Hiába a Nemzetek Ligájában Spanyolországtól elszenvedett 3-2-es vereség, a brit futballszurkolók kedélyeit most sokkal inkább a Manchester City elmarasztalása borzolja fel. Ahogy arról a Népszava az elmúlt években többször is beszámolt, a klub ellen nyolc évvel ezelőtt 130 lehetséges szabálysértés miatt indult vizsgálat, ebből a liga most 115 vádpontot hozott nyilvánosságra - és 114-ben elmarasztalta a City-t. A Premier League szerint a pontatlan (hamis?) pénzügyi tájékoztatást és az eljárással kapcsolatos együttműködés elmulasztását a 2009-2023 közötti idényekben követte el a klub – eközben hétszer szerezte meg a bajnoki címet.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a City mindmáig tagadja, hogy bármilyen kihágást követett volna el. Korábban állította, hogy igazát vitathatatlan bizonyítékokkal tudja alátámasztani. Ez az önbizalom látszólag nem volt indokolt. Sorra születtek az elmarasztaló döntések, 54 vonatkozik a pontos pénzügyi információk benyújtásának elmulasztására; 35-nek van köze a Premier League kutakodásával megbízott testülettel való együttműködés elhanyagolásához 2018 decembere és 2023 februárja között; 14 esetben maradtak el pontos részletek a 2009-10, illetve 2017-18-as idényben a játékosoknak juttatott kifizetésekkel kapcsolatban; az „égszínkékek” hét alkalommal szegték meg a Premier League nyereségességi és fenntarthatósági szabályait; végül öt olyan tétel akadt, amelyek az UEFA pénzügyi fair play szabályait hagyták figyelmen kívül a 2013-14-es és 2017-18-as évadokban.
Roberto Mancini offshore számlája, Yaya Touré fizetése
Amiért a klubot a leginkább bírálják, az Roberto Mancini 2009-13 közötti menedzseri bére és a korábbi ünnepelt középpályás, Yaya Touré fizetése a csapatnál töltött hat szezonja alatt. Az olasz sztártréner javadalmazásának jelentős része egyenesen Khaldoon Al Mubarak klubelnöktől érkezett és egy offshore számlára utalták át.
A korábbi feltételezés az volt, hogy ha a bírák elkaszálják a 2020 és 2024 között sorozatban négyszer bajnok City-t, akkor súlyos, precedenst teremtő pénzelvonással, pontlevonással, átigazolási moratóriummal, sőt akár alacsonyabb divízióba sorolással is büntethetik. Minden variáció lehetséges, mert az élmezőnyt tömörítő liga elvi alapon nem dolgozott ki szankciókat a pénzügyi szabályok megsértésének esetére.
Mindezt arra való hivatkozással, hogy ha a klubok tudnák, milyen büntetésre számíthatnak, nem törődnének az iránymutatással és egyszerűen előre bekalkulálnák a későbbi retorziókat.
Az elmúlt években több Premier League-klubtól is levontak pontokat a pénzügyi előírások megsértése miatt, köztük két menetben összesen nyolcat az Evertontól és négyet a Nottingham Foresttől a 2023-24-es idényben. A City 2014-ben 49 millió fontos, majd 2020-ban 30 millió eurós pénzbírságot kapott az UEFA pénzügyi fair play szabályainak megsértése miatt, ám a Nemzetközi Sportdöntőbíróság eltörölte az ezzel egyidejűleg meghozott kétéves európai száműzetést. Ehhez hasonló hátraarcban reménykedik most a City.
Mubarak ártatlanságba vetett bizalma töretlen
A fellebbezési folyamat küszöbén a City elnöke, Khaldoon Al Mubarak nyilatkozataiban leszögezte, hogy „az ártatlanságba vetett bizalma továbbra is töretlen”. Az Egyesült Arab Emírségből érkezett tulajdonos a szurkolókhoz intézett levelében a jogi folyamat szigorúan bizalmas jellegére hivatkozva nem ment bele részletekbe, de hangsúlyozta: az ügy még messze nincs lezárva.
A The Times szerint a következő lépés a független bizottság és a Premier League közös ülése lesz, amelyen a konkrét szankciókat tárgyalják meg. A lap legbefolyásosabb futballszakértője, Martin Samuel úgy tudja, hogy
a riválisok közül az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham Hotspur már két évvel ezelőtt biztosították maguknak a jogot, hogy ha a City nem tudja megváltoztatni az ítéletet, veszteségeik miatt kártérítést követelhetnek.
A kártérítési összeg klubonként a 100 millió fontot is elérheti…
Budapesti Erasmus-diák indította a lavinát
A City elleni vádaskodások lavináját a portugál hacker és kiszivárogtató, Rui Pinto indította el, aki több terabájtnyi bizalmas dokumentumot, belső e-mailt és szerződést szerzett meg a futball világából és adta át a német Der Spiegel magazinnak. A Football Leaks informatikus alapítója eredetileg az Erasmus-program keretében diákként érkezett Budapestre, majd itt telepedett le és építette ki a Football Leaks hálózatot. Kilétének leleplezése után Portugália elfogatóparancsot adott ki ellene, aż uniós szabályozás szellemében pedig Magyarország 2019. márciusában ki is adta Lisszabonnak.
Portugáliában zsarolási kísérlet és több kiberbűncselekmény miatt állították bíróság elé, és négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A The Daily Telegraph szerint tanúvédelmet élvezve együttműködik a világ különböző nyomozóhatóságaival. Pinto jelenleg is rendőri védelem alatt áll, biztonságos lakóhelyeken él, tartózkodási helyét titokban tartják.
