Ki viszi tovább a letelepedési bizniszt?

Ma is több a kérdőjel, mint az egyenes válasz, hogy miért is kell Magyarországnak letelepedési kötvényekkel pénzt szerezni az államadósság finanszírozására. Mint ahogy nehezen érthető az is, miért is szeretett bele Rogán Antal, eddigi Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság leköszönő elnöke, az offshore cégek üzleti világába. Az viszont világos: míg néhány cég nagyon jól jár, az állam veszít az ügyleten. A befektetőknek viszont valószínűleg még ilyen áron is megéri, hogy Magyarországon letelepedési jogot, és ezzel együtt szabad mozgást szerezzenek a schengeni övezetben. Kérdés, hogy szálakat eddig egy kézben tartó Rogán propagandaminiszterré való kinevezésével mi lesz a letelepedési kötvény biznisszel?

Amióta létezik a magyar letelepedési kötvény próbálják megfejteni a titkát. Különösen az ellenzéki képviselők és újságírók igyekeznek nyomára jutni, mégis kinek az érdeke, hogy ilyen kötvényforma létezzen Magyarországon, és ilyen módon üzleteljenek vele. Hiába, a titok titok maradt. A születésének körülményei teljességgel beleillenek abba a formába, ahogyan a Fidesz intézi a törvényhozást. Hirtelen jött ötlet, gyors tervezetkészítés, benyújtás és bizottsági vita után mire felocsúdnának az ellenzéki képviselők, a parlamenti többség már törvényt is faragott belőle. Így gründolta össze Rogán Antal is 2012 őszén a hivatalosan "a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény" módosítását. Ezt követően fél év sem kellett hozzá és máris beindult az üzlet, megjelentek az első befektetők és velük az újabb kérdőjelek.

Rogán ugyanis nemcsak a törvénymódosítást vitte végig, de úgy tűnt saját magának csinál "üzletet". Már akkor is a parlament gazdasági és informatikai bizottságát vezette, s a törvényben benne foglaltatott, hogy ez a bizottság jogosult kiadni az engedélyeket azoknak a cégeknek, amelyek külföldön árulhatják a speciális államkötvényeket, speciális körülmények között. A bizottság elnökeként Rogán az új intézményt érő minden támadást elhárított - pedig havi rendszerességgel merültek fel megválaszolásra váró kérdések, különösen a közvetítő cégeknek kiadott engedélyek miatt.

Ugyanis egy kivétellel valamennyi kötvényértékesítésre feljogosított vállalkozás valamilyen mértékben adóparadicsomként nyilvántartott helyen volt bejegyezve, azaz offshore cégek voltak. (Lásd táblázatunkat.) A magyar törvények szerint az állam csak ismert tulajdonosi hátterű cégekkel üzletelhet, amire a Fidesz válasza az volt, hogy magánszemélyekig lebontva ismert, hogy kik a cégek tulajdonosai, tehát nem offshore vállalkozásokra bízták a kényes műveletet.

Elsőként egy Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás, a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) kapott engedélyt letelepedési államkötvény értékesítésére, felségterületük Kína és Vietnam lett. A legjobban jövedelmező területen árusító céget pedig épp Rogán ajánlotta, azt mondta, hogy a tulajdonosok „komoly emberek”, „jegyzett üzletemberek” és „életrajzuk impozáns”. Így Rogánt „nagyon megnyugtatták a nevek” mikor ellenőrizte a tulajdonosokat - írta az Index a bizottsági jegyzőkönyvek alapján. (Az egyik név ebben a kínai cégben az a Boros Attila, aki a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt 2000-től annak 2004-es csődjééig.) A HSSDF beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2014 végéig összesen 2213 letelepedési államkötvényt értékesített, ebből a HSSDF 1924 letelepedési államkötvényt adott el Kínában. 2014-ben különösen jó év volt, az ÁKK által értékesített 1783 kötvényből a HSSDF 1509 kötvényt hozott - közölte a cég az év végén közleményében.

Sem ennek, sem a többi, ciprusi, máltai, liechtensteini és szingapúri bejegyzésű cégnek sem kell tartania konkurenciától, ugyanis kizárólagosságot kapnak egy-egy ország, vagy országcsoport területére, ezt a törvény is garantálja. (Az egyetlen kötvényforgalmazásból kizárt cégnek éppen azért mondtak fel - az indoklás szerint - mert kínai területen akart terjeszkedni.)

