Tesztelte módszereit a Fidesz

Büntetőeljárást is kezdeményez a baloldali ellenzék a vasárnapi, törvénysértés miatt megismételtetett bajai önkormányzati választáson történt újabb jogsértések miatt. Bár a Fidesz jelöltje nyert az időközi referendumon, már aznap megállapították a kormánypárt újabb vétségét, ezen felül felmerült a szavazók szervezett utaztatásának és megvesztegetésének gyanúja is. A most tapasztalt módszerek egy része 2014-től már legális lesz.

Beadványokkal fordul a hivatalos szervekhez a múlt vasárnapi bajai időközi önkormányzati választáson tapasztalt többszörös jogsértés, illetve azok gyanúja miatt az MSZP-t, az Együtt-PM-et, és a Demokratikus Koalíciót (DK) tömörítő jelölőszervezet - jelentették be a parlamentben a demokratikus ellenzéki pártok képviselői, az MSZP-s Harangozó Tamás és az Együtt-PM nevében Karácsony Gergely. Mint megírtuk, a bajai 3-as választókörzet 32-es szavazókörében a Fidesz-KDNP jelöltje, a biztonsági őrként dolgozó Kovács Csaba nyerte a megismételt képviselőválasztást a baloldali ellenzék közös jelöltje, Teket Melinda előtt. A szeptember 22.-i - szintén jobboldali győzelemmel járó - voksolást azért kellett újra megtartani, mert a Kecskeméti Törvényszék döntése szerint a választás napján szervezetten utaztatták a szavazókat, amellyel kampánycsendsértést valósítottak meg.

Csakhogy ennek alapján a vasárnapi voksolást is meg lehetne ismételni, mivel az Összefogás Párt nevében - amely egyébként nem indított jelöltet a választáson - a volt monoki polgármester, Szepessy Zsolt "nemzeti gulyásfőzést" tartott a szavazókör közvetlen közelében, amelyet a helyi választási bizottság kampánycsendsértésnek nyilvánított. Emellett több gyanús esemény is történt a körzetben. Felmerült például, hogy a választókat ismét szervezetten utaztatták a szavazókörbe. Továbbá elterjedt annak a híre is, hogy egyes szavazóknak kamerás mobiltelefont adtak, és ha a szavazófülkében lefényképezték "helyesen" kitöltött szavazólapjukat, majd kint megmutatták azt az aktivistáknak, megtarthatták a készüléket. A helyi választási bizottság egyébként vasárnap a kormánypártok újabb törvénysértését is megállapította: a testület szerint ugyanis a Fidesz-KDNP október 11.-i, Zsigó Róbert bajai polgármester nevével fémjelzett közleményében - amelyben egyebek közt erőszakkal és rasszizmussal vádolta az ellenzéket - "egy valótlan tartalmú, valamint egy olyan állítás is szerepelt, amely a jelölőszervezetek rossz hírét keltheti, ezáltal jelöltjük esélyeit csökkentheti".

Az MSZP nevében Harangozó Tamás közölte, az Index információi alapján - amely szerint felmerül a választók szervezett utaztatásának gyanúja - első lépésben kérni fogják a kampánycsendsértés megállapítását. Ennél sokkal súlyosabb törvénysértésnek tartják, hogy a hírportál beszámolója és az ott közölt képek alapján a választás napján tűzifát osztogattak az érintett bajai választókörzetben. Az MSZP-s politikus szerint utóbbi ügyet a hatóságoknak büntetőfeljelentés nyomán kell kivizsgálniuk. Hozzátette: ha ez bebizonyosodik, akkor az is bűncselekményt követett el, aki a fát adta, és az is, aki azt a szavazatáért cserébe elfogadta.
Jogi úton fognak elégtételt venni Zsigó Róberttől, aki nevét adta a jogsértőnek minősített, lejárató tartalmú Fidesz-kampányközleményhez. Azt pedig szintén büntetőeljárás keretében szeretnék megvizsgáltatni, hogy a fideszes polgármester hogyan tudta meg a választás végeredményét a hivatalos bejelentés előtt - tette hozzá Harangozó. Mint ismert, Zsigó vasárnap újságírói kérdésre sem volt hajlandó elárulni, kitől értesült a végeredményről. Az MSZP-s képviselő szerint mindezek ellenére nem kérik a bajai referendum eredményeinek megsemmisítését, az eljárásokat azért indítják, hogy "mindenki számára világos legyen, milyen pártok milyen eszközökkel élnek". A szocialista képviselő úgy fogalmazott, ha bebizonyosodik, hogy az eredményt érdemben befolyásoló törvénysértés történt vasárnap Baján, akkor a választási szervek vagy a bíróság ismét meg fogja semmisíteni a végeredményt.

Modelleztek 2014-re
Mivel az idén elfogadott új választási eljárási törvény értelmében 2014-től megszűnik a kampánycsend intézménye, több - ma még jogsértésnek minősülő - kampánytevékenység, mint a szervezett utaztatás, legális lesz jövőre az országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokon. A voksolás eredményeit befolyásoló cselekedet csak a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül lesz tilos, de nem minősül kampánytevékenységnek majd az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció a referendum napján. Vagyis a pártok emberei nem csak, hogy személyesen felkereshetnek majd bárkit a szavazás ideje alatt, hanem a szavazókörök mellett várakozva "ellenőrizhetik" is, hogy az általuk mozgósított választópolgárok leadták voksukat.

Egyre biztosabb a külön EP-választás
Nem járnák jobban anyagilag, ha egyszerre tartanák jövőre az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) választásokat - mondta a Magyar Hírlapnak a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Pálffy Ilona szerint a közös referendum esetén "hatalmas feladat lenne", hogy ne keveredjenek össze a szavazólapok, illetve a szavazatszámláló bizottságok tagjainak "legalább 50 százalékkal több tiszteletdíjat kellene adni", mivel a két voksolás "jelentős többletfeladatot" jelentene. Mint beszámoltunk róla, Orbán Viktor miniszterelnök közvetetten utalt arra, hogy külön lesz a parlamenti és EP-választás.