„Nyilván lesznek konfliktusok, munkaügyiek és intézményiek is. A közmédia átalakítása igazából csak most kezdődik” – erről beszélt a Népszavának Hargitai Miklós. Lapunk munkatársát, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének volt elnökét kedden négy évre választotta meg a parlament a Független Közmédia Testület tagjává. Mellette Bálint Viktor és Szabó György került be a Tisza Párt jelöltjeként. A hivatalosan szakmai szervezetek által delegált Kollár Árpád és Sükösd Miklós két évre kapott mandátumot, a grémium elnöke pedig Bayer Judit lett. (A Független Közmédia Testületben betöltött tisztsége miatt Hargitai Miklós távozik a Népszavától – a szerk.)
Saját felkérésével kapcsolatban Hargitai Miklós leszögezte: ő eredetileg nem politikai párt jelöltje volt, hanem a sajtószakszervezeté. A törvény alapján ugyanis két út vezetett a testületbe: szakmai szervezet jelölhette az arra alkalmas személyt, vagy a parlamenti frakciók állíthattak saját aspiránst. A Tisza utóbbi lehetőség helyett nem saját politikai jelölteket delegált, hanem a szakma által javasolt személyeket vett át. Hargitai szerint ez fontos különbség, hiszen a kormánypárt nem politikusokat küld a közmédia tulajdonosi jogainak gyakorlására.
Mint lapunknak kiemelte: a testület előtt álló egyik legfontosabb feladat a közmédia új vezetőinek kiválasztása lesz; rövidesen pályázatot írnak ki a rádiót és televíziót összefogó közös cég, valamint az MTI vezérigazgatói posztjára is. Hargitai érdeklődésünkre hozzátette, a kiválasztott vezérigazgatók teljes munkáltatói jogkörrel rendelkeznek majd, vagyis a mostani vezetők (tv, rádió, online) sorsáról is ők dönthetnek.
Ez azért lényeges, mert például Bodacz Balázs, Kerényi György és Mészáros Zsófia kinevezése elviekben ideiglenes, és a Tisza Párt az ő pozíciójukra is pályázatot ígért a későbbiekben. Hargitai szerint ezt nem a Független Közmédia Testület előtt kell majd megtenni, az új vezérigazgató fogja eldönteni, hogy velük vagy másokkal képzeli el a jövőt, esetleg ő ír ki egy pályázatot.
„A testület másik nagy feladata a közmédia költségvetésének elfogadása lesz. Nem az állami büdzsé közmédiára szánt összegéről döntünk, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló pénzt a közmédia cégei hogyan használják fel” – fogalmazott Hargitai Miklós, aki a Független Közmédia Testület súlyát alapvetően a tulajdonosi jogok gyakorlásában látja. „A közpénz felhasználását vagy a médiatörvény rendelkezéseinek betartását tekintve úgy kell eljárnia, mint egy tulajdonosnak” – tette hozzá. A testület ugyanakkor nem irányíthatja a szerkesztőségek napi munkáját, és nem szólhat bele a vezérigazgató mindennapi döntéseibe sem.
Jelen pillanatban kérdés, milyen szerepe lehet mindebben az ellenzéki delegáltaknak. Most ugyanis nem biztos, hogy a Fidesz, a KDNP vagy a Mi Hazánk jelöltjei is bekerülnek. Mint ismert, a Fidesz Siklósi Beatrix korábbi Kossuth rádiós vezetőt, a KDNP Martí Zoltánt, a 777 alapítóját és az MTVA egykori online igazgatóját, a Mi Hazánk pedig Moys Zoltán dokumentumfilmest szerette volna delegálni, őket viszont a múltjuk miatt leszavazta az Országgyűlés illetékes bizottsága.
Hargitai Miklós szerint összességében megnyugtatóbb lenne, ha ellenzéki tagjai is lennének a testületnek. Ugyanakkor szerinte nem mindegy, hogy kiket jelölnek a pártok. „Furcsa lenne, ha olyan emberek kerülnének ide, akiknek a nevéhez fűződik mindaz, amitől most el kellene távolítani a közmédiát” – fogalmazott Hargitai Miklós. Szerinte a cél éppen a független és pártsemleges működés megteremtése, ezért az olyan jelöltek újbóli megjelenése, akik korábban a rendszerhez kötődtek, nehezen lenne összeegyeztethető ezzel. A jelölési szabályokat ugyanakkor a törvény rögzíti. A politikai frakcióknak és a szakmai szervezeteknek is olyan jelölteket kell állítaniuk, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak, és átmennek az Országgyűlés kulturális bizottságának szűrőjén.
