Az Irkutszki Szibériai és Távol-keleti Járványügyi Intézet kutatónője a múlt héten halt meg „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban” – közölte a régió kormányzója. Igor Kobzev szerint a nő szervezetében „nem mutattak ki olyan mikroorganizmusokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a munkájával, a kutatásaival. Megnyugtatásképpen a kormányzó azt is közölte, hogy a laboratórium többi dolgozója között sem találtak fertőzött dolgozót. Ebből arra következtetett, hogy a járványügyi helyzet a régióban jelenleg stabil.
Makszim Modin, a Mongólia határához közeli Selehov önkormányzati körzet vezetője még pénteken közölte, hogy karantén alá helyezték azt a kórházat, ahol a hírek szerint a fiatal nőt kezelték.
A Kreml hallgatott, de most már orosz sajtóorgánumok is beszámolnak arról, hogy csaknem 200 olyan embert, akik kapcsolatba kerültek az elhunyt áldozattal, elővigyázatosságból orvosi megfigyelés alá helyeztek.
Az elhunytról egyelőre nagyon keveset tudni, még azt sem hivatalosan, hogy 28 éves volt, amit a média állít.
Az amerikai külügyminisztérium is felfigyelt a történésekre. Egy szóvivő követelte Moszkvától, hogy adjanak pontos tájékoztatást a feltételezett tüdőpestisről. Nem sokkal később Marco Rubio külügyminiszter is felhívta a figyelmet a helyzet veszélyességére: bár nagyon korlátozottak az Egyesült Államok és Oroszország közötti utazások, ettől függetlenül gyorsan terjedhet a fertőzés, ha valóban erről van szó. Hozzátette, hogy éppen ezért az amerikai kormány szorosan követi a fejleményeket.
„Nem hiszem, hogy ok lenne riadalomra, de arra igen, hogy figyeljünk, és szemmel tartsuk a fejleményeket.” - hangzott el Marco Rubio külügyminiszter figyelmeztetése
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is közleményt adott ki. Azt írták, tudomásukra jutott, hogy egy laboratóriumi dolgozó „súlyos tüdőgyulladásban” halt meg, ugyanakkor „a halál okát hivatalosan még nem erősítették meg”.
Arra a kérdésre, hogy a Kreml követi-e az eseményeket, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője az NBC News moszkvai tudósítójának azt mondta: a vizsgálatot a Roszpotrebnadzor, az orosz fogyasztóvédelmi és járványügyi hatóság végzi. Ugyanakkor méltatlannak nevezte, hogy a közvélemény különféle pletykákra, találgatásokra kapja fel a fejét, és nem az intézet hivatalos közleményére támaszkodik, amikor információhoz akar jutni. Hangsúlyozta, hogy „a Roszpotrebnadzornál magasan képzett szakemberek dolgoznak ezen a területen, ezért hallgassunk a hivatalos tájékoztatásukra.”
Ashish Jha, a Fehér Ház korábbi Covid-válságkezelési koordinátora ennek kapcsán azt nyilatkozta, hogy Moszkvának jóval több információt kellene megosztania és transzparenciát követelt.
Ugyanakkor bizakodó a Covid-válságmenedzser, mert szerinte ha valóban elszigetelt tüdőpestisről van szó, és senki más nem halt meg, valószínűleg le is zárul gyorsan az ügy.
Mint mondta, a tüdőpestis nagyon nehezen terjed emberről emberre. „Lehet, hogy még néhányan megfertőződnek, de annak az esélye, hogy ebből nagyobb járvány, nemhogy globális világjárvány alakuljon ki, rendkívül alacsony” – mondta. Azt is elmondta, hogy ha ezekben a laboratóriumokban különféle-, akár biológiaifegyver-programok működnének, az sokkal jobban aggasztaná. Mindenesetre résen kell lenni.
A tüdőpestist ugyanaz a baktérium okozza, mint a bubópestist, és emberről emberre a levegőben terjedő légúti cseppekkel is átadható, jellemzően tüsszentés vagy köhögés útján. Orvosszakértők szerint a megbetegedések gyors kezelést és erős antibiotikumokat igényelnek, amelyekkel megelőzhető a halálos kimenetel.
A WHO-nak 2019 és 2025 között tíz ország több mint 3800 feltételezett humán pestisről számolt be. A hatóságok végül hat országban erősítették meg a megbetegedéseket; a legtöbb eset a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Madagaszkáron történt. Összesen 423 halálesetet regisztráltak.
