Júniusban, júliusban és augusztusban egyaránt súlyos csapadékhiány alakult ki az országszerte, az ország nagy részén pedig a nyár végére súlyos aszály alakult ki - derül ki a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) HungaroMet mérőállomásai adataira épülő összesítéséből.
Nemcsak a hőség volt rendkívüli, hanem az is, hogy hónapokon keresztül alig érkezett érdemi csapadék.
A három nyári hónapban összesen mindössze 70 milliméter csapadék hullott országos átlagban. Ez több mint 130 milliméterrel kevesebb az 1991–2020 közötti időszak 203 milliméteres sokéves átlagánál. A vármegyék többségében a szokásos nyári csapadék mindössze 25–40 százaléka érkezett meg.
A nyár elején még nem feltétlenül látszott, hogy minden idők egyik legszárazabb időszaka következik. Június azonban már jelentős csapadékhiánnyal indult, és bár a hónap első felében több hidegfront is érkezett, helyenként heves, jégesővel kísért zivatarokkal, ezek nem tudták érdemben enyhíteni a vízhiányt. Az országos havi csapadékösszeg 39,8 milliméter volt, ami 45 százalékkal maradt el az éghajlati normáltól.
A hónap végére ráadásul megérkezett a hőség is. A tartósan kialakuló hőkupola alatt sorra dőltek a napi maximum- és minimum-hőmérsékleti rekordok, majd június 30-án Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek, amivel új országos abszolút melegrekord született. A kiszáradt talaj pedig tovább erősítette a hőhullám hatását.
Kicsivel gyorsabban nőtt a gazdaság az aszály ellenére is, véget ért a három és fél szűk esztendőJúliusban már a csapadékhiány vált a nyár egyik legfontosabb jellemzőjévé. Az országos havi csapadékösszeg mindössze 19,8 milliméter volt, 73 százalékkal kevesebb az éghajlati normálnál. Bár záporok és zivatarok szinte mindennap előfordultak valahol, a csapadék területi eloszlása rendkívül egyenetlen volt, így az ország nagy részén tovább folytatódott a kiszáradás.
A hőmérséklet közben tartósan magas maradt. Július mind a 31 napja nyári napnak számított, vagyis az ország legalább egy pontján 25 Celsius-fok fölé emelkedett a napi maximum. Hőségnapból 27, forróból pedig nyolc fordult elő.
Augusztusra aztán szinte teljesen összeállt a szélsőséges időjárás képe. A hónap országos csapadékösszege mindössze 10,98 milliméter lett, ami 82 százalékkal marad el az éghajlati normáltól. Az előzetes adatok alapján ezzel az idei augusztus a mérések kezdete óta a harmadik legszárazabb augusztus volt.
A hónap 31 napjából valamennyi nyári- és hőségnap volt, 30 alkalommal pedig forró napot regisztráltak. Hat napon a 40 Celsius-fokot is meghaladta a napi maximum-hőmérséklet.
A három hónap adatai együtt még drámaibb képet mutatnak. 2026 nyarán mind a 92 nap nyári napnak számított, vagyis az ország legalább egy mérési pontján minden egyes napon 25 Celsius-fok fölé emelkedett a maximumhőmérséklet. Hőségnapból 77-et, forró napból 36-ot regisztráltak, tíz alkalommal pedig 40 Celsius-fok fölé emelkedett a napi maximum.
A tíz, 40 fok feletti nap különösen kirívó adat: ilyenre a rendelkezésre álló mérések alapján korábban nem volt példa.
Összehasonlításképpen: a 2024-es, korábban szélsőségesnek számító nyáron 46 forró napot regisztráltak, míg a súlyos aszállyal sújtott 2022-es nyáron 30-at.
A vízhiány közben már nem csak a mezőgazdaságot sújtotta. A talaj felső és mélyebb rétegei is jelentősen kiszáradtak, az ország nagy részén a növények számára hozzáférhető vízkészletnek már csak kevesebb mint 15–20 százaléka maradt. A hónap végére az ország túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos aszály alakult ki, a súlyos aszállyal érintett területek aránya pedig meghaladta az ország területének felét.
Az idei nyár nemcsak az elmúlt évekhez képest volt szélsőséges. Az előzetes adatok alapján a teljes nyári csapadékösszeg a mérések kezdete óta a legalacsonyabb. Az elmúlt 25 évben kilenc olyan esztendő volt, amikor a nyári csapadék nem érte el a 150 millimétert. Ezek közül öt a 2020-as évekre esett.
Egyszerűen csak jogokat kell adni a fáknak – Végveszélybe sodorja a budapesti zöldfelületeket az aszályAz évszázad aszálya fenyegeti Magyarországot a legszárazabb tavasz utánA szárazodás tehát nem egyetlen rendkívüli hónap története. Az idei nyár adatai inkább egy hosszabb távú folyamat újabb, különösen szélsőséges állomását mutatják. A csapadékhiány és a hőhullámok együttes megjelenése egyre komolyabb kihívást jelent a mezőgazdaság számára, miközben a felszíni vizek vízszintje is tartósan alacsony maradt.
Brutális volt idén az, a végkimerülés szélére sodródtak a gazdákA 2026-os nyár ráadásul azt is megmutatta, hogy a szélsőségek nem feltétlenül egymást követik, hanem egyszerre jelentkezhetnek: a rekordközeli hőség mellett történelmi csapadékhiány alakult ki, a kiszáradt talaj pedig tovább erősítette a hőhullámok hatását.
A HungaroMet adatai alapján így nem egyszerűen egy forró nyár zárult le. A 2026-os nyár minden jel szerint a magyarországi időjárási szélsőségek egyik új viszonyítási pontja lett.
Talán elérte a gödör alját a tejágazat, de itthon ezzel vége is a jó híreknek