moratórium;szálláshelyek;Airbnb;fekete gazdaság;Booking.com;

Feketén pörög a budapesti Airbnb-piac harmada, többmilliárd forint adót nem fizetnek be

Megdöbbentő számokkal rukkolt elő a budapesti magánszálláshelyekről a GuestGuru, amely az Airbnb- és a Booking-oldalakon a hirdetések csaknem harmadát találta szabálytalanul, azaz feketén működőnek. A hiányzó, hamis vagy nem létező NTAK-számmal üzemelő szállások forgalma után évente 2-3 milliárd forint adót nem fizetnek be az airbnb-zők. 

Jelenleg több mint 15 ezer budapesti szállás hirdeti magát az Airbnb-n és a Bookingon, a kínálat közel harmada, jelenleg pontosan 4952 szabálytalanul, konkrétan hivatalos engedélyek és adófizetés nélkül üzemel – mondta Antos Péter, a GuestGuru értékesítési vezetője a cég csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A belső kerületekben különösen magas az illegális szállások aránya. A GuestGuru saját, BPDB nevű adatbázisa – amelyet térítésmentesen felajánlott már önkormányzatoknak és az állami szerveknek is – havonta átvizsgálja a két legnagyobb szállásközvetítő oldal hirdetéseit, majd összeveti azokat az NTAK, a szálláshely-minősítés és az önkormányzatok nyilvános adataival. A cég szerint 1400-1500 hirdetésnél egyszerűen hiányzik az NTAK-szám, további több száz esetben pedig idegen vagy érvénytelen azonosító szerepel.

Krasser Tamás, a GuestGuru IT-innovációs vezetője szerint a probléma egyik oka, hogy a szabályozás nem tesz különbséget a különböző szereplők között.


Balta helyett szikére lett volna szüksége a piacnak – utalt a szakember a rövid távú szálláshelyek piacának önkormányzati korlátozására. Szerinte a kerületek lényegében csak a fűnyíróelvet alkalmazzák, ami sehol nem bizonyul igazán hatásosnak.

Terézváros markáns példa, ahol a 2024-es önkormányzati választás után népszavazáson döntöttek a rövid távú lakáskiadás betiltásáról, a kerületi képviselő-testület ugyanis nulla napra korlátozta a kiadás éves időtartamát. A GuestGuru szerint azonban a tiltás nem számolta fel az illegális piacot. Sőt. A tiltás előtt mintegy 2000 legális és 700 feketéző szálláshelyet azonosítottak, a tiltás után 750-re emelkedett a feketézők és 250-re csökkent a legális szálláshelyek száma. Tipikus menekülőút volt, hogy panzióvá alakult több szálláshely; a referendum idején még csak 150-200 ilyen férőhely volt, mostanra pedig mintegy 1300 – jelezte Antos Péter.

Egy illegális hirdetésből sokszor azt sem könnyű megállapítani, pontosan hol található a lakás, miközben a szabályosan bejelentett szálláshelyek könnyen ellenőrizhetők.

„A feketézőket nem látják a hatóságok” – fogalmazott Krasser Tamás. 

Nem minden turista megy hotelbe

Terézvárosban az előzetes várakozások szerint a rövid távú lakáskiadás megszűnésével a turisták a szállodákba mennek majd. A GuestGuru adatai szerint azonban ez csak részben történt meg. 

A hotelforgalom ugyan 24 százalékkal nőtt, de a magán- és egyéb szálláshelyek forgalma eltűnt, vagyis a kieső vendégek 76 százaléka nem a hotelekben jelent meg

– érzékeltette a helyzetet Benedek Áron, a cég szakmai vezetője. Hozzátette: a két szállástípus vendégköre között van átfedés, de nem teljes. Sokan konyhát, nagyobb életteret keresnek és igényelnek.

A sajtótájékoztató résztvevői (balról jobbra): Antos Péter, Krasser Tamás, Benedek Áron

A GuestGuru számítása szerint az elmúlt fél évben mintegy 72 ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma a VI. kerületben, ami 280 millió forint idegenforgalmiadó-bevétel kiesésével járhatott. A VI. kerületi éttermek forgalma mintegy 30 százalékkal esett. A tiltás következtében legális szolgáltatók tűntek el, miközben az illegális hirdetések egy része megmaradt.

Nem a nagybefektetők piaca

A cég vitatja, hogy az Airbnb elsősorban a nagybefektetők üzlete lenne. Saját adataik szerint a hazai piaci szereplők 84 százalékának egyetlen szálláshelye van, 97,5 százalékuk pedig legfeljebb három ingatlant ad ki. A legális szereplők megszorongatása, korlátozása és bármi szigorítás azért is problémás, mert a feketézők 10-15 százalékos költségelőnyben vannak velük szemben, vagyis először az illegális szálláshelyeket kellene felderíteni és megbírságolni. 

A feketézők által okozott kár tetemes, évente 1,3-3,1 milliárd forint adóbevételtől foszthatja meg az államot és az önkormányzatokat a GuestGuru számítása szerint. Ráadásul a szigorítások nem feltétlenül oldják meg a társasházi problémákat sem. A VI. kerületben a rövid távú kiadás tiltása ellenére továbbra is vannak illegális hirdetések, miközben megjelentek más szálláshelytípusok is. 

Budapestnek szüksége lenne egy olyan központi szervezetre is, amely összefogja a 23 kerület adatait, és közvetlenül tud együttműködni az Airbnb-vel és a Bookinggal.

A GuestGuru álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy kell-e szabályozni a rövid távú lakáskiadást, hanem az, hogy a szabályozás előtt pontosan megmérjék a piacot, adatalapú döntések szülessenek, és a feketén működőket kiszűrjék. Az engedély nélkül működők kiszűrése önmagában érzékelhetően javítana a helyzeten, a problémás szállásokat jellemzően nem szabálykövető szállásadók üzemeltetik – összegezhető a piackutatás tanulsága.

Az előzetes adatok szerint a mérések kezdete óta nem volt olyan száraz nyár Magyarországon, mint az idei: országos átlagban mindössze 70 milliméter csapadék hullott, miközben tíz napon is 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.