Fél év alatt közel 1500 egyetemista fordult dietetikushoz

Publikálás dátuma
2013.10.08. 19:35

 Három hazai egyetemen indult el márciustól a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének térítésmentes, szakmai programja, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak, amely az energia-egyensúlyon alapuló, egészséges táplálkozást és életmódot hivatott népszerűsíteni a hallgatók között.

 A program dietetikus szakemberek egyetemi előadásaiból, ingyenes, személyes szaktanácsadásból és gyors állapotfelmérésből áll. Márciustól közel 1500 egyetemista vette igénybe a tanácsadást. Legtöbbjük (64%) szerencsére nem a fogyókúrákról és a csodadiétákról, hanem az egészséges táplálkozásról szeretett volna többet megtudni a dietetikustól.    

 

A testtömeg megtartásának az alapja az energia-egyensúly, vagyis az ételekkel, italokkal elfogyasztott és a mozgással felhasznált energia-mennyiség közötti harmónia. Fontos, hogy ennek a jelentősége beépüljön a fiatalok szemléletébe, mert az életmód és a táplálkozási szokások jórészt gyerek- és fiatal felnőttkorban alakulnak ki. Ezért döntött úgy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), hogy tavasszal átfogó szakmai programmal keres fel három hazai egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumát és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karát. Az előadások és a tanácsadások azonban bármely más szakos hallgatók előtt is nyitva álltak. A három éves projekt végére kb. 4500 egyetemista étkezési szokásairól és tápláltsági állapotáról állnak majd rendelkezésre adatok, amelyek feltehetően kortársaik egészségi állapotáról és táplálkozási szokásairól is képet adnak majd.

     

A márciusban indult E3 – Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak projekt keretében eddig 1406 egyetemista keresett fel dietetikus szakembert és vett igénybe térítésmentes szaktanácsadást. A fő motivációjuk az volt, hogy az egészséges táplálkozásról tudjanak meg minél több, használható információt.  64%-uk ezért kereste fel a szakembereket. A tanácsadások keretében elvégzett, gyors szűrésekből kiderült, hogy szerencsére legtöbbjüknek még nincs szüksége fogyókúrára, hiszen az átlag testtömeg-indexük a normál tartományba tartozó 22,8 volt. Így az egyetemista korosztály számára egyértelműen az energia-egyensúly fontosságának felismerése a legfontosabb, vagyis az, hogy hosszú távon úgy tudják megelőzni az elhízást, ha táplálkozásukban és életmódjukban figyelemmel vannak a bevitt és elégetett kalóriák egyensúlyára.

 

Az is kiderült az egyetemista korosztály táplálkozási szokásainak feltérképezéséből, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás alacsony a körükben. Noha az energia-egyensúly fenntartásához is létszükséglet lenne ezek fogyasztása, több mint 2% egyáltalán nem eszik zöldséget, gyümölcsöt, 30%-uk pedig naponta csak egyszer.

Pozitívum, hogy a hazai felnőtt lakossághoz képest az E3 programban részt vett egyetemisták többet sportolnak. Rendszeresen sportol 43%-uk, míg a felnőtt lakosságnak csak 23%-a. Közel 10%-uk viszont már egyetemistaként sem mozog semmit.

A hallgatók fele (47,3%) naponta 1-2 liter folyadékot iszik meg, 28% pedig 2-3 liter közti mennyiséget. A javasolt mennyiség legalább 2 liter lenne. A kapott eredmények alapján tehát a folyadékpótlás területén van még mit tenni.

A dohányzás terén viszonylag jó a helyzet, a hallgatók 70%-a nem dohányos, 20%-uk alkalmi, 10% viszont rendszeres cigarettázó. A Coca-Cola Alapítványtól nyert pályázati pénzből megvalósuló, öt szemeszterre tervezett E3 program természetesen az idei tanévben is folytatódik. A három éves időszak alatt az MDOSZ szakértői 40-50 előadást és több mint 600 szaktanácsadást kínálnak a diákoknak. Az idei szemeszter előadásaira és tanácsadásaira az MDOSZ honlapján (www.mdosz.hu) lehet bejelentkezni és időpontot kérni.

Szerző

Ne irigykedjünk: többet, de rosszabbat esznek a cseh atyafiak

Nem élnek és nem táplálkoznak ma egészségesebben a csehek, mint az 1989 előtti szocializmus idején, holott a feltételek ehhez adottak. Az emberek döntő része több, de általában gyengébb minőségű élelmiszert fogyaszt, mint korábban - derült ki egy széleskörű összehasonlításból, amelyet a cseh statisztikai hivatal készített.

 "A statisztikusok meglepő adatai azt mutatják, hogy a csehek étlapja negyedszázaddal ezelőtt a hiánygazdaság korában több tekintetben jobb volt, mint a mai túltelített szupermarketek idején" - írja a Lidové Noviny című konzervatív prágai napilap a statisztika ismeretében.

