei. Augusztus 17-én így fogalmazott az elnök az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján: „Azt mondtam nekik, hogy a perrel az a probléma, hogy ebben a bálteremben sok katonai jellegű dolog van, és ideális esetben ezeknek nem szabadna nyilvánosságra kerülniük. De most már nyilvánosságra kerültek, így az egész világ tud róluk.”
A szervezet meggyőződése, hogy az elnöknek nincs joga önkényesen, a kongresszus felhatalmazása nélkül ilyen nagy léptékű változtatásokat végrehajtani a történelmi örökségnek tekinthető Fehér Házon. Még akkor sem, ha magáncégek és bőkezű donorok szponzorálják a projektet, és nincs benne az adófizetők pénzéből egy megveszekedett garas sem.
A Washington Post által leleplezett bunker azonban minden bizonnyal új megvilágításba helyezi a pert és a projektet is. A trumpi jelöltekkel kipárnázott alkotmánybíróságon most a világ szeme.
