Akár negyven százalékkal is drágulhat a tojás

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:43
Illusztráció: Shutterstock
A termelők szerint nem csupán fenntarthatósági és állatjóléti szempontok állnak a drágulás hátterében.
Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a 90 százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot, mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. A lap szerint a Tesco, amely már hivatalos közleményben is tudatta döntését, a fenntarthatósággal és állatjóléti szempontokkal indokolja azt.
Az ágazati szereplők szerint viszont ez nem állja meg a helyét, sőt az alternatív – szabadtartásos vagy mélyalmos – technológiák összességében ártalmasabbak a bolygóra, mivel energia- és területigényük nagyobb, jobban terhelik a talajt.

Pákozd úgy véli, állatvédői nyomás vagy üzleti érdekek állhatnak a háttérben. A szövetség alelnöke úgy számol, hogy
a váltás akár negyven százalékkal is megdrágítaná a tojást.

Szerző
Témák
tojás

Kampányidőszakban jobban látszik, hogy zöldek vagyunk - interjú Vágó Gáborral

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Új voksolókat kell behozni, erre a klímaváltozás a legjobb téma, mert ez mindenkit érint – mondta Vágó Gábor, az LMP uniós-listavezetője.
Hány fa életébe került ez a rengeteg papírcetli, amivel érkezett? Az MTVA-ban voltam, a törvényi előírások miatt, ha csak pár percre is, de képernyőre engedtek. A műsorban ezekkel a cetlikkel illusztráltam a nézőknek a köztévében a kormány eddig be nem mondott visszaéléseit, kínos ügyeit. Egyébként a cetlik másik oldalára is írni fogunk, végül pedig újrahasznosítjuk azokat, nekünk ez fontos.
Pár hónapja lapunknak azt mondta, hogy két mandátumra számít. A minap viszont már csak egyről beszélt. Egy biztos, kettőért dolgozunk. Áder János köztársasági elnököt úgy jellemezte, hogy annyira zöld, mint egy rothadó narancs. Jellemezné Kövér Lászlót is? A házelnök szerint csak az agymosottak veszik be a klímaváltozás dumáját, igaz, később pontosított az álláspontján. Az erősen homofób kijelentése után is pontosítani fog a házelnök? Ismerjük Kövér erős megszólalásait, aztán néha azt mondja, mégse úgy gondolta. Fontos lenne, hogy a megfelelő szavakat használja. Az LMP minden választás előtt zöld lesz, de a szürke hétköznapokon ez nem látszik túlságosan. A szürke hétköznapokon a mindennapi munkába visszük a zöld vonalat. Amikor fakivágások voltak a Balatonnál, feljelentést tettünk. Amikor világgá kell kürtölni, hogy a hatvaniak nem tudják kinyitni az ablakukat a bűztől, akkor felszólalunk a Parlamentben. Amikor Szombathelyen a Falco gyár veszélyezteti az emberek egészségét, akkor felhívjuk erre a figyelmet. Természetes, hogy a kampányidőszakban jobban látszik a „zöldségünk.” Azért ez nem tűnik ilyen egyértelműnek. Pár hónapja például az európai zöldekkel is feszült volt a viszonyuk. Én zöld ember vagyok és zöld párt sikeréért dolgozom. Az Európai Zöld Párttal (EGP) remek a viszonyunk, amit az is bizonyít, hogy Bas Eickhout a zöldek csúcsjelöltje kétszer is járt itt a kampányban. Világosan elmondta, arra biztat mindenkit, hogy az LMP-re szavazzon.

Sokszor elmondta, hogy a klímaváltozás most a legfontosabb. Egy Nógrád megyei kis faluban mennyire érdekli ez az embereket? Gyakran sokkal jobban, mint Budapesten. Akkor például, amikor látják, hogy hiába ültették ki a palántákat a kiskertbe, mert a napsütés, meleg március után elfagytak az áprilisi hóban. És a Fidesz-szavazók értik a klímaváltozás veszélyeit? Az LMP ki akar szállni abból a ringlispilből, hogy más pártok szavazóira vadászik. Új voksolókat kell behozni, erre a klímaváltozás a legjobb téma, mert ez mindenkit érint. Baloldalit, jobboldalit, fiatalt, öreget. Azt mondta egy vitában az uniós tagságunk összegzéseként, hogy a szerszám rossz oldalán voltunk. Ön teszi majd a helyére Magyarországot? Bécsben, egy kint dolgozó magyarok számára meghirdetett fórumon feltettem a kérdést, hogy hány ember nyitott cukrászdát, vállalkozást és hányan dolgoznak alkalmazottként. 100 százalék volt az utóbbi. Vagyis teljes mértékben illúzió volt az tizenöt évvel ezelőtti, az uniós csatlakozásunk idején tett ígéret, hogy a tőke szabad áramlása megoldást nyújt a közép-kelet európai országok lemaradására. Ezt kell megállítani. Ki az a hazai politikus akivel a legjobban együtt tudna működni? Csak az európai dimenziót tekintve, egyértelműen a párbeszédes Jávor Benedekkel. Ő azonban rossz kompromisszumokat kötött, előtte a listán legalább két atompárti van, így nehéz tiszta Paks2 elleni üzenetet megfogalmazni. A legtöbb vitánk pedig óhatatlanul a liberális frakcióval, az ALDE-val, így a Momentummal lesz. Van azonban velük is sok közös követelésünk például az, hogy Magyarország is legyen tagja az Európai Ügyészségnek.
Szerző

