„Az önkormányzat fellebbezni fog az elsőfokú ítélet ellen. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert az ítélet egy olyan műalkotás eltávolításáról rendelkezik, amelynek alkotói szándéka és hivatalos megnevezése szerint nem Wass Albertet, hanem a Vándor székely allegorikus alakját ábrázolja”, nyilatkozta a Népszavának Szakács Paál István székelyudvarhelyi polgármester. A székelyföldi városvezetőt annak kapcsán kereste meg lapunk, hogy múlt héten, szeptember 15-én az Arad Megyei Törvényszék első fokon elrendelte a szobor eltávolítását.
A pert az aradi Antiszemitizmus és Legionárius Mozgalom Elleni Egyesület (APCAL) indította, amely szerint az alkotás valójában Wass Albertet ábrázolja. A szervezet már tavasszal felszólította a várost a szobor eltávolítására, majd miután az önkormányzat nem tett eleget a kérésnek, bírósághoz fordult.
A román antifasiszta egyesület a 2025. december közepén elfogadott, Vexler-törvényként ismert jogszabályra támaszkodva járt el.
A romániai zsidó kisebbségi közösség parlamenti képviselője által kezdeményezett törvénymódosítás tovább szigorítja a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda, valamint a háborús vagy emberiesség elleni bűnökért, népirtásért elítélt személyek kultuszának büntetését. A Vexler-kezdeményezés deklarált célja a Romániában megerősödött szélsőséges, fasiszta, legionárius eszmék megerősödésének fékezése, valamint a közterületeken álló fasiszta, antiszemita jelképek, szobrok és emlékművek eltávolítása volt.
A jogszabály elfogadása heves tiltakozást váltott ki a román szélsőjobboldalon, Bukarestben több tüntetést is szerveztek, mert korlátozónak tartják a szólásszabadságra vagy a történelmi személyiségek értékelésére nézve.
A Vexler-törvény alapján az aradi Antiszemitizmus és Legionárius Mozgalom Elleni Egyesület (APCAL) már eltávolíttatta például a neves román költő, Octavian Goga mellszobrát a Iași Nemzeti Atheneum elől, és kezdeményezte a kolozsvári Octavian Goga megyei könyvtár nevének megváltoztatását is. (Goga, akit Ady Endre barátjaként is ismerhet a magyar nagyközönség, az első világháború előtt az erdélyi románok nemzeti jogaiért harcolt az Osztrák–Magyar Monarchián belül, majd 1918 után a román belpolitika aktív szereplője lett. 1937–1938-ban Románia miniszterelnöke volt, kormánya szélsőséges, nacionalista, antiszemita politikát folytatott. Az erdélyi Csucsán az Ady Csinszkájától, Boncza Bertától megvásárolt kastélya ma Goga-emlékmúzeumként üzemel, az udvarban egy Ady-emlékszoba is található.)
Az aradi egyesület országszerte több megyében kezdeményezett eljárást a Vexler-törvényre hivatkozva, többek között a székelyudvarhelyi Emlékparkban található Vándor székely és Nyírő-szobor kapcsán.
Wass Albertet a kolozsvári Népbíróság 1946-ban, távollétében halálra ítélte, az 1940-es észak-erdélyi magyar bevonulást követően elkövetett gyilkosságokra való felbujtásban mondták ki bűnösnek. Az író Egyesült Államokban élő családja többször próbálta elérni az ügy újratárgyalását, de nem jártak sikerrel, a népbírósági ítélet máig hatályos.
A múlt heti elsőfokú ítélet csak a Vándor székely/Wass Albert-szoborra vonatkozik, az egyesület azonban kérte a Nyírő József-szobor eltávolítását is a székelyudvarhelyi Emlékezés parkjából, valamint az íróról elnevezett székelyudvarhelyi utca átnevezését is. Nyírőt azonban nem ítélték el háborús bűnösként a második világháború végi szerepvállalása ellenére sem. Mint ismert, a székely író az 1944-es nyilas hatalomátvétel után is parlamenti képviselő maradt, követte Sopronba a Szálasi-adminisztrációt, és szerkesztette a nyilas propaganda újságot, majd Németországba menekült. A román állam erre a szerepvállalásra hivatkozva tagadta meg Nyírő székelyudvarhelyi újratemetését, amelyet az Orbán-kormány akkori kulturális államtitkára, Szőcs Géza, illetve az Országgyűlés házelnöke, Kövér László támogatott.
Az Arad Megyei Törvényszék döntése szerint a székelyudvarhelyi önkormányzatnak a jogerős ítélet után harminc napon belül meg kell hoznia a szobor eltávolításához szükséges határozatot, és meg kell tennie az ehhez szükséges lépéseket.
Szakács Paál István polgármester a Népszavának leszögezte:
egy jogerős bírósági döntést az önkormányzat természetesen végre fog hajtani. Most azonban még nem erről a helyzetről beszélünk, a hivatal jogorvoslattal él az elsőfokú ítélet ellen.
