Látványosan lassul a magyarországi bérnövekedés üteme a nyár első hónapjában. Júniusban 7,1 százalékkal volt magasabb a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál. A Központi Statisztikai Hivatal friss adata szerint a bruttó átlagkereset 754 700 forintot ért el, miközben májusban még 8,7 százalékos, áprilisban pedig 9,4 százalékos volt az éves növekedési ütem. Ezek alapján egyértelműen és érdemben lefelé tart a bérdinamika. Hosszú idő után érdemi negatív meglepetést okoztak a bérnövekedési adatok - jegyezte meg kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az említett mutató nem csak az előző hónaphoz képest jelent jelentős lassulást, de egészen 2021-ig kell visszamenni ennyire alacsony adatért - hangsúlyozta.
Az előbbi számoknál is beszédesebb a rendszeres keresetek alakulása. Ebben a mutatóban nem szerepelnek a prémiumok, jutalmak és az egyszeri különjuttatások, így plasztikusabb képet ad arról, hogyan változik a munkavállalók „normál”, vagy ha úgy tetszik, alapbére. Júniusban a rendszeres bruttó átlagkereset 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, májusban még 9,1 százalékos volt a növekedés. Ez tehát két hónap alatt több mint egy százalékpontnyi lassulás.
Csúszik a bértranszparencia bevezetése, lassult a cégek felkészüléseA nettó átlagkereset 529 700 forintra nőtt, ami 9,4 százalékos emelkedés. Ez jóval nagyobb a bruttó bér növekedési üteménél, de jelentősen alacsonyabb a májusban mért 11 százaléknál.
Összességében a növekmény nagyobb arányú mértékének nem egyszerűen a munkáltatói szándékokhoz van köze - ahogy a KSH is kiemeli - hanem a családi adókedvezmények emelése, valamint a háromgyermekes anyák és a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége, illetve a 30 év alatti anyák kedvezményének bővítése is szerepet játszik benne. A reálkereset így 7,6 százalékkal nőtt, vagyis jelentősebb mértékben emelkedett, mint a bruttó bér.
A mostani adat különösen azért érdekes, mert a 2026-os bérfolyamatok egy rendkívüli januárral indultak még a Fidesz-kormány alatt. A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók hathavi illetményének megfelelő úgynevezett fegyverpénz ugyanis drasztikusan megemelte az év eleji kereseti statisztikát. A KSH számítása szerint enélkül az első negyedévben a bruttó átlagkereset növekedése 9,1 százalék lett volna a végül kimutatott 14,9 százalék helyett.
A júniusi 7,1 százalék tehát azt mutatja, hogy ahogy az egyszeri hatások kifutnak, a tényleges bérdinamika egyre közelebb kerülhet az elemzők által említett 7-8 százalékos sávhoz.
Ez azért lenne fontos, mert a 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodás eredetileg éppen 7,6 százalékos 2026-os bruttó átlagkereset-növekedéssel számolt. Az persze más kérdés, hogy az a kontraktus szinte minden más elemében mára összeomlott. A megállapodásban ez volt az egyik alapul szolgáló makrogazdasági feltételezés, a 4,1 százalékos GDP-növekedés és a 3 százalékos infláció mellett.
Az ING elemzője a fejleményekhez hozzátette, a friss júniusi adat nem változtatott a hitelintézet várakozásain, így a 2026. év egészében 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést várnak. Az őszi hónapokra ráfordulva figyelmük azonban már a jövő évi minimálbér-tárgyalások felé fordul, hiszen a még mindig érvényben lévő hároméves bérmegállapodás egyértelműen felülvizsgálatra szorul.
