A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkentette irányadó kamatát. A döntésben elemzők szerint sincs semmi meglepetés, az megfelel a várakozásoknak. Varga Mihály jegybankelnök ugyanis még júniusban jelentette be, hogy a jegybank – az alacsony, 1,8 százalékos idei várható éves infláció miatt – csökkenti kamatait. Akkor egy háromlépéses ciklust jelentett be Varga, ennek utolsó állomásához érkezett most el a jegybank.
Az MNB szeptemberben tárgyalja friss inflációs jelentését, amiben már új makrogazdasági előrejelzés is lesz, ennek fényében döntenek a folytatásról a Monetáris Tanács tagjai. Vagyis most egy hónap izgalom vár a piacokra a folytatással kapcsolatban.
Az év végéig a befektetők még 2-3, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést áraznak, vagyis decemberre akár 4,75 százalékra is csökkenhet az alapkamat, ami jótékony hatással lehet a hitelkamatokra is.
Nem ilyen optimista Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint ugyan az MNB kamatdöntése hozta a papírformát, a 25 bázispontos csökkentéssel véget ért a nyári miniszéria, annak ellenére is, hogy a júliusi, meglepően kedvező inflációs adat után néhány elemzőben felvetődött a lazítás gyorsításának (50 pontos vágás) lehetősége is. A folytatás azonban a nemzetközi helyzet miatt bizonytalan, újabb támpontot leghamarabb a szeptemberi inflációs jelentés adhat. Az Amundi várakozási alapján az MNB szeptembertől lassabb kamatvágási ütemre térhet át, így év végéig már csak egy kamatvágással számolnak. Jövőre felgyorsulhat a kamatvágások üteme, és az irányadó kamatláb 4 százalékon zárhatja a 2027-es évet – fogalmazott Kiss Péter.
Előretekintve, a magyar gazdaság kockázati megítélését elsősorban a költségvetési pálya, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja – mondta keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály jegybankelnök. Hozzátette: az MT elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérése és fenntartása mellett. Az MNB megkezdte a 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálatát, ez a munka zajlik, további tájékoztatás erről ősszel várható – mondta az MNB elnöke. Az Európai Unióban Magyarországon van a legmagasabb inflációs cél, az euróbevezetéssel ez nem tartható. Ha az uniós valuta bevezetésén gondolkodik az ország, akkor a jegybanknak is számos teendője van, ennek része az inflációs cél felülvizsgálata is – tette hozzá.
A 2030-as euróbevezetést ambiciózus vállalásnak nevezte Varga Mihály, aki szerint a befektetők számára az igazodási pont a 2027-es költségvetés tervezete, illetve a 2027–30-as költségvetési pálya felvázolása lesz.
Az MNB inflációs célja jelenleg 3 százalék, ám az euróbevezetéshez ezt 2 százalékra kell mérsékelni. Júliusban a KSH mérése szerint az éves pénzromlás alig 1,2 százalék volt, és az előrejelzések szerint jövőre sem emelkedik 2,5 százalék fölé – vagyis a környezet is kedvező az inflációs cél csökkentésére. Az MNB várakozásai szerint 2027 végéig a pénzromlás a 3 százalékos cél alatt marad. Az alacsony infláció részben az erős forintnak, részben az élelmiszeráraknál látható 4,9 százalékos árcsökkenésnek köszönhető. A piaci szolgáltatások viszonylag magas árdinamikája fennmaradt, 5,6 százalékra emelkedett júliusban, elsősorban a banki és távközlési cégek áremeléseinek köszönhetően. Az MNB várakozásai szerint a 2022-esnél is súlyosabb aszály ellenére nem várható jelentős élelmiszerár-emelkedés a kedvező világpiaci folyamatok miatt. Ugyanakkor a mezőgazdaság hozzájárulása a gazdasági növekedéshez a korábban vártnál kisebb lesz.
Brutális lesz az idei hiány – Részleteket árult el Kármán AndrásIlyet sem láttunk még – Magyarországon mérték az egyik legkisebb inflációtKiadják a Transparency International által kért adatokat
Az MNB közzé fogja tenni azokat az adatokat, amelyek miatt a Transparency International (TI) bírósághoz fordul – jelentette be Varga Mihály. A TI az MNB 5 millió forint feletti szerződéseit kérte ki, a jegybank azonban megtagadta a válaszadást azzal a hivatkozással, hogy ők nem költségvetési szerv – holott az Alkotmánybíróság korábbi határozata értelmében az MNB közpénzzel gazdálkodik. Varga Mihály most elmondta, hogy a TI által kért adatokkal nem rendelkezett az adatigényléskor az MNB, mert ilyen adatbázis nem készült a szervezetnél. Azért nem készült ilyen nyilvántartás, mert a jogszabályok szerint ezen adatok közlésére nem volt szükség. Ettől függetlenül a kért adatokat összeállítják, és azokat publikálják is a jövőben. A jegybank működésével kapcsolatos adatok nyilvánosak lesznek, a célunk az átlátható működés – mondta Varga Mihály. Az MNB elnöke is meglepetéssel tapasztalta, hogy ezek az adatok eddig nem voltak nyilvánosak, ennek ellenére lesznek olyan speciális, érzékeny adatok – például a devizatartalék kezelésével kapcsolatban –, amelyek továbbra sem lesznek publikusak.
