A legutóbbi fűtési szezon óta Oroszország először indított nagyszabású, kombinált támadást Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen – közölte Szerhij Koreckij miniszterelnök szerdán, a Kijevet és 11 más régiót sújtó kedd éjjeli támadások után, amelyek folyamán az orosz rakéták és drónok legalább három hőerőművet tettek tönkre a fővárosban és térségében, s öt ember halálát okozták.
„Oroszország átállt az energetikai infrastruktúra elleni tömeges csapásokra” – írta Szerhij Koreckij. „Nyár óta gyakorlatilag nem telt el nap, amikor az ellenség ne támadta volna az energetikai infrastruktúrát. Ám ilyen mértékű, kombinált támadásra a legutóbbi fűtési szezon vége óta most került sor először” – mondta, bár nem árulta el, mely létesítmények kaptak találatot, és mekkora a károk mértéke.
Szerhij „Flash” Beszkresztnov elnöki tanácsadó szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy
Oroszország első ízben vetett be olyan sugárhajtású drónt, amelyet kifejezetten nagyfeszültségű távvezetékek oszlopainak és acél hídszerkezeteknek a megsemmisítésére tervezett robbanófejjel szereltek fel.
Az orosz ballisztikus rakéták és a nagy számban érkező új, sugárhajtású drónok az elmúlt hetekben bevásárlóközpontokat, raktárakat és elosztóközpontokat találtak el Ukrajna-szerte, megzavarva ezzel jelentős kiskereskedelmi láncok, gyógyszeripari vállalatok és a Nova Posta, az ország legnagyobb magán-futárszolgálatának a működését, miközben Kijev egyelőre nem találja az új orosz drónok hatásos és költséghatékony ellenszerét.
Az orosz támadások intenzívebbé válása válasz Ukrajnának az orosz finomítók, raktárak és teherhajók ellen nagy hatótávolságú drónokkal viselt hadjáratára, melynek célja az ukrán tisztviselők szerint Moszkva bevételeinek korlátozása és Vlagyimir Putyin elnök tárgyalóasztalhoz kényszerítése. Ukrajna azonban hónapok óta súlyos hiánnyal küzd az antiballisztikus elfogórakéták terén, a korábbiaknál kétszer gyorsabb orosz Gerany 4-es, 5-ös csapásmérő drónoknak pedig a légvédelem jelenleg az 55 százalékát képes csak lelőni, s azokat is túl drága fegyverekkel.
„Oroszország meg akarja ölni az ukrán gazdaságot, és ezen keresztül meg akarja törni az ellenállásunkat”
– jelentette ki a múlt héten Volodimir Zelenszkij elnök. A csapások nyomán – a 2022-es orosz invázió első hetei óta először – cikkhiány lépett fel a kijevi szupermarketekben.
Egyes Novus üzletekben a vásárlók ilyen feliratokat találtak az üres polcokon: „Oroszország elpusztította ezt a terméket.”
A súlyosbodó helyzetről beszámoló Financial Timesnak (FT) Ruszlan Sosztak ukrán vállalkozó – az EVA és a Varus kiskereskedelmi láncok alapítója – arról beszélt, hogy az ország összesen 5 millió négyzetméternyi modern raktárkapacitásának mostanra 40 százaléka megsemmisült, 900 ezer négyzetméternyi csak az utóbbi hónapokban.
Megszűnt Ukrajna acélipara
Szeptember elején ballisztikusrakéta-csapások bénították meg Ukrajna három megmaradt nagy acélművét az ipari központnak számító Zaporizzsjai és Dnyipropetrovszki területen; a támadásokban 17 munkás vesztette életét, és veszélybe került az az iparág, amely az ország függetlenné válása után évtizedeken át hajtotta a gazdasági növekedést. Múlt csütörtökön újabb két ballisztikus rakéta csapódott be a zaporizzsjai üzembe, ez volt a negyedik támadás az acélgyár ellen kevesebb mint egy hónap alatt.
„(Ukrajnának) mára már nincs acélipara” – nyilatkozta a FT-nek Olekszandr Vodoviz, az említett támadások célpontjává vált három üzem közül kettőt birtokló Metinvest cég vezérigazgatói irodájának a vezetője.
„Mindent tudtak az üzemről, pontosan tudták, hová kell csapást mérni” – mondta Vodoviz. A ballisztikus rakéták a három üzem nagyolvasztóit vették célba.
A Metinvest és az ArcelorMittal közlése szerint a gyárak – amelyek együttesen az ország acéltermelésének a 90 százalékát adták – jelenleg nem üzemelnek. „Egyelőre nem tudjuk, mennyi időbe telnek majd a javítások…” – mondta Vodoviz. Hozzátette: az összesen több mint 15 ezer embert foglalkoztató üzemek leállása súlyos tovagyűrűző hatásokkal járhat, és „hatalmas hatást gyakorolhat az adóbevételekre”.
