Augusztusban felmentették az NRÜ, vagyis a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség vezérigazgatóját, dr. Falvai Mátyást. Az átmeneti vezetés feladata a már megkezdett átvilágítás befejezése lett, az új vezetőt pedig pályázaton választják ki. Alig egy hónappal később, szeptember elején ugyanez történt a Nemzeti Sportügynökségnél: Pósfai Gábor belügyminiszter felmentette Bíró Pétert az elnök-vezérigazgatói posztról. Az NSÜ-nél szintén az átvilágítás lezárását jelölték meg az átmeneti vezetés elsődleges feladataként.
A hivatalos közlések konkrét okot egyik vezető távozásánál sem neveztek meg. A két ügy között hivatalosan nem állapítottak meg közvetlen kapcsolatot sem.
Az időzítés azonban figyelemre méltó: két, nagy állami feladatokat kezelő szervezet élén történt vezetőváltás rövid időn belül.
Nem kis rendszerek
Az NSÜ súlya az elmúlt években jelentősen nőtt. Bíró Péter 2025 februárjában arról beszélt, hogy a szervezet két év alatt 175-ről 230-ra növelte a kezelt sportingatlanok számát. A portfólióban ott van a Puskás Aréna, és bekerült a Hungaroring is. Bíró akkor arról is beszélt, hogy az NSÜ az egyszerű üzemeltetés helyett egyre inkább sportvagyon-gazdálkodási szemléletet kíván követni:
hatékonyabban, átláthatóbban és piaci szempontokat is figyelembe véve hasznosítani az állami sportinfrastruktúrát.
Vagyis az NSÜ-nél nem csupán egy stadion vagy néhány sportlétesítmény működtetéséről van szó, a szervezet jelentős állami sportvagyon kezelésében vesz részt. Az NRÜ feladata más, de a pénzügyi és rendezvényszervezési súlya szintén jelentős.
Milliárdos rendezvények
Az NRÜ egyik legismertebb sportos feladata a budapesti női kézilabda Bajnokok Ligája Final Four volt. A négyes döntőt 2014 óta rendezik Budapesten, 2022 óta az MVM Dome a helyszín, a budapesti rendezéssorozatot pedig 2027-ig meghosszabbították. A szervezésben az Európai Kézilabda-szövetség, az EHF Marketing, a Magyar Kézilabda Szövetség és az NRÜ vesz részt.
A 2025-ös Final4-ra több mint kétmilliárd forintos állami támogatást biztosítottak az NRÜ-nek. A rendezvényszervezésre az ügynökség a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Event Kft.-vel is szerződött.
A szerződés nettó 1,3016 milliárd forintról szólt, amelyet később módosítottak (ez keretösszeg, nem a ténylegesen kifizetett pénz). A Final Four így nem az NSÜ, hanem az NRÜ történetéhez tartozik, ugyanakkor jól mutatja, milyen léptékű rendezvények és állami források jelentek meg az ügynökség működésében.
Balásyék és az NRÜ
Az NRÜ és a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Event kapcsolata idén még nagyobb összegek miatt került előtérbe. A 2026-os budapesti labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő előkészítésére és megrendezésére az NRÜ nettó 1,64 milliárd forintos keretösszegű szerződéseket kötött a Lounge Eventtel.
Ugyan nem sportesemény, de komoly tétel volt az idei augusztus 20-i programsorozat is, a két szerződés együttes értéke bruttó 17,5 milliárd forint volt. A kormány közlése szerint ebből 8,7 milliárd forint előleget már ki is fizettek.
A kapcsolatnak azonban júniusban vége szakadt: az NRÜ azonnali hatállyal felmondta a Lounge Event, a New Land Media és a Lounge Design keretszerződéseit.
A hivatalos indoklás szerint a cégek helyzetével és a szerződések teljesíthetőségével kapcsolatban súlyos kockázatok merültek fel. A szerződések felmondását követően augusztusban az NRÜ élén is vezetőváltás történt. Hogy a két esemény között van-e összefüggés, az a hivatalos közlésekből nem derült ki.
Kérdések a Puskás Arénáról
Az NSÜ oldalán a Puskás Aréna lehet az egyik olyan ügy, amelyre érdemes lesz figyelni az átvilágítás során. Bíró Péter vezetése alatt módosították az NSÜ és az MLSZ Puskás Arénára vonatkozó megállapodását. A 24.hu szerint ennek részeként húsz skybox került térítésmentesen a labdarúgó-szövetséghez. Az NSÜ és az MLSZ ugyanakkor azt közölte, hogy a módosítás nem okozott veszteséget az államnak, és a megállapodást a szükséges jóváhagyásokkal kötötték meg.
Az ügy gazdasági megítélése tehát vitatott. Az átvilágítás egyik kérdése lehet, hogy a szerződésmódosítás összességében hogyan hatott az állami sportvagyon hasznosítására.
Egy rendszer, két főszereplő
Az NRÜ és az NSÜ nem ugyanazt csinálja. Az egyik elsősorban kiemelt rendezvények szervezésében, a másik a jelentős sportinfrastruktúra kezelésében érintett. A közös pont: az elmúlt években „mindennapos” hazai világversenyek.
A metszéspont pedig most mindkét szervezetnél az, hogy rövid időn belül vezetőváltás történt, és mindkettőnél tart az átvilágítás. Az egyik oldalon milliárdos rendezvények és nagy összegű szerződések, a másikon több mint kétszáz sportingatlan és az állami sportvagyon kezelése jelenti a tétet.
Most az a kérdés, hogy az átvilágítások után mit látnak majd másképp az új vezetők, mint az elődeik.
