XIV. Leó pápa megszüntette a Ferenc pápa által 2021 tavaszán bevezetett vatikáni bérkorlátozásokat. A szeptember 14-én közzétett motu proprio már szeptember elejétől hatályos, és lezárja azt a rendkívüli időszakot, amelyben a Szentszék a Covid-járvány miatt visszaeső bevételekre fizetéscsökkentéssel és béremelések befagyasztásával válaszolt. Az új pápa indoklása szerint az akkori intézkedések szükségesek voltak, a rendkívüli helyzet azonban véget ért, ezért a pénzügyi fegyelmet mostantól más eszközökkel kell fenntartani.
Ferenc 2021 márciusában úgy rendelkezett, hogy a bíborosok javadalmazása tíz, a dikasztériumok vezetőié és titkáraié nyolc, a papok és szerzetesek egy részéé pedig három százalékkal csökkenjen. Egyidejűleg befagyasztotta a szolgálati időhöz kötött, kétévenkénti emeléseket is. A rendszer progresszív volt: a kisebb fizetésből élő világi alkalmazottakat igyekezett megóvni, mivel többször hangsúlyozta, hogy a válság terheit nem akarja elsősorban a családos dolgozókra hárítani.
A döntés hátterében akkor valóban súlyos bevételkiesés állt.
A vatikáni múzeumok hosszú időre bezártak, a zarándokforgalom visszaesett, a turizmus pedig gyakorlatilag összeomlott. A Szentszék pénzügyeit már a járvány előtt is tartós hiány jellemezte, a pandémia ezt csak tovább mélyítette. A bércsökkentés ezért átmeneti válságkezelő eszköznek készült, amelynek segítségével elkerülhették a tömeges elbocsátásokat.
Nincs visszamenőleges kárpótlás
XIV. Leó mostani döntése nem írja át az elmúlt öt évet. A motu proprio kimondja, hogy a korábbi szabályozás alatt keletkezett következmények véglegesek maradnak. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt fizetési különbözetet nem térítik meg, és a befagyasztott szolgálatiidő-emeléseket sem számolják újra. A pápa tehát a jövőre nézve állítja helyre a korábbi javadalmazási rendszert, miközben a 2021 és 2026 közötti megszorításokat lezárt tényként kezeli.
A háromszázalékos csökkentést a papok és szerzetesek egy részénél már 2025 nyarán megszüntették, a mostani rendelkezés a teljes 2021-es csomagot helyezi hatályon kívül. A változás így elsősorban a bíborosokat és a magas rangú kúriai vezetőket érinti, valamint újraindítja a rendes béremelési mechanizmusokat. Hivatalos vatikáni bértábla nem nyilvános, az olasz sajtó becslései szerint azonban a bíborosok havi javadalmazása 4500–5500 euró, a vezető püspököké 3000–4000 euró, a papoké pedig mintegy 1200 euró lehet.
A döntés időzítése nem véletlen.
A Szentszék 2024-es konszolidált beszámolója már 1,6 millió eurós többletet mutatott az előző évi 51,2 milliós veszteség után.
A javulás látványos ugyan, de távolról sem jelenti azt, hogy minden pénzügyi gond megszűnt volna: az alapműködés hiánya ugyan 83 millióról 44 millió euróra csökkent, de teljesen nem tűnt el. A kedvező összeredményhez a befektetések jobb teljesítménye, a növekvő bevételek és a szigorúbb kiadásellenőrzés is hozzájárult.
Nincs vége a takarékosságnak
Külön kell kezelni a Szentszék költségvetését és az IOR, vagyis a Vallási Művek Intézetének eredményét. A köznyelvben vatikáni bankként emlegetett intézmény 2025-ben 51 millió eurós nettó nyereséget ért el, ami tízéves rekordnak számított, és 24,3 millió eurós osztalékot juttatott a pápának. Ez növeli a mozgásteret, de nem azonos a központi egyházi intézmények napi működésének egyensúlyával.
A Szentszék továbbra is erősen függ az adományoktól, a múzeumi és ingatlanbevételektől, valamint a befektetések teljesítményétől.
A nyugdíjrendszer, az épületállomány fenntartása és a világegyház központi intézményeinek működtetése változatlanul nagy terhet jelent. Egyetlen kedvező év ezért önmagában nem bizonyítja, hogy a korábbi strukturális hiány tartósan eltűnt.
XIV. Leó lépése ebből a szempontból inkább korszakzárás, mint pénzügyi fordulat. Nem kérdőjelezi meg Ferenc 2021-es döntését, sőt elismeri, hogy a járvány rendkívüli körülményei indokolták a megszorítást. A változás azt jelzi, hogy a rendkívüli válságkezelés helyét ismét a normál költségvetési irányítás veszi át.
A döntésnek munkaügyi jelentősége is van. A Római Kúriában és a Vatikán más intézményeiben világiak, papok, szerzetesek és magas rangú egyházi vezetők dolgoznak egymás mellett, miközben Rómában az elmúlt években érezhetően emelkedtek a megélhetési költségek. Az eredetileg ideiglenesnek szánt befagyasztások több mint öt évig hatottak a jövedelmekre, így megszüntetésük azt is üzeni, hogy a vezetés szerint a Covid-időszak rendkívüli szabályai már nem tarthatók fenn.
Ferenc pápaságának egyik állandó célja a vatikáni gazdálkodás rendbetétele volt:
szabályozta a beszerzéseket, erősítette az ellenőrzést, átalakította a befektetések kezelését, és többször hozzányúlt a személyi kiadásokhoz. XIV. Leó eddigi lépései alapján nem látszik, hogy ezt az irányt feladná. A mostani rendelkezés is a Gazdasági Titkárság véleményére hivatkozik, és fenntartja a fenntarthatóság követelményét.
A számok tehát egyszerre indokolják az enyhítést és az óvatosságot. A többlet, az IOR rekordnyeresége és a turizmus helyreállása erősebb helyzetet jelez, mint 2021-ben, de a hosszú távú egyensúly továbbra sem magától értetődő. XIV. Leó most azt jelezte: a járvány éveinek béráldozatait lezártnak tekinti, a következő időszak feladata pedig az lesz, hogy ezt a könnyítést tartósabb bevételi és ellenőrzési rendszerrel tegye fenntarthatóvá.
