Arthur Conan Doyle nevéről szinte mindenkinek Sherlock Holmes jut eszébe: a detektív, aki a látszólag természetfeletti jelenségeket addig bontotta részekre, amíg elő nem került mögülük a nagyon is földi magyarázat. Éppen ezért tartozik az irodalomtörténet legkülönösebb fordulatai közé, hogy Holmes megteremtője élete második felében a spiritizmus egyik legismertebb szószólója lett. Médiumokat látogatott, szeánszokon vett részt, hitt a szellemfényképekben, a halottakkal való kommunikációban, és még a híres cottingley-i tündérfotókat is valódi bizonyítéknak fogadta el.
Most ráadásul maga Conan Doyle egyik legkülönösebb műve szolgáltat új aktualitást ehhez a történethez. A The Land of Mist, A köd földje 1925 és 1926 között folytatásokban jelent meg a Strand Magazine-ban, majd 1926. március 19-én önálló kötetként is kiadták Nagy-Britanniában. Conan Doyle harmadszor állította Professor Challengert egy hosszabb történet fókuszába, ám ezúttal Az elveszett világ harsány, materialista tudósa nem dinoszauruszokkal találkozik, hanem médiumokkal, szeánszokkal és a túlvilág állítólagos bizonyítékaival. A történet végére a szkeptikus Challenger maga is megváltoztatja álláspontját.
A századik évfordulóra a regény visszatér a könyvpiacra, méghozzá igencsak látványosan. Az Alma Classics 2026 augusztusában új, jegyzetekkel ellátott kiadást jelentetett meg, kifejezetten hangsúlyozva, hogy A köd földje Conan Doyle pályájának fontos dokumentuma, amely megmutatja, miként birkózott az író „legnagyobb rejtélyével”, a halál kérdésével. Az új kiadás azért is figyelemre méltó, mert Conan Doyle ugyanabban az 1926-os évben publikálta kétkötetes The History of Spiritualism című munkáját: regényben és történeti értekezésben szinte egyszerre próbálta igazolni ugyanazt a meggyőződését.
Az igazi szenzáció azonban szeptember végén érkezik. Az Edinburgh University Press Conan Doyle műveinek kritikai sorozatában kiadja Christine Ferguson, a Stirlingi Egyetem professzora által gondozott The Land of Mist and Other Spiritualist Writings című kötetet.
A kiadó szerint ez lesz a regény első valódi tudományos kiadása, amely összeveti a kéziratot, a Strand Magazine-ban megjelent változatot és az első brit könyvkiadást, valamint Conan Doyle spiritiszta írásaiból is válogat. A legfontosabb újdonság azonban az, hogy a kötethez visszakerül a regényből száz éve hiányzó fejezet, a The Darker Side. A fejezet története önmagában méltó Sherlock Holmeshoz. Kilenc kézzel írt lap maradt fenn belőle, miközben az eredeti számozás szerint egy oldal hiányzik. A „XIII – The Darker Side” címet és fejezetszámot nem Conan Doyle eredeti kézírásával jegyezték fel, a kéziraton pedig az szerepel, hogy a fejezet „valamilyen különös módon” elveszett, és ezért nem került a könyvbe. A Christie’s 2019-ben 11 ezer fontos leütési áron árverezte el a kéziratot; később a British Library gyűjteményébe került, ahol ma Add MS 89427 jelzet alatt őrzik.
Az új kritikai kiadás előzetese „erotikusan telítettnek” és „vallásilag provokatívnak” nevezi az elveszett részt, amelyet több mint egy évszázados különválás után most illesztenek vissza a regény környezetébe.
Ez azért különösen érdekes, mert A köd földje jóval több egy kísértettörténetnél. Conan Doyle ekkorra meggyőződéses híve volt a spiritizmusnak: úgy vélte, a halottak személyisége tovább él, és bizonyos körülmények között kapcsolatba is léphet az élőkkel. A közkeletű magyarázattal szemben már jóval fia halála előtt a természetfeletti felé fordult. Az 1880-as években részt vett pszichikai kísérletekben, nyilvános spiritiszta elköteleződése pedig 1916–1917-re kialakult, vagyis megelőzte Kingsley Conan Doyle 1918-as halálát. A háborús és családi veszteségek egy már korábban kialakult meggyőződést mélyítettek el.