A kormány jelenlegi menekültellenes propagandái közepette, különösen érdekes, hogy a gazdasági bevándorlók előtt, ha van pénzük, szabad az út. A múlt év végéig 250 ezer euró értékű kötvény jegyzéséért - idén ez 300 ezerre nőtt -, automatikusan tartózkodási engedélyt szerez a befektető. És nemcsak ő, hanem hozzátartozói is. Ez év augusztusáig program indulása óta 2863 külföldi vásárolt ilyen államkötvényt. Ennek értéke mintegy 742 millió euró, azaz 230 milliárd forint volt. A Népszabadság információi szerint szeptember 21-éig ezen úton 7273-an jutottak tartózkodási engedélyhez. A kötvények félévnyi birtoklásával a befektetők már akár le is telepedhetnek Magyarországon, erre 780 kötvénytulajdonosnak és 1280 hozzátartozójának nyílt eddig lehetősége. Az eladási "statisztika" szerint a legtöbben kínaiak, de irániak, pakisztániak, szíriaiak, irakiak és afgánok is vettek már a kötvényekből.

Kötvény-matematika

A letelepedési kötvények névértéke tavaly 250 ezer euró volt, idén ez 300 ezerre emelkedett. A befektető csak közvetítőcégen keresztül vásárolhatja, a kötvényt így a ez utóbbi jegyzi diszkont áron az Államadósság Kezelő Központnál, azaz a 300 ezer helyett 271 ezer euróért jut az értékpapírhoz. A közvetítő viszont teljes áron adja tovább a befektetőnek, így a különbség a cég haszna. A kötvényvásárlónak az állam öt év múlva teljes áron vásárolja vissza a befektetését. A Magyarországon letelepedni kívánó külföldi emellett közvetítői jutalékot is fizet a vállalkozásnak, ami 40-60 ezer euró között lehet helyszíntől függően. A cég bevétele kötvényenként így 24-26 millió forintot is elérhet.

2013 nyarától mostanáig mintegy 230 milliárd forint értékben jegyeztek letelepedési kötvényt, amit a diszkonttal csökkentve valamivel több mint 204 milliárd forint bevételt jelentett a költségvetésnek. Az indulás óta a diszkontérték, valamint az adminisztrációs jutalék több mint 60 milliárd forintot hozott a közvetítőcégek konyhájára. A legtöbbet a HSSDF kaszálta, miközben úgy számolhatjuk, hogy az állam az öt évre kölcsön kapott pénzre évi 2,5 százalékos kamatot fizet. Szakértők szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyzetben a piacról ennél akár olcsóbban is finanszírozhatná magát a magyar állam.

A Rogánnak különösen kedves HSSDF újított, megállapodott egy pénzintézettel, amelyik finanszírozza a kispénzűek kötvényvásárlását, így várhatóan megugrik az érdeklődés, mert tulajdonképpen csak a nem éppen olcsó, bankköltséggel drágított jutalékokat kell finanszírozni.

A speciális kötvénypiac vonzza az ügyvédeket is. Furcsa mód itt is találni Rogán-szálat. A Figyelő több forrásból is megerősített információja szerint a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore hátterű cégek leginkább Kosik Kristóf ügyvédi irodáján keresztül intézik a letelepedési programra jelentkezők adminisztratív ügyeit. A lap szerint egy-egy ilyen ügyintézéssel az iroda 5000 euró körüli összeget keres.

Egyes fideszes politikusokkal vállaltan jó viszonyt ápoló Kosik Kristóf neve nem először merül fel a sajtóban. Ügyvédi irodája a parlament honlapja szerint dolgozott a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának, Kosik képviselte a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelőt az atlatszo.hu-val szemben, Habony Árpád jogi képviselőjeként is ő nyilatkozott, és jelenleg is szerződésben áll a Fidesz-frakcióval.

Kosikon kívül más is ajánlja magát, hogy intézi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál a kötvényekkel kapcsolatos jogi ügyeket. Van amelyik olyan banki, finanszírozási hátteret dolgozott ki már Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy az államkötvényt egy bank diszkont áron megvásárolja a kötvényt és az ügyfél a teljes összeget azonnal felhasználhatja.

A technikai részletek azonban nem feledtetik az alapvető kérdést, kinek miért jó, hogy létezik a letelepedési kötvény. A összegzésből az derül ki, mindenki nyer az ügyön, kivéve az állam.

