A prágai érsekség által megrendelt igazságügyi könyvvizsgálói jelentés súlyos rendellenességeket tárt fel a cseh katolikus egyház vagyongazdálkodásában. A KPMG nemzetközi tanácsadó cég által készített ellenőrzés megállapította, hogy az egyházmegye vezetői az elmúlt években szisztematikusan olyan előnytelen megállapodásokat kötöttek, amelyek többszáz milliós veszteséget okoztak az intézménynek. A jelentés nyomán készült jogi elemzés szerint legalább öt konkrét ügyletben felmerül az idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelességszegés büntetőjogi gyanúja.
A visszaélések nyomán a prágai érsekség jelenlegi vezetése újabb független ügyvédi vizsgálatot rendelt el, miközben az ügyben érintett magas rangú egyházi tisztségviselők fokozatosan kiszorultak a gazdasági döntéshozatalból.
Az audit középpontjában a 2005 és 2019 közötti időszakban kötött ingatlanügyletek és bérleti szerződések módosításai állnak. A vizsgált esetek közül az egyik leglátványosabb a prágai belvárosban található, történelmi jelentőségű Henrik-torony bérleti joga. Az építményt még a kétezres évek elején adta bérbe a helyi plébánia egy magánvállalkozásnak. Az eredeti megállapodás értelmében a bérlő vállalta a felújítási munkálatok finanszírozását, a szerződés pedig úgy szólt, hogy a bérbeadó egyház a bérleti díjak 42 százalékára jogosult.
Egy későbbi szerződésmódosítás során azonban ezt a részesedést fixen havi 30 000 korona összegben rögzítették egészen 2044-ig.
A feltételeket egy újabb megállapodással tovább módosították. A prágai érsekség ekkor átvállalta a műemlék épület tetőszerkezetének, külső falainak és ablakainak teljes felújítási költségeit. Ez a teher az eredeti megállapodás alapján kizárólag a bérlőt terhelte volna. A könyvvizsgálói elemzés adatai szerint a Henrik-torony reális piaci bérleti díja a havi 370 000 koronát (átszámítva 5,5 millió forintot) is meghaladta volna. Az egyoldalú kedvezmények következtében az egyházmegye több tízmilliós bevételtől esett el ezen az egyetlen ingatlanon.
Nem a belvárosi torony esete jelentette az egyetlen előnytelen tranzakciót. A prágai érsekség egy hetven évre szóló bérleti szerződés keretében adott át értékes, lakóingatlanok építésére kijelölt földterületeket egy golfklub számára. Ez a hosszú távú kötelezettségvállalás azzal a következménnyel járt, hogy a területeket törölték a lakáscélú fejlesztésre alkalmas övezetek jegyzékéből, drasztikusan csökkentve azok piaci értékét. Egy másik feltárt ügyletben az érsekség nyomott áron értékesített értékes ingatlanokat egy önkormányzatnak.
A település a vásárlást követően azonnal továbbértékesítette a telkeket a szabadpiacon, és ezzel az egyetlen lépéssel több mint 120 000 000 (átszámítva 1,8 milliárd forintos) koronás extraprofitra tett szert.
A dokumentumok alapján az előnytelen megállapodásokat kivétel nélkül Zdenek Wasserbauer prágai segédpüspök és Karel Sticha, az egyházmegye korábbi gazdasági igazgatója írták alá. A KPMG vizsgálati anyagainak elkészültét követően Wasserbauer lépésről lépésre távozott az egyházmegyei vagyonkezeléshez kapcsolódó összes pozíciójából. Lemondott a gazdasági tanácsban betöltött tagságáról, kikerült az érseki tanácsadó testületből, és feladta ellenőrző testületi tagságát a vagyonkezelést végző Arietinum Alapítványban.
A püspök állítása szerint a lemondások saját elhatározásából, az érsekkel történt előzetes egyeztetés alapján történtek.
Az ügyféli felkérésre elkészített ügyvédi szakvélemény megállapította, hogy a tisztségviselők megsértették a gondos gazdálkodás elvét. Ez a magatartás büntetőjogi kategóriát képez a cseh jogrendszerben, a büntető törvénykönyv idegen vagyon hűtlen kezeléseként rendeli büntetni az ilyen jellegű mulasztásokat. A jogi szakértők ugyanakkor felhívták az egyházi vezetés figyelmét a peres eljárásokkal járó komoly reputációs kockázatokra.
A dokumentum rámutatott arra, hogy a nyilvános bírósági tárgyalások súlyos csapást mérnének a katolikus egyház társadalmi megítélésére, különösen a gyanúba keveredett személyek magas egyházi pozíciója és a követelt kártérítési összegek nagysága miatt.
A PR-kockázatokra vonatkozó figyelmeztetések hatására a prágai érsekség korábbi vezetése tartózkodott a feljelentés megtételétől és a jogi igények érvényesítésétől. Jan Graubner nyugalmazott érsek megerősítette, hogy a szakértői javaslatok alapján döntött a jogi lépések elhalasztásáról. Eközben Wasserbauer a mai napig megtartotta segédpüspöki tisztét, sőt a Szent Vitus-székesegyház metropolitai káptalanjának prépostjává nevezték ki. A döntés komoly belső feszültségeket szült a papság körében, akik a nyilvános tisztázást és a felelősségre vonást szorgalmazták.
A több szálon futó botránykezelés feladata a prágai érseki széket elfoglaló Stanislav Pribylre hárul. Az új érsek független ügyvédi irodát bízott meg a KPMG-audit megállapításainak felülvizsgálatával. Az egyházmegye hivatalos álláspontja szerint amennyiben a folyamatban lévő jogi elemzés bűncselekmény elkövetését vagy bizonyítható vagyoni kárt állapít meg, a szervezet haladéktalanul megteszi a szükséges büntető- és polgári jogi lépéseket.
