A szívkoszorúér-betegség továbbra is a világ leggyakoribb haláloka. Az Egészségügyi Világszervezet október 2-án frissített Global Health Estimates adatai szerint 2023-ban mintegy 9,5 millió ember halt meg emiatt, ami az összes globális haláleset 16 százalékának felel meg. A második helyen a stroke állt 6,8 millió, a harmadikon a krónikus obstruktív tüdőbetegség 3,6 millió halálesettel. A tíz vezető halálok összesen 33 millió életet követelt a világ 61 millió halálesetéből.
A WHO új becslése a 2000 és 2023 közötti időszakot vizsgálja, s jól mutatja, milyen gyorsan tolódik el a globális betegségteher a nem fertőző kórok felé. A tíz vezető halálok közül nyolc ebbe a csoportba tartozott, a nem fertőző betegségek pedig már az összes haláleset 74 százalékát adták, szemben a 2000-ben mért 58 százalékkal.
A szívkoszorúér-betegségben meghaltak száma 2000 óta hárommillióval nőtt. Ebben a népesség gyarapodása és öregedése mellett szerepet játszik a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas LDL-koleszterin, az egészségtelen étrend, a cukorbetegség és a mozgáshiány. A világ egyes térségeiben ugyanakkor javult az egyéni kockázat: a fejlett egészségügyi rendszerekben a megelőzés és a gyors ellátás érdemi eredményeket hozott.
A magas jövedelmű országokban 2000 és 2023 között a szívkoszorúér-betegség miatti halálesetek abszolút száma 18 százalékkal, a stroke-é 26 százalékkal csökkent.
Ebben szerepet játszik a vérnyomás és a koleszterinszint kezelése, a dohányzás visszaszorítása, valamint az infarktus és a stroke gyorsabb sürgősségi ellátása. A kedvező tendencia azonban nem egyenletes: az alacsony és közepes jövedelmű országokban sokan később jutnak diagnózishoz és gyógyszerhez.
A negyedik helyen az alsó légúti fertőzések állnak 2,7 millió halálesettel. A Covid−19 2023-ra kikerült a globális első tízből, közvetlenül körülbelül 900 ezer halálesetet okozott. Ez éles fordulat a járvány csúcséveihez képest, amikor a vírus a vezető globális halálokok közé emelkedett.
A WHO adatai szerint a világ egészségi állapota részben visszatért a járvány előtti pályára: a várható élettartam 2023-ban 73,3 év volt, szinte ugyanannyi, mint 2019-ben. Az egészségben eltöltött évek száma azonban lassabban állt helyre, és 62,8 év maradt, 0,4 évvel a pandémia előtti szint alatt. A hosszabb élet tehát egyre több országban jár együtt hosszabb ideig tartó krónikus betegségekkel.
Az Alzheimer-kór és más demenciák 2023-ban már az ötödik vezető halálokot jelentették 2,1 millió halálesettel. 2000-ben még csak a tizenkilencedik helyen álltak, azóta a demenciához kapcsolódó halálozás megháromszorozódott. A magas jövedelmű országokban a demencia már a harmadik leggyakoribb halálok, ami részben a társadalmak öregedésével magyarázható.
A cukorbetegség szintén egyre nagyobb terhet jelent. Globálisan a hatodik vezető halálok, és 2000 óta több mint kétszeresére nőtt a hozzá köthető halálesetek száma. A délkelet-ázsiai térségben különösen nőtt az egyéni halálozási kockázat. A háttérben az elhízás, a kevés mozgás, a városi életmód és az étrend átalakulása áll, miközben a betegség sokáig tünetmentes maradhat.
A jövedelmi különbségek továbbra is alapvetően meghatározzák a halál okát.
Az alacsony jövedelmű országok tíz vezető haláloka közül hét fertőző, anyai, újszülöttkori vagy táplálkozási eredetű. A magas jövedelmű államokban ezzel szemben kilenc vezető halálok nem fertőző betegség. 2023-ban először fordult elő, hogy még az alacsony jövedelmű országokban is az összes haláleset kevesebb mint fele származott fertőző betegségekből.
Vannak látványos sikerek is. A HIV/AIDS 2000-ben még a hetedik vezető halálok volt, 2023-ra a huszonkettedik helyre esett vissza, a halálesetek száma pedig 62 százalékkal csökkent. A koraszülés szövődményei szintén kikerültek a globális első tízből. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a célzott megelőzés, a gyógyszerekhez való hozzáférés és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése képes tartós változást elérni.
A krónikus betegségek előretörése miatt a megelőzés szerepe felértékelődik. A magas vérnyomás, a magas vércukor- és vérzsírszint sokáig nem okoz panaszt, miközben évek alatt jelentős érrendszeri károsodást idézhet elő. A dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás, a megfelelő étrend és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése egyszerre több vezető halálok kockázatát mérsékelheti.
A WHO ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a friss adatok nem hasonlíthatók a korábban közölt becslésekhez, mert a módszertan és az adatforrások is változtak. Az új sorozat mégis világos irányt jelez: az emberiség átlagosan tovább él, a fertőző betegségek elleni küzdelem több területen eredményes, de a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a demencia egyre nagyobb részt követel az egészségben eltöltött évekből.