Conan Doyle esete ettől válik oly izgalmassá. Orvos volt, Joseph Bell diagnosztikai módszereiből építette fel Sherlock Holmes híres megfigyelési rendszerét, és valódi bűnügyekben is képes volt a hivatalos nyomozás hibáit felismerni. George Edalji és Oscar Slater ügyében olyan bizonyítékokat vizsgált újra, amelyek alapján komolyan megkérdőjelezte az igazságszolgáltatás következtetéseit. A spiritizmus mellett tehát olyan ember köteleződött el, aki nagyon is ismerte a bizonyíték, az ellenőrzés és a téves következtetés problémáját.
Mégis elfogadta a cottingley-i tündérfotókat, amelyekről évtizedekkel később készítőik elismerték, hogy papírból kivágott figurákkal készültek. Védelmébe vette William Hope spiritiszta fényképészt akkor is, amikor egy ellenőrzött kísérletben súlyos lemezcsere-gyanú merült fel. Harry Houdinivel pedig azért romlott meg a barátsága, mert a világhírű illuzionista egészen más bizonyítási mércét alkalmazott: attól, hogy valamire még nincs magyarázatunk, szerinte nem következik, hogy szellem okozta. Conan Doyle viszont addigra már a spiritizmus általános igazságát tekintette bizonyítottnak, így az új eseteket egy már kialakult rendszerbe illesztette.
Ebben rejlik a történet mai jelentősége is.
Conan Doyle példája arra figyelmeztet, hogy a magas intelligencia önmagában kevés a megerősítési torzítás kivédéséhez.
Ha valaki hosszú időn keresztül, személyes veszteségekkel, erkölcsi meggyőződéssel és saját társadalmi tekintélyével kötődik egy elmélethez, könnyen szigorúbb mércét alkalmazhat az ellene szóló bizonyítékokra, mint azokra, amelyek alátámasztják a hitét. Ugyanez a gondolkodási mechanizmus ma is felismerhető számos politikai, társadalmi és tudományos vitában.
A most először megjelenő The Darker Side ezért különös szimbolikus lezárást ad a százéves évfordulónak. Egy évszázadon át éppen abból a könyvből hiányzott egy fejezet, amelyben Conan Doyle azt próbálta megmutatni, hogyan jut el a kételkedő ember a bizonyossághoz. Most maga az irodalomtörténet kap új bizonyítékot: végre elolvasható lesz az a szöveg, amelynek létezéséről eddig tudtunk, tartalmát azonban csak töredékesen ismerhettük. Hogy valóban megváltoztatja-e A köd földje értelmezését, azt csak a kiadás után lehet eldönteni – és ebben talán maga Sherlock Holmes is egyetértene: előbb lássuk a bizonyítékot, és csak utána mondjuk ki a megfejtést.
A köd földje a Professor Challenger-történetek harmadik regénye. Conan Doyle 1925–1926-ban a Strand Magazine-ban közölte folytatásokban, majd 1926 márciusában könyvként is megjelent. A korábbi kalandokból ismert, harciasan materialista tudóst ezúttal a spiritizmus világába vezeti: médiumokkal, szeánszokkal és állítólagos túlvilági jelenségekkel találkozik. A regény különlegessége, hogy Challenger világnézeti átalakulása erősen tükrözi az író saját meggyőződését. Ugyanebben az évben jelent meg Conan Doyle kétkötetes The History of Spiritualism című munkája is.
Az elveszett kézirat
A The Darker Side kilenc kézzel írt lapja maradt fenn; az eredeti számozás szerint egy oldal hiányzik. A kézirat megjegyzése szerint a rész „valamilyen különös módon” elveszett, ezért kimaradt a könyvből. A Christie’s 2019-ben 11 ezer fontos leütési áron árverezte el. Ma a British Library őrzi Add MS 89427 jelzet alatt. A szeptemberre bejelentett kritikai kiadásban a fejezet először jelenik meg nyomtatásban a regény szövegkörnyezetében, így az olvasók és a kutatók végre összevethetik a száz éve hiányzó részt a mű ismert változatával.
A köd földje és Professor Challenger
A köd földje a Professor Challenger-történetek harmadik regénye. Conan Doyle 1925–1926-ban a Strand Magazine-ban közölte folytatásokban, majd 1926 márciusában könyvként is megjelent. A korábbi kalandokból ismert, harciasan materialista tudóst ezúttal a spiritizmus világába vezeti: médiumokkal, szeánszokkal és állítólagos túlvilági jelenségekkel találkozik. A regény különlegessége, hogy Challenger világnézeti átalakulása erősen tükrözi az író saját meggyőződését. Ugyanebben az évben jelent meg Conan Doyle kétkötetes The History of Spiritualism című munkája is.