Vita a érkeztető pecsétek körül

Parázs vita kerekedett a Magyar Nemzet és a Fidesz között abból, hogy a a lap információi szerint két lichtensteini cég kötvényforgalmazói kérelmét az érkeztető pecsét szerint hamarabb iktatták, mint az ugyan azon a lapon szereplő engedélyező hatóság dátuma. Ráadásul az iktatási szám is az eredeti az ominózus dokumentumon, ami megkérdőjelezi a Fidesz védekezését, hogy hiánypótlás történt. Ugyanis más cégek esetében, akik szintén pótoltak hiányzó iratokat, az ikatatószám módosult. A különbség csak négy nap, de az Együtt ebből is messzemenő következtetéseket vont le és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett okirathamisítás miatt.

A lap iratbetekintés során bukkant azokra a dokumentumokra, amelyeken eltérő dátumok voltak feltüntetve. Két, Liechtensteinben bejegyzett, közvetítő vállalkozás esetében azt tapasztalták, hogy a hercegség igazságügyi hivatala által kiadott igazoláson – a dátumbélyegzők szerint – négy nappal későbbi időpont volt feltüntetve, mint ahogy az a magyar gazdasági bizottsághoz beérkezett volna. Nagy kérdés, hogyan érkezhetett be a gazdasági bizottsághoz 2013. május 23-án az az igazolás, amit a liechtensteini hatóság csak május 27-én adott ki a VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd. cégeknek.

Kötvényforgalmazó cégek

Hungary State Special Debt Fund (89 Nexus Way, Camana Bay, Grand Cayman KY1-9007) KNK, Vietnam KNK, Vietnam, Magyarország

Discus Holdings Ltd (236, St. Paul Street, Valletta, VLT1215, Málta) Dél-afrikai Köztársaság, Indonéz Köztársaság, Kenyai Köztársaság, Nigériai Szövetségi Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság, Indonéz Köztársaság, Kenyai Köztársaság, Nigériai Szövetségi Köztársaság, Magyarország

Amerikai Egyesült Államok, Kazah Köztársaság, Thaiföldi Királyság Amerikai Egyesült Államok, Kazah Köztársaság, Thaiföldi Királyság, Magyarország

Azerbajdzsáni Köztársaság, Török Köztársaság Azerbajdzsáni Köztársaság Török Köztársaság Osztrák Köztársaság Magyarország

Innozone Holdings Limited (195 Arch. Makariou III Avenue, Cy-3030 Limassol, Cyprus) Indiai Köztársaság Ciprusi Köztársaság, Indiai Köztársaság, Magyarország

Ciprusi Köztársaság területén regisztrált gazdasági társaságok többségi tulajdonosai Magyarország

Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. (1068 Budapest, Székely Mihály u. 8.) Egyesült Arab Emirátusok Egyesült Arab Emirátusok, Magyarország

Afgán Iszlám Állam, Pakisztáni Iszlám Köztársaság Afgán Iszlám Állam, Pakisztáni Iszlám Köztársaság, Máltai Köztársaság, Magyarország

Afgán Iszlám Állam területén, Pakisztáni Iszlám Köztársaság területén, Máltai Köztársaság területén és az Egyesült Arab Emirátusokban regisztrált gazdasági társaságok többségi tulajdonosai Magyarország

VolDan Investments Limited (Schaan) Orosz Föderáció, Ukrajna. Türkmenisztán, Grúz Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Üzbegisztáni Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina Orosz Föderáció, Ukrajna. Türkmenisztán, Grúz Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Üzbegisztáni Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Románia, Magyarország

EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd (28C Stanley Street Singapore) Szingapúri Köztársaság Szingapúri Köztársaság, Magyarország

S&Z program Limited (Schaan) - engedélyük azóta visszavonva Egyiptomi Arab Köztársaság, Marokkói Királyság, Tunéziai Köztársaság, Algériai Népi Demokratikus Köztársaság, Jemeni Köztársaság, Ománi Szultánság, Iráni Iszlám Köztársaság, Katar, Kuvait, Libanoni Köztársaság, Iraki Köztársaság, Szaúd-Arábiai Királyság, Szíriai Arab Köztársaság, Líbia, Jordán Hasemita Királyság, Bahreini Királyság Egyiptomi Arab Köztársaság, Marokkói Királyság, Tunéziai Köztársaság, Algériai Népi Demokratikus Köztársaság, Jemeni Köztársaság, Ománi Szultánság, Iráni Iszlám Köztársaság, Katar, Kuvait, Libanoni Köztársaság, Iraki Köztársaság, Szaúd-Arábiai Királyság, Szíriai Arab Köztársaság, Líbia, Jordán Hasemita Királyság, Bahreini Királyság, Egyesült Királyság, Svájc, Magyarország Forrás: ÁKK)