Este hat órakor nyilvánosságra hozták az Infratest dimap első előzetes exit poll előrejelzését a szász-anhalti tartományi választásokról. Az urnazárás pillanatában közölt adatok tanúsága szerint az Alternatíva Németországért (AfD) történelmi léptékű előretörést könyvelhetett el, ugyanakkor a parlamenti matematika jelenlegi állása szerint a párt nem szerezte meg a tartományi törvényhozásban az abszolút többséget.
A közzétett adatok alapján az AfD a szavazatok 44,5 százalékát szerezte meg, ami drámai, 23,7 százalékpontos növekedést jelent a legutóbbi, 2021-es tartományi választáson elért eredményéhez képest. Ezzel a teljesítménnyel a szervezet magabiztosan zárt az első helyen. Ezzel párhuzamosan a korábban kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) súlyos választási vereséget szenvedett el: a voksok mindössze 18,5 százalékát tudta összegyűjteni, ami 18,6 százalékpontos visszaesést mutat a legutóbbi szerepléséhez képest. A két vezető párt szerepcseréje és a közöttük kialakult jelentős különbség a kelet-németországi választói magatartás mélyreható eltolódását jelzi.
A magdeburgi tartományi parlamentet 83 képviselő alkotja. Az első előrejelzés szerint az AfD 39 mandátumot mondhat magáénak, míg a CDU 16 képviselői helyet szerezhetett meg. Mivel a többségi kormányzáshoz legkevesebb 42 képviselői székre lenne szükség a 83 tagú parlamentben, az AfD a 39 megszerzett helyével három mandátummal elmarad az önálló többségtől. Hangsúlyozzuk azonban, hogy egyelőre csak egy első becslésről van szó.
Ez a hiányzó három hely azt jelenti, hogy a párt önmagában nem képes többségi tartományi kormányt alakítani, hiába szerezte meg a voksok több mint 44 százalékát.
A helyi parlamentbe több párt is bekerült. A Balpárt a szavazatok 9,5 százalékával 8 mandátumot szerzett, ami 1,5 százalékpontos gyengülést jelent számára. A Szociáldemokrata Párt (SPD) 8,0 százalékos eredményt ért el, ami alig 0,4 százalékpontos gyengülés az előző voksoláshoz képest, és ez 7 képviselői helyet biztosít a számára. A Zöldek (Grüne) kis fokú növekedést könyvelhettek el, 9,0 százalékos szereplésükkel (3,1 százalékpontos javulással) 8 mandátumhoz jutottak. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) 5,0 százalékkal éppen átlépte a parlamenti küszöböt, ezzel 5 székhez jutott a törvényhozásban. Ezzel szemben a Szabad Demokrata Párt (FDP) 2,0 százalékos eredménnyel kiesett a parlamentből, míg az egyéb szervezetek összesen 3,5 százalékot kaptak.
A választási eredmények ismeretében a kormányalakítási folyamat rendkívül bonyolult politikai helyzetet teremt Magdeburgban. Az AfD vezetése korábban egyértelművé tette, hogy vagy egyedül alakít kormányt a saját programja alapján, vagy semmilyen koalíciós kompromisszumban nem vesz részt. Mivel az egypárti többséghez szükséges 42 mandátum hiányzik, az AfD határozott stratégiai elvei alapján elméletileg nem nyit a többi párt felé. Ugyanakkor a többi parlamenti erő korábban határozottan elzárkózott attól, hogy az AfD-vel együttműködjön, vagy azt koalícióra lépve kormányzati pozícióhoz segítse.
Az AfD-n kívüli parlamenti pártok – a CDU, a Linke, az SPD, a Grüne és a BSW – együttesen 44 mandátummal rendelkeznek, ami elvi síkon matematikai többséget biztosíthatna egy AfD nélküli koalíció számára.
Egy ilyen széles körű, öt pártot átfogó koalíció megteremtése azonban az ideológiai ellentétek és a politikai programok közötti szakadékok miatt óriási kihívás elé állítaná a résztvevőket. A CDU és a baloldali pártok közötti együttműködés, valamint a BSW és a Zöldek jelenléte egyazon koalícióban korábban elképzelhetetlennek tűnt a német tartományi politikában.
Fontos ismét hangsúlyozni, hogy a jelenlegi adatok az urnazáráskor kiadott Infratest dimap előrejelzésén alapulnak, nem a hivatalos végeredményt tükrözik.
A szavazatok éjszakai számlálása, a közvetlen egyéni mandátumok eloszlása és az esetleges töredékszavazati korrekciók módosíthatják a végső százalékértékeket és a mandátumok pontos számát. Kismértékű elmozdulás is megváltoztathatja az abszolút többség határát, így a végleges hivatalos adatok közléséig a parlamenti erőviszonyok még alakulhatnak.
A választási eredmények tanulsága mindazonáltal egyértelműen mutatja a választói elégedetlenség felerősödését és a hagyományos néppárti struktúrák gyengülését Kelet-Németországban. A gazdasági kihívások, az energiapolitikai viták és a migrációs kérdések körüli társadalmi feszültségek közvetlenül csapódtak le a szavazófülkékben. A magdeburgi törvényhozás előtt álló hetek megmutatják, hogy a tartományi politikai elit képes-e működőképes kormányzati többséget összeállítani, vagy a parlamenti számtan drámai blokádot eredményez a tartomány vezetésében.