Ugrott a világörökségi státusz: beruházók prédája lehet a Hajógyári-sziget

Publikálás dátuma
2019.05.21. 06:45
A palotaromok feltárását ígérte a kormány, de már a világörökségi védettséget sem kéri a területre
Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR
Kivette a kormány a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. Mintha csak az utat egyengetné egy befektető előtt.
Nyilvános élményparkot és a ma még föld alatt lévő palotaromok feltárását, helyreállítását ígérte a kormány az óbudai Hajógyári-szigeten. Csakhogy egyre több jel mutat arra: semmi nem lesz a világörökségi közparkból, ehelyett nagyberuházóknak készíti elő a terepet a kabinet. A szigeten működő vállalkozások körében jó ideje beszédtéma, hogy „valami készül” Hajógyárin. A találgatásokat aztán felerősítette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly egy sor, részben műemléki romokat is rejtő parcellát hirdetett meg bérletre. Volt olyan bérlő, akinek alaposan megemelték a díját, és akadt olyan cég is, amellyel nem hosszabbítottak szerződést. Ezt követően lapunk kiszúrta: a kormány a napokban indoklás nélkül kivette a 2016-ban világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. A döntés is meglepő, az időzítés még inkább. Az UNESCO egy hónap múlva döntött volna arról a 2018-as kormányzati kérelemről, amellyel világörökségi védettség alá helyezték volna a szigetet. Ha a terület világörökségi védelmet kapott volna, akkor sokkal nehezebb lenne ott beruházni.
Kérdéseinkkel a legsűrűbb hallgatásba ütköztünk: az ügyben illetékes Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem adott válaszokat. A III. kerületi önkormányzat csak annyit közölt, hogy előttük „nem ismeretesek a kormány döntésének a részletei és okai.” Az UNESCO hazai tanácsadó szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke Nagy Gergely annyit közölt: előzetesen nem tudtak a palotaromokkal kapcsolatos döntésről. Igaz – tette hozzá – erről hivatalosan nem is kellett volna tudniuk, mert ez a döntés egyedül a kormány hatáskörébe tartozik. Mint ismert, a Hajógyári-sziget déli részén épült fel a II-III. század körül az akkori felső-Pannónia provincia helytartói palotája. A Hadrianus-palotaként elhíresült óriási épület romjait az ötvenes években tárták fel, majd visszatemették. Jelenleg egy golfpálya alatt, 1,5-2 méter mélyen vannak a palota romjai. Korábban már köröztek ingatlancápák a sziget körül, a Gyurcsány-érában például „Álomsziget” néven izraeli befektetők vették meg a területet és kaszinókomplexumot hoztak volna ott létre. 2014-ben az állam 4 milliárd forintért visszaszerezte a területet, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez került. A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy rekonstruálják a Hadrianus-palotát, a volt hajógyári épületeket pedig kulturális, közösségi hasznosításba vonják. Az akkori tervek szerint 2018-ra kellett volna végezni a Hadrianus-palota rekonstrukciójával. 2016-ban kormánydöntés született arról: a Hajógyári-szigetet is javasolják a Duna mentén, 1500 kilométer hosszú, 98 helyszínt magába foglaló Római birodalom határai nevű projekten belül UNESCO védettségre. A pályázatnak külön miniszteri biztosa is lett Visy Zsolt régészprofesszor személyében. (Az ügyben a régészprofesszort is megkerestük, hétfő estig nem reagált levelünkre.) Noha a kormány 2018-ban még eltökéltnek tűnt, az örökségvédelmi beruházások csak nem kezdődtek el, és az MNV tavaly nyilvános bérleti pályázatot hirdetett a Hajógyári-szigeten lévő helységek bérletére, köztük a Hadrianus-palotát rejtő 3 hektáros parcellára. A műemléki védettségű parcellára végül nem jelentkezett senki. Több más szigeti ingatlan bérletét egyedüli pályázóként a területen régóta üzemelő Marina Operátor Szolgáltató Kft. szerezte meg.

Hűbérúri privilégiumok

Nagy értékű budapesti belvárosi székházakat vásárolt fel tavaly a kormány, a világörökségi védettségre hivatkozva, s az elővásárlási jogával élve. Csak a fővárosban nyolcvanezer ingatlanra jegyeztették be ezt a korlátozást, s sokan ma is attól tartanak, hogy ezek közül bármelyikre ráteheti a kezét a hatalom, ha a NER valamely lovagjának megtetszik az ingatlan. Az állam már több esetben gyakorolta is ezt a jogát: így vásárolták meg a Malév-székházat, amelynek vételára 8,2 millió euró, azaz több mint 2,5 milliárd forint volt, majd később az Andrássy út 70. alatti irodaház, a korábbi Lukács cukrászda épülete esetében éltek az általuk életre hívott privilégiummal. Tokaj-hegyalján is nagy riadalmat keltett, hogy a világörökségi helyszíneken lévő pincékre bejegyezették ezt az elidegenítési korlátozást, sokan úgy értelmezték a határozatot, hogy „megkezdődött a rekvirálás”. A kormány mindeközben hivatalosan azt kommunikálja, hogy az intézkedés a világörökségi területek összképének megőrzésére szolgál, s egyik célja a külföldiek ingatlanszerzésének megakadályozása. Az elővásárlási jog szerint, ha az ingatlanért az állam megadja azt az összeget, amit egy harmadik személy felkínál, akkor az ingatlant az államnak kell eladni. - Doros Judit