A KSH számításai szerint júliusban idehaza a fogyasztói árak emelkedése tíz éves mélypontra 1,2 százalékra lassult a hazai mérések szerint. Ugyanakkor a az uniós összehasonlításban használt úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex idén júliusban 1,6 százalék volt – ezt az adatot használják az Eurostat statisztikusai. Ez júliusban a harmadik legalacsonyabb fogyasztói árindex volt, csak Svédországé (0,3 százalékos éves áremelkedés), és Csehországé (1,3 százalék) volt jobb, a dobogó harmadik helyén Magyarország és Dánia osztozik 1,6-1,6 százalékos árindexszel. Érdekesség, hogy a dobogós helyeken nincs egyetlen olyan uniós ország, amely tagja lenne az euróövezetnek, mind a négy állam önálló nemzeti devizával működik.
Júliusban az Eurostat adatai szerint az euróövezet inflációs rátája 2,9 százalékra emelkedett az előző havi 2,8 százalékról, míg a teljes Európai Unióban 3 százalék volt – ez is 0,1 százalékponttal magasabb az előző havi adatnál. Egy évvel korábban az EU inflációja 2,4 százalék volt, vagyis markánsan gyorsult az elmúlt 12 hónapban, elsősorban az olajárak, energiaárak emelkedése miatt. A legmagasabb éves rátákat Romániában (8,2 százalék), Litvániában (5,4), Cipruson és Bulgáriában (mindkettő 4,4) jegyezték fel. 2026 júliusában a szolgáltatások (+1,55 százalékpont), az energia (+0,94 százalékpont), a nem energiára utaló ipari termékek (+0,23 százalékpont), valamint az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek (+0,23 százalékpont) pozitívan járultak hozzá az éves euroövezeti inflációs rátához – olvasható az Eurostat közleményében.
A magyar inflációs adat az elmúlt években tartósan volt dobogós helyen, de a rangsor másik oldalán: 2023-24-ban az ukrán háború okozta európia energiaválság idején, hónapokig a magyar inflációs adat volt a legmagasabb az egész Európai Unióban. Ennek oka, hogy a magyar kormányzati intézkedések nemhogy fékezték volna az energia és élelmiszerárak világpiaci emelkedését, de sokszor még tovább fűtötték azokat is a hibás döntésekkel.
Arra azonban nem nagyon (talán soha) volt példa, hogy a magyar adat a legalacsonyabb három uniós adat között szerepeljen. A magyar infláció 2016-2018 között volt a legalacsonyabb, ekkor 0-2 százalék között mozgott, de volt olyan hónap több is, hogy árcsökkenést mért a KSH. Ez az adat azonban akkor is csak arra volt elegendő, hogy az uniós átlag alá kerüljünk a tagállamok alsó harmadába, ugyanis ezeket az éveket az egész világon alacsony infláció jellemezte.
Hatalmasat esett az infláció, 10 éve nem láttunk ilyetMost más a helyzet: az infláció a világgazdaságban emelkedik, ez alól nem kivétel az Európai Unió sem. A hormuzi-válság miatt az elmúlt fél évben megugrottak az kőolajárak, amelyek drasztikus energiaár-emelkedést hoztak: a földgáz ára jelenleg Európában 100 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt – ez pedig felfelé nyomja a piaci, így a lakossági energiaárakat. Ám mivel idehaza a lakossági energiatarifákon árstop van – az nem jelenik meg a fogyasztói árakban –, s ez az egyik oka az alacsony magyar inflációnak.
A másik ok, hogy a forint 2025 eleje óta tartósan felértékelődik, mind a dollárral, mind az euróval szemben, ez a folyamat látványosan felgyorsult a Tisza-párt áprilisi kétharmados győzelme után. Csak egy példa: tavaly januárban egy euróért 410 forintot kellett fizetni, most 360-at. A dollár esetében még látványosabb javulás: 400 forintról 320 forintra csökkent az árfolyam, de a mélyponton csak 300 dollárt kellett fizetni a zöldhasúért. Az erős forint az import olcsóbbá válásán keresztül fékezi az inflációt, ami persze komoly gondot okoz a hazai vállalatoknak, hisz költségeik egy részét nem tudják az áraikba beépíteni.
Előrébb tart a gazdaság, mint ahogy korábban vártuk, az igazi meglepetést az infláció okoztaAz előrejelzések szerint a magyar infláció a következő másfél, két évben a jelenlegi alacsony pályán marad: az idén az éves áremelkedés üteme 2 százalék alatt maradhat, jövőre sem gyorsul 2,5 százalék fölé – vagyis tartósan a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt marad. Ez lehetővé teszi az MNB-nek a már megkezdett kamatcsökkentési ciklus folytatását, akár felgyorsítását, amely az olcsóbbá váló hitelezésen keresztül segítheti a gazdasági növekedést. A mostani kegyelmi állapotot az inflációban a Tisza-kormánynak érdemes lenne megőriznie: a kormány célja, hogy 2030-végére teljesítse az euróbevezetés feltételeit. A csatlakozni kívánó országok inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú eurózónás tagállam pénzromlásának az átlagát – amit az Európai Központi Bank júniusi konvergenciajelentése szerint idén 2,6 százalék lenne. Vagyis idén és valószínűleg jövőre is teljesíti a magyar gazdaság ezt a kritériumot, a feladat az lesz, hogy ezt a vívmányt 2028 utáni időszakban is megőrizze a kormány. Ehhez az is kell, hogy az MNB felülvizsgálja 3 százalékos inflációs célját, és azt az Európia Központi Bank 2 százalékos céljára csökkentse – erre már a jövő évben sor kerülhet.
