A vártnál jóval nagyobb győzelmet aratott Andris Kulbergs miniszterelnök centrista, határozottan ukránbarát Egyesült Listája a szombati lett parlamenti választáson. A párt 35,3 százalékos eredményt ért el, míg a második helyen álló populista Lettország az Első 13,07 százalékot kapott. A végleges hivatalos eredményt a lett választási bizottság később hitelesíti, ezért a mandátumarányok elviekben még változhatnak.
A fölény nagysága azért meglepő, mert a kampány utolsó szakaszában szorosabb versenyre számítottak. Kulbergs csak május óta vezeti a kormányt, miután az előző koalíció összeomlott. Rövid hivatali ideje alatt a biztonságpolitika került a középpontba: a miniszterelnök a drónvédelem, a légvédelem, a keleti határ megerősítése és a NATO-val való szorosabb együttműködés felgyorsítását ígérte. A kampányban azt is vállalta, hogy Lettország a GDP öt százalékát fordítja védelemre.
A választási eredmény azt mutatja, hogy az Oroszországtól tartó biztonságpolitikai érvelés széles támogatást kapott.
Lettország közvetlenül határos Oroszországgal és Belarusszal, az elmúlt időszakban pedig drónincidensek, kibertámadásoktól való félelmek és dezinformációs műveletekről szóló figyelmeztetések erősítették a fenyegetettség érzését. A NATO a voksolás idején is fokozott figyelmet fordított a lett légtérre, a kampány egyik fő kérdése pedig az volt, mekkora árat hajlandó fizetni az ország a védelem megerősítéséért.
Kulbergs pártja önálló többséget a nagy győzelem ellenére sem tud szerezni a százfős Saeimában, ezért koalíciós partnerre lesz szüksége. A lett pártrendszer hagyományosan töredezett, és a kormányalakítás rendszerint több párt közötti alkut igényel. A miniszterelnök már a kampány során kizárta az együttműködést a Lettország az Első formációval, amely Ainārs Šlesers vezetésével az amerikai MAGA mozgalom stílusát idéző kampányt folytatott, és kritikusabban beszélt Ukrajna támogatásáról.
A populista ellenzék 13 százalék körüli eredménye ugyanakkor azt jelzi, hogy a magas megélhetési költségek és a katonai kiadások terhei jelentős társadalmi elégedetlenséget okoznak. Az ellenzék azzal kampányolt, hogy a kormány túl sok forrást fordít védelmi és külpolitikai célokra, miközben az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás fejlesztésére kevesebb jut. A választók többsége mégsem büntette meg az Egyesült Listát a magas védelmi célok és Kijev támogatása miatt.
Az orosz fenyegetés és a drónincidensek árnyékában választott parlamentet LettországLettország népességéhez és gazdasági erejéhez képest az orosz invázió kezdete óta Ukrajna egyik legaktívabb támogatója. Fegyvereket, kiképzést és pénzügyi segítséget biztosított, az Európai Unióban pedig következetesen a Moszkvával szembeni szigorú szankciók mellett érvelt. Kulbergs győzelme ezért Brüsszelben is fontos jelzés: Riga továbbra is a balti államok és Lengyelország által képviselt keményvonalas táborhoz tartozhat az Ukrajnáról szóló vitákban.
A voksolás másik érzékeny témája az orosz anyanyelvű kisebbség volt.
Lettországban jelentős oroszul beszélő közösség él, és régóta vita zajlik az oktatás nyelvéről, az állampolgárságról, valamint a szovjet múlt megítéléséről. A 2022-es invázió után Riga több szovjet emlékművet eltávolított, korlátozta az orosz állami média elérését és tovább erősítette a lett nyelv használatát. Moszkva ezt kisebbségellenes politikának nevezi, a lett vezetés viszont biztonsági kérdésként kezeli az orosz befolyást.
A kampány előtt a hatóságok dezinformációs és kiberműveletekre is készültek, de nem jeleztek olyan nagyszabású beavatkozást, amely veszélyeztette volna a választás lebonyolítását. A biztonsági intézkedések mellett a részvétel és a gazdasági kérdések is meghatározók voltak. A kormány következő feladata az lesz, hogy a magas katonai kiadások fenntartása mellett választ adjon a megélhetési problémákra, amelyekre az ellenzék a következő parlamenti ciklusban is építeni fog.
A részleges eredmények alapján Kulbergs lényegesen erősebb tárgyalási pozícióból kezdheti meg a koalíciós egyeztetéseket, mint amilyenre a választás előtt számíthatott. A végleges eredmények és a mandátumelosztás ismerete után derül ki, melyik kisebb párttal tud stabil többséget kialakítani.
Az irány azonban már most látható: a választók nem fordultak el attól a kül- és biztonságpolitikától, amely Oroszországot közvetlen fenyegetésnek tekinti, és Ukrajna katonai támogatását Lettország saját biztonsága részének tartja.
