Láss a jövőbe! címmel idén harmadik alkalommal hirdette meg a BoschxRichter az ipari innovációs díjat egyetemisták és főiskolások számára. A diákok az egészségügy és a mobilitás témakörében adhatták be pályamunkáikat egyéni vagy csapat kategóriában.
Az egyik díjazott Kovács Márton, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett, aki a hagyományos fehér botot a legújabb technológiákkal teszi okosabbá. A Walkira elnevezésű eszköz szenzorok, kamera, GPS és intelligens navigációs megoldások segítségével érzékeli a környezetet, felismeri az akadályokat, és hangalapú visszajelzésekkel támogatja a felhasználót a tájékozódásban.
„Mindig is az volt a célom, hogy valamilyen módon segítsek az embereknek – mesélt lapunknak motivációjáról Kovács Márton. – Végül mégsem orvosi egyetemre mentem, hanem mérnökhallgató lettem, de itt egy orvostechnikai körben tevékenykedem. Egy nap a főépületben megláttam egy idős házaspárt, akik a fehér bottal közlekedést gyakorolták a lépcsőn, és láttam, hogy milyen nehézségeik vannak. Felhívtam a szakmai mentoromat, hogy egy olyan eszközt kellene fejleszteni, amely a látássérült embereket segíti. Nagyon tetszett neki az ötletem, azt mondta, ebből szabadalom lehet majd.”
Mielőtt belevágott a fejlesztésbe, az egyetemi hallgató felkereste a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (MVGYOSZ). „Én ugyanis nem tudhatom, milyen problémáik vannak a vakoknak, csak sejthetem, de az nem elég. Készítettünk egy véleménykutatást is az érintettek körében, hogy elmondják, mire van szükségük, hogyan lehet segíteni nekik” – magyarázta Márton. Részt vett úgynevezett érzékenyítésen is, amikor bekötött szemmel kellett közlekednie, hogy megtapasztalja, milyen érzés ez. „Megmutatták a kétféle bothasználati módot, a kopogtatást és a pásztázást. Valamennyire ismertem a terepet, de így is szokatlan volt bekötött szemmel sétálni, a lépcsőzés pedig lefelé menet egészen ijesztő volt. Sok minden átértékelődött bennem akkor…”
Kovács Márton kifejtette: A Walkira névre keresztelt eszközben a LiDAR videószenzort alkalmazza, egy olyan aktív távérzékelési eljárást, amikor lézerfény segítségével határozzák meg a környezet tárgyainak, felületeinek távolságát és pontos 3D elhelyezkedését.
Az eszköz hangjelzést küld a felhasználónak, hogy van-e előtte valamilyen akadály.
„Úgy gondolom, a kommunikációban nincs szükség a felturbózott AI-ra, elegendő tőmondatokban közölni az információkat. Így az eszköz nemcsak lényegesen olcsóbb, de könnyebb is lesz, ami szintén nem elhanyagolható szempont” – tette hozzá.
Kérdésünkre, hogy manapság, amikor a telefonunkban amúgy is van GPS, és az is el tud minket navigálni bárhová, miért van mégis szükség magára a botra, Márton elmondta: a látássérültek ragaszkodnak a bothoz, nekik erre szükségük van. „Többször elmondták nekem, hogy nem szeretnék letenni a botot, mert az segít nekik a tájékozódásban. Ez tulajdonképpen olyan nekik, mint a karjuk meghosszabbítása, segít nekik a környezetük felismerésében. És mivel az egyik kezükben a bot van, a másikban nem lehet a telefon, mert akkor nem marad szabad kezük, így egy applikáció lesz a telefonon, amelyre a boton lévő szenzorok küldik az információkat, és a felhasználó ezeket egy fél fülhallgatón keresztül hallja.” Mert még erre is oda kell figyelni: nem lehet fülhallgató mind a két fülükön, hiszen azzal kizárnák a legfontosabb érzékszervüket, a hallást.
Emellett a súlyeloszlás is lényeges, a tervek szerint „fejnehéz” lesz a bot, azaz a csuklónál helyezik el az akkumulátort, de nyilván nem lehet több kilós a szerkezet, mert az lehetetlenné tenné a használatát. A bot alsó része cserélhető lesz, ami azért lényeges, mert a bot eléggé sérülékeny, viszonylag könnyen eltörik a használat során – sajnos gyakran a türelmetlen, érzéketlen járókelők teszik tönkre –, de ha az érzékelők és az akkumulátor a védettebb felső, körülbelül 30 centis modulban helyezkedik el, azt meg lehet tartani akkor is, ha a pálca megsérül, nem kell kidobni az egész eszközt.
Kovács Márton szerint 2-3 év múlva készülhet el a Walkira prototípusa, úgy tervezi, hogy ez a projekt lesz a diplomamunkája az egyetemen.
„Az MVGYOSZ nagyjából heti rendszerességgel kap olyan megkereséseket, amelyek a vak vagy gyengénlátó személyek boldogulását segítő ötletet mutatnak be” – tájékoztatta lapunkat a szövetség. Hozzátették: a megkeresések többsége valóban az ötlet szintjén jár, a fejlesztések általában soha nem valósulnak meg, aminek számos oka van. Egyfelől gyakran előfordul, hogy az eszköz már létezik, illetve hogy az adott „találmány” valójában nem jelent segítséget a látássérült embereknek, de gyakori ok a túl magas ár vagy az ötletgazda érdeklődésének csökkenése is. Ugyanakkor van néhány olyan eszköz, amelyből az elmúlt években a szakmai támogatásukkal prototípus készült, vagy akár a forgalomba hozatalig is eljutott.
Az utóbbi hónapokban, a mesterséges intelligencia közismertté és sokak számára elérhetővé válásával jelentősen megszaporodtak az olyan megkeresések, amelyek látássérült személyeket segítő navigációs, tárgyfelismerő stb. alkalmazásokat vagy eszközök fejlesztését ígérik. Mindeközben a nemzetközi piacon jelenleg is számos ilyen termék van már jelen, elsősorban segítő applikációk, okosszemüvegek és okos fehér botok formájában. Ugyanakkor ezen eszközök ára a magyar látássérült emberek többsége számára jelenleg még nem megfizethető, és az általuk nyújtott előnyök nem is állnak arányban magas árukkal. Ezért időről időre felmerül az igény, hogy magyar fejlesztők hasonló, olcsóbb termékeket állítsanak elő.
„Tapasztalatunk szerint Kovács Márton egy rendkívül nyitott, érdeklődő, a fejlesztés során a célcsoport igényeire és lehetőségeire maximálisan koncentráló, hatalmas szakmai alázattal dolgozó, tehetséges mérnök hallgató, akivel igazán örömteli és inspiráló volt a közös gondolkodás. Bárcsak minden hozzánk forduló »feltaláló« ilyen hozzáállással érkezne!” – tették hozzá a szövetségben.
Hogy az okos fehér botra mekkora szükség van – és lesz –, azt alátámasztják az adatok. Jelenleg világszerte 44 millióra tehető a vakok száma, és mintegy 2,2 milliárd ember él valamilyen látási nehézséggel. Magyarországon a KSH adatai alapján a látássérültek száma meghaladja a 80 ezret. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy egy olcsó, könnyen kezelhető, bárki számára elérhető mindennapi használati eszköz, amely a látássérültek életét könnyíti meg, világra szóló jelentőségű lehet.
