Mellette egy másik bronzszobor örökíti meg Leia hercegnőt, amint egy lánccal megfojtja Jabbát, a huttot. A közelben a legendás Szegecselő Rózi (Rosie the Riveter), akire a II. világháború óta tekint Amerika ikonikus nőalakként, hisz a hátországban a hozzá hasonlók a fegyvergyárakban álltak helyt, míg a férfiak a fronton harcoltak. Rendkívüli és egyedi díszletek, figurák és történetek sorakoznak a képregény-illusztrációktól és a „Star Wars” látványtervein át az impresszionista remekművekig vagy éppen a Sixtus-kápolna reprodukciójáig.
A múzeum ötlete több mint 16 évvel ezelőtt pattant ki George Lucas és felesége, Mellody Hobson üzletasszony fejéből. Göröngyös volt az út, a projektnek kétszer is nekifutottak sikertelenül, s végül mind a San Franciscó-i, mind a chicagói építési terveket elvetették. S lett győztes a harmadik, a Los Angeles-i projekt, amelybe a filmrendező saját magángyűjteményéből is sok darabot kiállít. Jelenleg több mint 1300 kiállítási darab, emléktárgy sorakozik a múzeum 30 galériájában.
A múzeumot Lucas a saját vagyonából finanszírozta, mintegy egymilliárd dollárba került. Összehasonlításképpen megjegyezzük, hogy a nemrég megnyílt Obama Elnöki Központ és Könyvtár 850 millió dollárból épült fel, nem mellesleg az is 10 évig tartott.
„Hosszú út volt ez” – mondta Lucas az egyelőre zárt körű bemutatón néhány kiválasztott újságíró és barát számára. „Részben azért, mert ellenkező véleményen vagyok, mint mások. Nem szeretem azokat a dolgokat, amelyekről mindenki azt gondolja, hogy meg lehet őket valósítani. Ez majdnem megtörte az akaraterőmet” – tette hozzá, s panaszkodott – a CNN tudósítása szerint – a bürokráciára, amin sikerült magát keresztülverekednie.
Feltehetően a legtöbb látogató a „Star Wars”-rajongói táborból érkezik majd, de a film járgányai és szereplői a múzeum anyagának mindössze mintegy 7 százalékát teszik ki, merthogy helyet kaptak Frida Kahlo és Norman Rockwell művei, Gordon Parks fotói, Frank Miller képregényei és a Cowboy Bebop animéi is a galériákban. Két mozitermében a korai némafilmektől Lucas saját egyetemi filmjein át klasszikusokat vetítenek, s a sorból például Man Ray (Emmanuel Radnitzky) dadaista művész polgárpukkasztó alkotásai sem maradnak ki.
A narratívának pedig abból a szempontból is jelentősége van, hogy az új kulturális kánon szerint szerint egy műalkotás jelentőségét manapság nem pusztán az határozza meg, hol állítják ki, hanem az is, hogy milyen más művekkel kerül párbeszédbe. Ennek megfelelően már megkezdődött például a New York-i Museum of Modern Art vagy a londoni Tate „átrendezése”. Lucas a saját múzeumát ilyen ihletésből „a népművészet templomának” nevezte. Noha a múzeumi látvány nem teljesen ezt a benyomást kelti.
A MAD Architects és a Stantec által tervezett múzeum ívelt, fehér lebegő űrhajóra hasonlít egyesek szerint, ellenben Ma Yansong, a MAD alapítója és az épület tervezője azt mondta, hogy a 300 ezer négyzetméteres épület formáját elsősorban a felhők ihlették.
A részletekben elveszve, úgy tűnik, még a lift is futurisztikus, csőszerű. A legfelső szinten pedig Banksy-falfestmények kapnak helyet, de ezek még a múzeum számos munkatársa számára is titkosak. Az is a meglepetés erejével hathat, hogy olyan újszerű formában állítanak ki „tárgyakat, alkotásokat”, amelyeket fizikailag eleve képtelenség lett volna elszállítani a Lucas Múzeumba. A galériák nincsenek teljesen elválasztva egymástól, mert nyitott, ívelt alaprajzú terekbe tervezték ezeket.
A filmrendező-producer számára nem volt zökkenőmentes az elmúlt másfél év: tavaly vette a kalapját az addigi vezérigazgató, Sandra Jackson-Dumon, s Lucas kénytelen volt átvenni az irányítást egyéb temérdek feladata mellett. Egy hónapra rá sok munkatársat is el kellett bocsátani a nézeteltérések miatt, év végén pedig lemondott Pilar Tompkins Rivas vezető kurátor is, akit aztán már nem is pótoltak.
Persze minden jó, ha a vége jó – legalábbis a megnyitó elérhető közelségbe került pillanata ezt jelzi. Noha az is kiderült, hogy a korábbi helyszíneken elindított projektek menedzselése közben nemcsak problémák akadtak, hanem perek is. Emiatt aztán el is akadtak az építkezések San Franciscóban és Chicagóban. A közterület magánosítása miatt kialakult vita lezárása még várat magára.
