Új generáció tanulja, hogyan pörögjön, hogy ne szédüljön el

A szúfi dervisek az iszlám követőinek vallják magukat, misztikus jellegű irányzatokként az iszlám ezoterikus igazságát hirdetik. Korábban a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaként éltek, bár az iszlám elutasítja a szerzetesi életet. Sok hívő ezen az úton, Isten közvetlen, személyes megtapasztalása által próbál rálelni az ő szeretetére. Napjainkban a szúfizmus újra népszerű, elsősorban a nyugati, diaszpórában élő muszlim fiatalság körében. Nem csak a látványos külsőségei miatt vonzó, hanem azért is, mert sokan az iszlám misztikus formáinak felfedezésével és átélésével kívánják erősíteni elveszettnek hitt identitásukat. A damaszkuszi Kharrat családban generációról generációra száll a szufizmus, már gyermekkorban elkezdik elsajátítani a hagyományt.

Kerengők – Ősbemutató az Átriumban

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatják be az Átrium Film-Színházban - Szabó Borbála: Kerengők című két felvonásos darabját. A kortárs színmű Vörösmarty Mihály 1830-ban írt drámai költeménye - Csongor és Tünde - nyomán született. A modern átirat is arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy milyen utat kell bejárnia egy férfinak, illetve nőnek, hogy rátaláljon az élet értelmére/a szerelemre. A 21. századi tündérmese címszereplői: Feczesin Kristóf és Prohászka Fanni, Mirígy megformálója Börcsök Enikő. 

  • Reflektor
  • Visszhang
  • Szép Szó
  • Vélemény
  • Népszava-videó
  • Belföld - Archív
  • Gazdaság - Archív
  • Külföld - Archív
  • Kultúra - Archív
  • Fotógaléria - Archív
  • Nyitott mondat - Archív
  • Sport - Archív
  • Mozaik - Archív
  • Napi Visszhang - Archív