„Ez most a tökéletes időpont a perindításra a Bosnyák téri irodakomplexumot építő Bayer Construct ellen” – válaszolta a Népszava kérdésére Rózsa András zuglói polgármester, aki megválasztása óta próbál kiegyezni az „új zuglói városközpontot” felépítő céget vezető Balázs Attilával. Mint mondja: „a Bayer Constructnak június 6-ig kellett volna lezárni az adásvétel ügyletét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, de nem sikerült. A XIV. kerületi önkormányzat mindenesetre eddig az időpontig nem tudott élni sem az elővásárlási, sem az egyetértési jogával. A Bayer megszegte a korábbi megállapodásokat”.
A momentumos politikus elképzelhetőnek tartja, hogy a Bayer csődjátszmájának részeként a Bosnyák tér mögötti irodanegyedet is bevonják a csődegyezségi eljárásba.
Ahogy lapunk Hidasi Gábor ügyvéd szakvéleménye alapján korábban megírta: a csődeljárással elérhető, hogy az ingatlanvagyon vagy az annak hasznosításából, értékesítéséből befolyó összeg legyen a kielégítési alap, azaz a csődegyezség alapján a hitelezők – főhitelezőként a magyar állam – kielégítésképpen elfogadja a Bayer által kínált ingatlanokat, például a Bosnyák téri irodakomplexumot. Egyezség hiányában az eljárás felszámolásként folytatódik.
Rózsa András azonban nem tart attól, hogy a kerület az állam–Bayer-csődalkuval ismét partvonalon kívülre kerülne, mivel az önkormányzat pere az államétól elkülönülten fut majd. A per indításáról egyébként csaknem egyéves előkészítés után csütörtöki ülésén dönt a képviselő-testület. A momentumos politikus szerint legfeljebb a fideszes képviselők szavaznak ellene.
Azt is fontolóra veszik a polgármester szerint, hogy „külön pert indítsanak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ellen, de az is lehet, hogy büntetőeljárás lesz belőle”. Rózsa már tavaly ősszel levelet küldött az MNV-t akkor felügyelő közigazgatási miniszternek, Navracsics Tibornak, amelyben magyarázatot kért arra, hogy mikor és miért került ki az eredeti 244 milliárd forintos elővásárlási szerződésből az a passzus, miszerint az állam a foglalón túl csak akkor fizethet további vételárrészleteket a Bayer-csoportnak, ha a cég megköti a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal. Ez a kitétel később valahogyan kikerült a dokumentumból, de erről nem egyeztettek, sőt nem is értesítették a kerületet.
Ez a kerületnek jelentős anyagi kárt okozott, mivel a passzus törlésével gyakorlatilag lenullázták Zugló tárgyalási pozícióját, a beruházó megegyezési kényszere megszűnt. A beruházó által a kerület felé tett korábbi vállalások értékét két éve 8,2 milliárd forintra becsülte a hatósági értékbecslő, ebben mélygarázs, park és sok más szerepelt. Zugló nem akar és nem is tud lemondani erről. A Bayer egyébként tett egy csaknem 3 milliárd forintos ajánlatot még – a jelenleg nem tisztázott minőségben a Bayernek dolgozó – Horváth Csaba polgármestersége alatt, de az valamiért soha nem került a testület elé, így nem is mérlegelhették, hogy elfogadják-e. Rózsa szerint ez súlyos mulasztás volt az elődjétől.
A Bayer idén januári ajánlatát viszont Rózsa András javaslatára utasította el a zuglói képviselő-testület. A Bayer projektcége, a ZVK Development Kft. ezúttal 1,5 milliárd forintot ajánlott, illetve épített volna egy új szakrendelőt az Örs vezér tér mögött, feltéve, hogy az önkormányzat előtte ingyen átadja nekik az Örs vezér téri buszfordulót, amely önkormányzati tulajdonú telek. Nemet mondtak rá.
A kerület most úgy véli, hogy eljött az ő idejük: a kormányváltással végre erős támogatóra találtak a Tisza-kormányban.
Mindezek következményeként különös perkör alakulhat ki a Bosnyák téri irodanegyed körül. Az MNV perli a Bayert, visszakövetelve az Orbán-kormány által kifizetett több mint 300 milliárd forintot, miközben Zugló önkormányzata az MNV-t és a Bayert is perelné. A Bayer először perrel fenyegetőzött, majd inkább csődvédelmet kért, ami lehetőséget ad arra, hogy a Tisza-kormánnyal per nélkül egyezséget kössenek. Ennek részeként mégiscsak az állam venné meg a Bosnyák tér mögött felépült irodafalansztert, és Balázs Attila cégeinek legfeljebb egy kisebb összeget kell visszafizetnie az államkasszába, miközben a kormánnyal való tárgyalás farvizén a kerülettel is megállapodhatnának. A veszteséget ezzel a most követelt összeg töredékére szorítanák vissza.