A városvezető elmondta, már az elsőfokú eljárásban kérték, hogy művészeti szakértő vizsgálja meg kérdést, ugyanis a szobor alkotója, ifj. Blaskó János szerint a székelyudvarhelyi szobor nem az írót, hanem a vándor székely allegorikus alakját ábrázolja, amelyet a székelyek vándorlására és a világban szétszóródott székelység szimbólumának szánt. A polgármester szerint nem tudni, hogy a bíróság pontosan mi alapján azonosította Wass Alberttel az alakot. A bíróság nem tartotta fontosnak szakértő meghallgatását. Ugyanezt fogják kérni a fellebbezésben is, mert mint mondta „az ítélet egy olyan műalkotás eltávolításáról rendelkezik, amelynek alkotói szándéka és hivatalos megnevezése szerint nem Wass Albertet ábrázolja”.
A vitatott székelyudvarhelyi szobor ellen már a felállításakor tiltakozott az Elie Wiesel Intézet és a Sarmisegetuza Kulturális Alapítvány is, ugyancsak arra hivatkozva, hogy az a háborús bűnösként elítélt írót ábrázolja.
A magyarországi Köztérkép adatai szerint a szoborból három példány ismert, a 2004-ben felállított udvarhelyi mellett a 2005-ben Solymáron, majd 2007-ben Nagyatádon Wass Albert-szoborként köztérre állított.
Kérdésünkre a székelyudvarhelyi városvezető elmondta, tudják, hogy Magyarországon ugyanehhez a szoborhoz Wass Albert neve kapcsolódik, ezt nem vitatják és nem is akarják elhallgatni. Mindazonáltal úgy vélik, az, hogy egy másik helyen ugyanennek az alkotásnak egy példányát Wass Albertként állították fel, önmagában még nem bizonyítja, hogy a székelyudvarhelyi alkotás is őt ábrázolja.
„A székelyudvarhelyi Emlékezés parkjában álló műnek a felirata: Vándor székely hazatalál, és a park létrehozóival, illetve az alkotás hátterével kapcsolatban olyan írásos dokumentumokkal rendelkezünk, amelyek szerint ifj. Blaskó János ezt az alkotást nem Wass Albert portréjaként, hanem a világban szétszóródott, útra kényszerült székelységet jelképező allegorikus alakként készítette el. Ezt egy a szobrász által meghatározott művészi szándékként kezeljük. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a szobor arcvonásai miatt évek óta létezik egy másik értelmezés. Ezt sem akarjuk figyelmen kívül hagyni. A mostani bírósági eljárás éppen azért fontos, mert a kérdés már nem pusztán arról szól, hogy ki mire asszociál egy szobor láttán, hanem arról, hogy jogilag megállapítható-e: az alkotás egy konkrét, törvény által érintett személyt ábrázol. Mi ezt szakértői kérdésnek is tekintjük. Ezért kérjük a másodfokú eljárásban is, hogy független szakértő vizsgálja meg az alkotást és annak dokumentált keletkezési körülményeit.
A célunk nem az, hogy a valóság valamelyik részét elhallgassuk. Éppen ellenkezőleg: azt szeretnénk, hogy a bíróság minden rendelkezésre álló bizonyítékot – a művész nyilatkozatát, a keletkezés dokumentációját, a szobor elnevezését, a történeti körülményeket és az eltérő értelmezéseket – együttesen vizsgálja meg.
Ha pedig a jogerős bírósági döntés végül arra jut, hogy a szobor jogilag Wass Albertet ábrázoló köztéri alkotásnak minősül, azt az önkormányzat természetesen végre fogja hajtani. Addig azonban kötelességünk a város jogi álláspontját képviselni és minden jogorvoslati lehetőséggel élni.”
Az eljárást kezdeményező aradi antifasiszta egyesület elnöke, Bogdan Ionescu az ítélethirdetés után a kolozsvári maszol.ro portálnak azt nyilatkozta:
„Ha egy Hitlert ábrázoló szoborra más feliratot tesznek, attól az még ugyanazt a személyt ábrázolja.”
Ionescu hangsúlyozta, hogy a szobor 2004-es felállítása is csak az alkalmazott trükknek köszönhetően volt lehetséges. Mivel a Wass Albert elleni népbírósági ítélet hatályos, eleve nem lehetett volna Romániában köztéri szobrot emelni az írónak, ezért nevezték el Vándor székelynek, és ezért maradhatott mindmáig érintetlen.
Az antifasiszta egyesület, mint írtuk, több román szobor és emlékmű kapcsán is kezdeményezett hasonló eljárást. Ionescu elmondása szerint minden esetben felvették a kapcsolatot az érintett önkormányzattal, és több más hasonló ügyben is egyelőre az önkormányzatok reakcióra várnak, mielőtt bíróság elé vinnék, de szerinte az önkormányzatok alig vagy egyáltalán nem nyitottak. Teszik ezt választási megfontolásból vagy „esetleg egyetértenek az ideológiával, mert más magyarázatot nem találok” – mondta Ionescu a kolozsvári portálnak.
