Rejtélyes túszejtés Líbiában

Rejtelmes túszejtő akció főszereplője volt Ali Zeidan líbiai miniszterelnök, akit néhány óra múltán elengedtek el fegyveresek. Az akció számos kérdést vet fel. Elsősorban azt, hogy a rendőrség és a hadsereg alá rendelt fegyveres csoportok mennyire váltak az államhatalom megbízható szövetségeseivé, s egyáltalán, a kormányzat mennyire ura a belpolitikai helyzetnek.

A túszejtésért a magát Forradalmi Műveleti Központnak nevező szervezet vállalata a felelősséget. A miniszterelnök elrablásának és elengedésének körülményei meglehetősen sejtelmesek. Hivatalos közlések szerint a kormányfőt helyi idő szerint hajnali négy órakor rabolták el a tripoli Corinthia szállóból. A hotel a főváros legjobban őrzött részén, az úgynevezett zöld zónában található. A szálloda pedig különösképpen biztonságosnak számít. Ezért már a túszejtésekor híre ment, hogy az akciót egy a rendőrség keretein belül működő fegyveres csoport hajtotta végre, melynek legfőbb feladata éppen a rend fenntartása lenne a fővárosban.

A túszejtés hírét megdöbbenéssel fogadta a világ egy sor politikusa. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és William Hague brit külügyminiszter a kormányfő azonnali elengedését követelte. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár elítélte a milicisták akcióját. Mint fogalmazott, az eset "fel kell, hogy ébressze a líbiai társadalmat".

Kiszámíthatatlan belpolitikai helyzet

Az 1950-ben született Zeidan Líbia első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke. Egy éve foglalta el hivatalát. Az egykori ellenzéki Moamer el-Kadhafi forradalmi vezető uralma idején száműzetésben élt Irakban, illetve Németországban. Kormányfőként legfőbb prioritásaként az új líbiai hadsereg felállítását jelölte meg. Ez a folyamat azonban rendkívül lassan halad. Hétfőn több tucatnyi katona foglalta el a kormányfői hivatalt, s bérük kifizetését követelték. Az ország megosztott. Sok régióban ma sincs béke. A kabinet ugyan megpróbált közvetítőként fellépni az egyes fegyveres csoportok között, de addig nincs esély a stabilitásra, amíg az egyes milíciák be nem szolgáltatják fegyvereiket.

Délután fél 2-kor aztán újabb fordulat történt. A líbiai televízió azt jelentette, kiszabadult a kormányfő "egykori forradalmárok segítségével". Zeidan sértetlen maradt. Valószínűleg sem elfogásakor, sem kiszabadulásakor nem dördült el egyetlen lövés sem. Az al-Arabija televízió felvételén szokásos öltönye helyett egy szürke ruhában volt látható, sokan fogták közre. Első, a Twitteren megjelent állásfoglalásában nyugalomra intett, s azt közölte, nem hajlandó lemondani. "Ha az volt a cél, hogy távozzak a kormányfői székből, azt üzenem, ebből semmi sem lesz" - fejtette ki. Szerinte országa "jó úton halad".

Az akció kapcsán számos kérdés nem tisztázott. Több jel arra utal, hogy a belügyminisztérium tudott a milicisták terveiről, hiszen a kormányzat közlése szerint Zeidant a belügy épületében tartották fogva. A tárca bűnüldözési részlegének szóvivője pedig azt közölte, a kormányfőt nem túszul ejtették, hanem őrizetbe vették. A lázadók szintén azt állították, hogy a miniszterelnök letartóztatását az ügyészség rendelte el. Az igazságügyi minisztérium azonban cáfolta ezt.

Egybehangzó közlések szerint Zeidant bosszúból fogták el amiatt, mert múlt szombaton az ő hallgatólagos beleegyezésével tartóztatták le, majd hurcolták el Líbiából amerikai kommandósok az al-Kaida egyik helyi vezetőjét, Abu Anasz al-Libit. A férfit a Földközi-tengeren egy hajón tartják fogva. A líbiai terroristának is szerepe volt az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen 1998-ban elkövetett véres merénylet kiterveléséhez és végrehajtásához. A fegyveres csoport azt közölte, azután határozták döntöttek a miniszterelnök elfogása mellett, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter megerősítette, a tripoli kormány tudott az al-Libivel szembeni akcióról. Több milicista is felháborodását fejezte ki annak kapcsán, hogy "idegen hatalmak" ellenállás nélkül hurcolhatnak el embereket a líbiai fővárosból. A bizonytalanság nyomán Nagy-Britannia felfüggesztette tripoli nagykövetségének működését.