Nem kell mindig cáfolni Orbán Viktort! – Ha a putyini rendszer bukása se garantálja a háború végét, akkor hogyan lehetne békésen ukrán-orosz béke?

Ha például a miniszterelnök úgy látja, hogy békét kell teremteni az orosz–ukrán konfliktusban, minek rögtön ágálva fortyogni, hogy ahhoz a harcoló felek szándéka kell, egy háborút indító nagyhatalmat nem lehet megfékezni, jobb belátásra téríteni kijózanító katonai ellencsapás nélkül. Illik legalább fontolóra venni ezt az elképzelést, mert hát jobb, ha az emberek élnek, mint ha tömegével temetni kell őket.

Nem lesz itt új világrend, csak kín és katasztrófa – A szív orosz csücskének józan fájdalmai

Meglepőnek, sőt megdöbbentőnek tűnhet, hogy a magyarok viszonylag magas arányban nem egyértelműen Oroszországot hibáztatják az ukrajnai háborúért. Egy ez év februári felmérés szerint (Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft.) a felnőtt lakosság 49 százaléka teszi felelőssé a tragédiáért Putyin rendszerét, valamivel alacsonyabb, 40 százalékos arányt mutat az IDEA Intézet májusi kutatása. A megkérdezettek fele Ukrajnát, a Nyugatot, de leginkább mind a két szemben álló felet vádolja. Mi osztja meg ennyire az embereket? 

Ukrán nacionalista múlt: hősök vagy bűnösök?

Ukrajna nemcsak napjainkban, hanem történelme során is többször vált véres övezetté. A soknemzetiségű, egymástól eltérő fejlettségű részekből álló ország területét csupán a múlt században is többször szétszaggatták a vetélkedő nagyhatalmak, és sok millióan haltak erőszakos halált. Gyóni Gábor és Mezei Bálint történészeket, az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének oktatóit az ukrán félmúlt drámai történéseiről kérdeztük, akik közös válaszokban véleményezték a mai, nem egyszer szélsőséges nacionalizmusba hajló ukrán emlékezetpolitika indítékait is.