Unger vagy Ligeti, Ligeti vagy Unger – ez a dilemma söpört végig a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökválasztása előtt és után is a közvéleményformálás összes fórumán.
Vitatkozik itt mindenki, volt igazságügyi miniszter, korábbi és mostani országgyűlési képviselő, közgazdász, orvos, jogász, ügyvéd, újságíró, de hozzászól a raktáros, a könyvelő, az eladó, a sofőr, az influenszer, a kétkezi Facebook-posztoló és a minden bejegyzés alá kommentelő is. – Nem lesz jó, de jó lesz, vége a rendszerváltásnak, most kezdődik az elszámoltatás, nem ezért szavaztam a Tiszára, de ezért szavaztam a Tiszára. A nemzethaláltól a mennybemenetelig ível a véleményáradat.
De mi a cél? Az, hogy az előző nemcsak tizenhat, de akár 36 év bűneit feltárjuk, a bűnösöket név szerint megismerjük, akit lehet, a bíróság előtt, majd a bíróság esetleges elítélő döntése után rács mögött lássuk, akit meg nem, azt legalább a szégyentablón; végül az ellopott közpénzek azon részét, ami még megvan és visszaszerezhető, az államkincstárba küldhessük? Vagy négy és fél hónappal a győzedelmes április 12. után, az 500. évfordulón nekünk még mindig Mohács kell?
Még közel van államalapításunk ünnepe, amely jeles nap környékén mindig eszünkbe jut a dilemma: István vagy Koppány. Vajon, ha Koppány nyert volna, mindennek vége, meghal a nemzet, szétesik az állam, mielőtt ténylegesen létrejött volna? Nem tudjuk. István nyert, Koppányt pedig felnégyelték, vita nélkül. Hol ér fel ezzel az Unger vagy Ligeti dilemma?
Ma senki nem négyel fel senkit. Helyette van vita, ami 16 évig nem volt, egy kicsit sem. A vita jó, a vita előrevisz, a jó döntések vitában érlelődnek ki. Most legalább örülhetnénk ennek egy kicsit.
Nem kell dicsérni, de temetni sem kellene. Magyar Péter és kormánya vagy a Tisza-frakció, mint azt többször is láttuk, hozhat és hoz is rossz döntéseket. Van, amikor maguk veszik észre és korrigálnak, nyilván belső vita hatására. Ha nem, akkor kívülről jönnek a vitázók. Jelenlegi ellenzék, óellenzék, jobbosok, balosok, liberálisok, színészek, zenészek, facebookozók, instagramozók, tiktokozók, műsorokba betelefonálók, vagy bömbibe belekiabálók, tüntetők.
Ha ráaggatott jelzők nélküli demokráciát akarunk, nem félünk a vitától, hanem részt veszünk benne. Vitára fel!