Jürgen Klopp alig több mint egy hónapja dolgozik a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként, első kerethirdetése azonban máris messze túlnőtt a sporton. A csütörtöki frankfurti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Németországnak nem szabad „a rossz emberekre” hagynia a nemzeti büszkeséget és a fekete-vörös-arany zászlót. A volt liverpooli edző az Alternative für Deutschland nevét nem mondta ki, megszólalásának politikai háttere azonban egyértelmű volt: szeptember 6-án az AfD 43,8 százalékkal megnyerte a szász-anhalti tartományi választást, vasárnap pedig Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában járulnak urnához a választók. Klopp azt mondta, olyan országot szeretne, ahol valaki úgy lengetheti a zászlót, hogy emiatt nem kapcsolják automatikusan szélsőséges politikai nézetekhez.
Klopp szerint a nemzeti büszkeséget nem szabad „a rossz emberekre” hagyni, a zászlónak pedig nem a kirekesztést kell jelképeznie.
A szakvezető inkább a „pozitív patriotizmus” kifejezést használja, mert szerinte a nemzeti büszkeség Németországban könnyen félreérthető. Úgy fogalmazott: németnek lenni és közben nyitottnak, sokszínűnek, barátságosnak és együttérzőnek maradni nem egymást kizáró dolgok. A Reutersnek Lars Klingbeil alkancellár és pénzügyminiszter is azt mondta, hogy a fekete-vörös-arany lobogó nem a kizárás vagy a fölény jelképe. A CDU főtitkára, Franziska Hoppermann ugyancsak üdvözölte, hogy Klopp szerint a nemzeti szimbólumokat nem szabad átengedni a szélsőségeseknek.
Kényes örökség, új nyelv
A kérdés Németországban különösen érzékeny. A második világháború és a nemzetiszocializmus öröksége miatt a nyilvános hazafias gesztusokat évtizedeken át jóval visszafogottabban kezelték, mint számos más európai országban. A fekete-vörös-arany zászló tömeges, felszabadult használatának egyik fontos fordulópontja a 2006-os, németországi labdarúgó-világbajnokság volt. Az akkori „nyári mese” idején a nemzeti színek a stadionokban és az utcákon olyan közösségi élményhez kapcsolódtak, amelyet a közbeszéd nagy része demokratikus és befogadó patriotizmusként értelmezett.
Klopp most ehhez a hagyományhoz próbál visszanyúlni, miközben az AfD megerősödése ismét központi politikai témává tette a nemzeti identitást. A párt Szász-Anhaltban történelmi eredményt ért el: 43,8 százalékkal az első helyen végzett, több mint kétszeresére növelve 2021-es támogatottságát. Abszolút többséget ugyanakkor nem szerzett. A tartományi alkotmányvédelem az AfD helyi szervezetét 2023 óta bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősíti; a párt vitatja a besorolást, az ügy jogi eljárás tárgya. Mecklenburg-Elő-Pomerániában a választás előtti utolsó felmérések szoros versenyt mutattak az SPD és az AfD között.
A német identitás körüli vita már régen nem csak a pártpolitika ügye: a futball ismét közös társadalmi nyelvvé válhat.
A szövetségi kapitány megszólalásának súlyt ad, hogy Klopp Németország egyik legismertebb sportembere. Mainzban kezdett edzősködni, a Borussia Dortmunddal két német bajnoki címet nyert, majd a Liverpoolt Bajnokok Ligája-győzelemhez és harminc év után angol bajnoki címhez vezette. A német szövetség júliusban nevezte ki négy évre, augusztus 15-én állt munkába. Elődje, Julian Nagelsmann a világbajnoki kiesés után távozott. Klopp szerződése a 2028-as Európa-bajnokságra és a 2030-as világbajnokságra is szól, vagyis a DFB hosszabb távú újjáépítést bízott rá.
A futball mint közös tér
Első kerethirdetése ezt a szakmai újrakezdést is jelezte. A Nemzetek Ligája szeptemberi és októberi mérkőzéseire összesen 44 játékost nevezett két külön csoportra bontva. Az első keret szeptember 24-én Hollandiával, 27-én Görögországgal játszik, a második szakaszban október 1-jén Szerbia, majd október 4-én ismét Görögország következik. Klopp azt mondta, nem azt keresték, mi hiányzik a német futballból, hanem arra összpontosítottak, ami rendelkezésre áll; több olyan játékost is meghívott, akiket a következő két-három évben akar a nemzetközi élmezőny szintjére felkészíteni.
Ez a megközelítés összekapcsolódik azzal, amit Klopp a válogatott társadalmi szerepéről már kinevezésekor mondott. A DFB júliusi bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy a nemzeti csapat kevés más intézményhez hasonlóan képes összekötni a németeket. A mostani zászlóvita ennek politikailag érzékenyebb változata: nem pártprogramról beszélt, hanem arról, milyen jelentést tulajdonítson a közösség a nemzeti jelképeknek. A határvonalat a nyitottságnál húzta meg, és azt hangsúlyozta, hogy a patriotizmust összeegyeztethetőnek tartja a bevándorlókhoz és a sokszínű társadalomhoz való pozitív viszonnyal.
A kijelentések időzítése miatt a sajtótájékoztató óhatatlanul bekerült a tartományi választási kampány utolsó napjainak közéleti vitáiba. Klopp első mérkőzése szövetségi kapitányként jövő héten következik. Így mire a német válogatott pályára lép Amszterdamban, már az is látható lesz, milyen politikai környezetben próbálja a kapitány a csapatot ismét szélesebb nemzeti közösség jelképévé tenni.