    Bár az üzletek az 1989-es rendszerváltás után megteltek élelmiszerrel, a bársonyos forradalom a csehek táplálkozási szokásaiban nem hozott változást. "Ha megnézzük az egyes élelmiszerek fogyasztási adatait, nem állíthatjuk, hogy a csehek ma jobban és egészségesebben táplálkoznának" - mutatott rá Miroslav Koberna, a cseh Élelmiszer Kamara vezetőségi tagja.
    Az 1989 előtti, illetve utáni adatok beszédesek. A totalitárius rendszer utolsó évében egy cseh állampolgárra 97,4 kg hús (49,9 disznóhús, 30 kg marhahús), 94,1 liter tej, 9,4 kg vaj és 7,4 kg sajt elfogyasztása jutott. Az ember elfogyasztott még 82 kg burgonyát, 56 kg kenyeret, 68 kg friss zöldséget és 70 kg gyümölcsöt. Megivott 151 liter sört, 13 liter bort és 46 liter frissítőt. Megfőzött 1,94 kg kávét, amihez 1776 cigarettát szívott el.
    Negyedszázad elteltével a húsfogyasztás 20 százalékkal csökkent. Különösen a marhahúsfogyasztás visszaesése 9,1 kg-ra aggályos, mert az a szervezet számára rendkívül fontos anyagokat tartalmaz. Ugyanakkor a csirkehúsfogyasztás megduplázódott. Tekintettel a behozott csirkehús többségének minőségére, ez aligha minősíthető sikernek. A sajtfogyasztás 40 százalékkal nőt, de tejből 25 százalékkal kevesebbet isznak az emberek. Csökkent a kenyérfogyasztás, de megduplázódott a tésztafélék fogyasztása.

    "A legnagyobb problémát az okozza, hogy ma az élelmiszerekbe különféle adalékokat, kiegészítőket raknak, ami korábban nem létezett, ugyanakkor az élelmiszerek általános minőségének a színvonala is visszaesett" - állítja Koberna a lapban. Hozzátette: ez nagymértékben az élelmiszerboltok árpolitikájának is a következménye, mert előnyben részesítik az olcsó, de gyenge minőségű árut, és az emberek sajnos vevők erre.
    Az 1989 előtti, illetve mai élelmiszerek minőségéről hosszú évek óta folyik a vita. Arról, hogy ma összehasonlíthatatlanul nagyobb a választék, nincs vita. Ami azonban a minőséget illeti, ott többnyire a régi rendszer oldalára billennek a szakértők nézetei. "Ha van valami, amiben 1989 után csalódtam, akkor az az élelmiszerek minősége" - nyilatkozta a lapnak Ludek Pouzar prágai szakács. "Valamikor sorba kellett állni mindenért, de a hús akkor hús volt. Ugyancsak tény, hogy a vendéglőkben, konyhákban messziről sem főztek olyan sok mindent félkész termékekből, mint ma" - fejtette ki.
    "Ma nagy divat a biogyümölcs, a biozöldség, de a kommunisták alatt szinte minden bio volt, mert vegyszereket ebben az ágazatban csak nagyon elvétve használtak" - jelentette ki Petr Fort élelmezési szakértő. Ezt a véleményt többen vitatják, s rámutatnak, hogy a szövetkezetekben azért elég masszív volt a vegyszerek használata. A külföldi behozatal minimális volt, s a minőséget már a gyártóknál, termelőknél ellenőrizték, nem pedig utólag az üzletekben.
    Fort szerint tudni kell azt is, hogy korábban a gyümölcs és a zöldség nagy részét a kistermelők és a családi, háztartási gazdaságok állították elő, tehát személyes érdekük volt a jó minőség. Ugyanez volt a helyzet a hússal is, hiszen a háziállatok nevelése vidéken mindenütt el volt terjedve, míg ma kiveszőfélben van. "Az alma ugyan nem volt olyan szép és formás, mint ma, de bio volt" - hangoztatta Fort.

    Ami az alkoholt illeti, ma többet isznak a csehek, mint korábban, és megváltozott az italok struktúrája is. Míg 1989-ben egy cseh állampolgárra átlagban 8,2 liter tiszta szesz jutott, addig ma ez meghaladja a tíz litert. A sörfogyasztás mérsékelten csökkent, de a borfogyasztás 30 százalékkal emelkedett. Korábban a csehek többnyire a vendéglőkben ittak, ma egyre inkább otthonukban. Szakértők szerint ennek egyik negatív következménye, hogy nagyon megnőtt az alkoholfüggő nők száma. Szerintük ez azonban az életmódváltozásnak is következménye.
    Nagyon meglepőek a dohányzási adatok. 1989 előtt, amikor szinte mindenütt lehetett dohányozni, egy személyre 1776 elszívott cigaretta jutott. Ma, amikor nyilvános helyen szinte sehol sem lehet rágyújtani, ez a szám meghaladja a 2000-t. Ehhez a fiatalok körében a kábítószer fogyasztás is hozzájárul, ami korábban szinte ismeretlen volt.

Bicikliseket is várnak a mellrák ellenes sétára

Publikálás dátuma
2013.10.08. 00:23
Fotó: thinkstockphotos
A bicikliseket is várják október 13-án a mellrák ellenes sétára Budapesten, a résztvevők a Lánchídon át teszik meg a két kilométeres távot.

A résztvevők a Magyar Telekom Székház elől indulnak, majd a Lánchídon áthaladva érkeznek meg a Vörösmarty térre. Itt tanácsadások és zenés műsor várja a közönséget: fellép mások mellett Odett, Király Martina és Szűcs Gabi - közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég pénteken az MTI-vel.

    Magyarországon az Egészség Hídja Összefogás Egyesület 2002 óta minden évben megrendezi az immár hagyománnyá vált hídsétát azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a mellrák veszélyeire és a szűrés fontosságára.
    Az idei kampány az összefogás személyesebb vetületét is középpontba helyezi, hiszen a megelőzésben és a gyógyulás időszakában is komoly szerepe van a hozzátartozók és barátok gondoskodásának. Míg korábban főleg a veszélyeztetett korosztály vett részt a sétán, idén a családtagokat, partnereket is várják a szervezők.
    A kampány fővédnöke Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkára.