Jó embert keresünk, fesztiválon a helyünk: összművészeti világjobbítás gyalogszerrel és rétszagban

Ahogy egy család, egy cég vagy bármilyen közösség teszi, úgy egy országnak is a kooperációra volna érdemes építenie, egyéb (elvileg kézenfekvő) kohéziós tényezők mellett. Már a gondolattól is fényévekre járunk, mi magyarok. A legkiválóbb terep az együttműködés-gyakorlatra bármely összművészeti fesztivál. Kapolcs, Ördögkatlan, vagy a számos kistestvér.

Maradt még egy hely Magyarországon, ahol nem lehet összeveszni

Egy fesztivált, ahogy egy tájegységet vagy egy falut, de lényegében minden mást a kultúra képes magasban tartani. A tárgykultúra, a kritikakultúra, a gyógynövénykultúra, az emlékezetkultúra, a beszédkultúra, az egymás-mellett-élés-kultúra, és megannyi más. A turnézó művészek által közvetített mégoly minőségi, ám másnap tovaálló értékek sem lendítenek sokat egy térségen. Kapolcs és szomszédos falvainak virágzása számunkra ebben ragadható meg. Van kultúrája, ami emelhető. A Művészetek Völgyében is, amely harminckettedszer tette próbára tízezrekben az emberséget, a közösséget, a szépséget. És nem vizsgázott rosszul. Ha a Völgy megint túlcsordulna, és sajnálatosan elsoundosodna, a visszalépés után is maradna valami. Lényegében minden.

Nézőcsúcs a Művészetek Völgyében

Kortárs vizsga a Völgyben

  • Reflektor
  • Visszhang
  • Szép Szó
  • Vélemény
  • Népszava-videó
  • Belföld - Archív
  • Gazdaság - Archív
  • Külföld - Archív
  • Kultúra - Archív
  • Fotógaléria - Archív
  • Nyitott mondat - Archív
  • Sport - Archív
  • Mozaik - Archív
  • Napi Visszhang - Archív