A múlt hét végén orosz drónok ismét Nyugat-Ukrajna vasúti infrastruktúráját támadták; egy vasútvonalat percekkel azután ért találat, hogy külföldi méltóságok átlépték a lengyel határt. A 24 óra leforgása alatt mintegy 800 drónnal végrehajtott támadássorozat benzinkutakat is eltalált – ami egyre gyakoribb jelenség a frontvonaltól távoli térségekben.
Olekszandr Kravcsenko gazdasági és környezetvédelmi miniszter szerint
csak a légiriadók óránként 45 millió dollárjába (14,5 milliárd forint) kerülnek Ukrajnának.
A támadások miatt ugyanis a gazdaság jelentős része kénytelen újra és újra leállni, mivel a dolgozókat óvóhelyekre küldik, a légiriadók pedig akár napi 10 órán át is tarthatnak, amióta Moszkva naponta többször indít csapásokat.
Fenyegető makrogazdasági következmények
Szerhij Koreckij miniszterelnök közölte: az orosz támadások miatt az állam 1,5 milliárd dollárnyi adóbevételtől eshet el, miközben az ország újabb, becslések szerint 27 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal zárhat az idén. Kormányzati becslések szerint a Fekete-tenger orosz blokádja a GDP mintegy 1,5 százalékának megfelelő veszteséget okoz az országnak. Tarasz Viszockij mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy az alternatív útvonalak révén Ukrajna a szokásos agrárexport alig 40 százalékát tudja teljesíteni. Anton Zsemergyejev, a TAS Agro ukrán mezőgazdasági vállalat kereskedelmi igazgatója arról számolt be, hogy az exportot akadályozó szűk keresztmetszetek miatt kénytelenek hatalmas silózsákokban tárolni a búzát a szántóföldeken.
„Jelenleg úgy tűnik, mintha minden oldalról körbe lennénk zárva – mondta. – Leálltak a kikötői terminálok, és a dunai útvonal is jórészt zárva van a csapások, valamint a munkaerőhiány miatt.”
Olena Bilan, a kijevi székhelyű Dragon Capital befektetési bank vezető közgazdásza szerint valószínűtlen, hogy Ukrajna gazdasága az idén növekedést produkáljon. A raktárak elleni csapásoktól sújtott vállalatoknak „nem lesz más választásuk, mint hogy a költségeket áthárítsák a fogyasztókra” – figyelmeztetett.
„Felőrlő háború zajlik, amelyhez most gazdasági felőrlő háború is társul: Oroszország arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb kárt okozza Ukrajna gazdaságának” – mondta Bilan.
A múlt hét végi Szentpétervári Kulturális Fórum margóján Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Ukrajna gyengeségből – Oroszország új, sugárhajtású drónjaitól való félelmében – törekszik „légi tűzszünetre”. „Úgy tűnik, különösen arra lenne szükségük, hogy felhagyjunk a modern Gerany drónokkal mért csapásokkal. Legalábbis egyelőre nincs rájuk ellenszerük” – mondta Putyin, újfent nyilvánvalóvá téve, hogy a béketárgyalások nem érdeklik, s ehelyett bármi áron fokozni fogja Oroszország háborús erőfeszítéseit.
Robert „Magyar” Brovdi, az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnoka egy a The Telegraphnak adott minapi interjúban elismerte, az orosz sugárhajtású drónok olyan képességet képviselnek, amelyre az ukrán fél még nem talált teljes körű ellenszert. Ugyanakkor bizakodóan nyilatkozott, azt állítva, hogy a frontvonalon a katonákkal szorosan együttműködő ukrán mérnökök már létrehozták és kipróbálták az első olyan rendszereket, amelyekkel több sugárhajtású drónt sikerült elfogniuk.
Eljött a drónok totális háborúja, és az ukránok most új fejezetet akarnak nyitniRobert Brovdi: A világtörténelem legnagyobb vérfürdője jönne, ha az oroszok megpróbálnák elfoglalni KijevetAz Ukrinform jelentése szerint Brovdi az interjúban kifejtette: a technológiai hadviselésben rendszeresen előfordulnak olyan időszakok, amikor az egyik fél technológiai előnyre tesz szert, miközben a másik fél jellemzően néhány héten vagy hónapon belül kidolgozza az ellenszert. Ezért csak idő kérdése, tette hozzá, hogy mikor sikerül leküzdeni a sugárhajtású drónok jelentette kihívást.
